Demokratikus állam- és társadaomszemlélet | |
Az ember helye a természetben | 9 |
A Föld és a Világmindenség | 9 |
Az ember és a Világmindenség | 9 |
A létért való harc | 10 |
Az ember fejlődésének útja az állati embertől az igazi emberig | 10 |
Az ember helye a társadalomban | 11 |
Hogyan fejlődött az emberiség? | 11 |
Az emberiség fejlődését a termelőeszközök fejlődése szabja meg | 11 |
A termelés társadalmi közösségben folyik | 12 |
Az emberi beszéd és írás kialakulása | 12 |
Az ember termelő, gondolkodó, társadalmi tény | 12 |
A társadalom meghatározza az ember gondolkodását | 13 |
Az emberi társadalom történetének főbb vonásai | 13 |
Az emberi társadalom jövője | 14 |
Az ősközösségi társadalom | 17 |
Az emberi együttélés kezdete | 17 |
Az ősközösségi társadalom felbomlása | 18 |
A társadalmi osztályok kialakulása | 18 |
A társadalmi formák fejlődése | 19 |
Az állam kialakulása - Az állam fogalma | 19 |
Kialakul a központi hatalom | 20 |
Az uralkodó osztály és az elnyomott osztály kialakulása | 21 |
Az állam kialakulásának feltételei | 21 |
Az állam fogalma | 23 |
Az állam fejlődése | 23 |
Az állam jövője | 23 |
A rabszolgatársadalom | 24 |
A szabadok és a rabszolgatársadalom | 24 |
Az ókori rabszolgatársadalom | 25 |
A rabszolgatársadalom felbomlása | 26 |
A feudális (hűbéri) társadalom | 26 |
A feudalizmus kialakulása | 26 |
A hűbéri rendszer alapja a földbirtok | 27 |
A hűbériség vezető osztálya: a nemesség | 27 |
A dolgozó osztály: a jobbágyság | 28 |
A jobbágy kötelességei | 29 |
A hűbériség, mint a haladás megakadályozója | 29 |
A kapitalista társadalom kialakulása | 30 |
A kapitalizmus | 33 |
A tőkés termelési mód | 33 |
Szervezettség a gyárban, szervezetlenség a piacon | 33 |
Harc a piacokért | 34 |
Munkanélküliség, ipari tartaléksereg | 34 |
Válságok és fellendülések | 35 |
Az imperializmus | 35 |
Az egyenlőtlen fejlődés | 36 |
Monopolkapitalizmus | 37 |
Finánctőke | 38 |
Tőkekivitel | 39 |
Termelés és társadalom | 39 |
A szocialista társadalom | 41 |
A teljesen kifejlett kapitalizmus válsága | 41 |
Milyen lesz a szocialista társadalom? | 41 |
Államtípusok és államformák | 44 |
Államtípusok | 44 |
Államformák | 45 |
Nemzet és haza | 51 |
Nép és nemzet | 51 |
A nemzeti gondolat kialakulása | 51 |
A multban csak az uralkodó osztály tartozott a nemzet testéhez | 52 |
A haza fogalma a multban | 52 |
A haza helyes fogalma | 53 |
Az igazi hazafiság | 53 |
Patriotizmus | 53 |
Nacionalizmus | 54 |
Sovinizmus | 54 |
Az igazi hazaszeretet: népszeretet | 54 |
Nemzeti és nemzetközi | 55 |
Magyar Nemzeti Függetlenségi Front | 56 |
A reakció | 59 |
A társadalmi haladás és a reakció | 59 |
A reakció Magyarországon | 61 |
Elnyomta a munkásságot | 61 |
Becsapta a parasztságot | 61 |
Félrevezette a tömegeket | 62 |
Megbontotta a dolgozók egységét | 63 |
A reakció első számú hazugsága: minden bajnak a forradalom és Trianon az oka | 63 |
A reakció második számú hazugsága: minden bajnak a zsidók az okai | 63 |
A reakció szembeállítja Magyarországot a világ demokratikus népeivel | 64 |
A csöndes reakciótól a nyilt hazaárulásig | 65 |
Védjük meg szabadságunkat | 65 |
A fasizmus | 66 |
A fasizmus kialakulása | 66 |
A fasizmus lényege | 66 |
A fasizmus belpolitikája | 67 |
A fasizmus külpolitikája | 68 |
A fasizmus bukása | 68 |
Küzdelem a reakció ellen | 69 |
A reakció erői | 69 |
A reakció és a földreform | 70 |
A reakció és a gazdasági élet | 71 |
A reakció és a politikai helyzet | 72 |
A reakció jelszavai | 72 |
Küzdelem a reakció ellen | 73 |
A demokrácia | 77 |
Az ókori (görög-római) demokrácia | 77 |
Hűbéri társadalom | 78 |
A kapitalista társadalom (polgári demokrácia) | 79 |
A polgári demokrácia szabadságjogai | 79 |
Hogyan szűkíthetők a dolgozó tömegek demokratikus jogai? | 80 |
A polgári demokrácia lényege | 81 |
A szovjetdemokrácia | 82 |
A szovjetdemokrácia tartalma | 83 |
A népi demokrácia és intézményei | 87 |
A népi demokrácia keletkezése | 87 |
A népi demokrácia politikai tartalma | 87 |
A népi demokrácia gazdasági tartalma | 88 |
Feladatok és eredmények | 89 |
A demokratikus intézmények | 90 |
Nemzeti Bizottságok | 91 |
Földbirtokrendező szervek | 91 |
A munkásság érdekvédelmi szervezetei | 92 |
Igazságügyi szervek | 93 |
A népi demokrácia közigazgatása | 94 |
Mi a közigazgatás? | 94 |
Az állam és a közigazgatása viszonya a múltban és ma | 94 |
Hogyan működött a közigazgatás a reakciós Magyarországon? | 94 |
A közigazgatási szervek összetétele a múltban | 95 |
Népellenes közigazgatás | 98 |
A demokratikus közigazgatás követelményei | 98 |
Népi származású, politikailag megbízható tisztviselőket! | 99 |
Jogbiztonság a nép bizalmának alapja | 99 |
Jogegyenlőség és méltányosság | 99 |
Közéleti tisztesség | 99 |
A köztisztviselői állás: szolgálat a népnek | 100 |
Fegyelem és kölcsönös megbecsülés | 100 |
Szaktudás a jó közigazgatás alapja | 100 |
A népi demokrácia művelődéspolitikája | 101 |
Az általános iskola | 102 |
A középiskola | 103 |
Egyetemek és főiskolák | 105 |
A dolgozók iskolája | 106 |
Népi kollégiumok | 107 |
A magyar nevelésügy igazgatása | 108 |
A szabad művelődési munka | 108 |
A könyv | 110 |
Színház, film, rádió | 110 |
A tudományos élet | 111 |
A magyar parasztság (Föld- és parasztkérdés Magyarországon) | 115 |
A föld- és parasztkérdés: magyar sorskérdés | 115 |
A 48-as jobbágyfölszabadítás nem oldotta meg a földkérdést | 115 |
Magyarország feudális állapotban marad | 116 |
A mezőgazdasági fejlődés különböző útjai | 117 |
Az 1945-ös földreform | 118 |
Milyen legyen a magyar parasztgazdálkodás jövője a földreform után? | 119 |
A parasztság és a munkásság szövetsége | 119 |
A magyar munkásság | 120 |
A magyar ipari munkásság kialakulása | 120 |
A munkásosztály és a magyar demokratikus fejlődés | 121 |
A magyar munkásság harca a politikai jogokért | 122 |
A magyar munkásság a nemzeti függetlenségi mozgalom élén | 122 |
A magyar munkásság szerepe az új Magyarország felépítésében | 124 |
A magyar értelmiség | 125 |
Az értelmeiség múltja | 126 |
Az értelmiség útja | 127 |
A szakszervezeti mozgalom (I.) | 131 |
A szakszervezet feladatai | 132 |
A szakszervezeti mozgalom nemzetközisége | 133 |
A szakszervezeti mozgalom (II.) | 133 |
A mozgalom szerepének és feladatainak kibővülése | 134 |
Szervezeti felépítés | 135 |
A szövetkezeti mozgalom | 136 |
A szövetkezeti mozgalom fejlődése | 136 |
Szövetkezeti típusok | 137 |
I. A földművesszövetkezet | 137 |
II. A fogyasztási szövetkezetek | 138 |
III. Az ipari termelők szövetkezete | 139 |
IV. A szövetkezeti hitelszervezetek | 139 |
V. Szövetkezeti központok | 140 |
A szövetkezeti mozgalom a dolgozók fontos tömegszervezete | 140 |
A tőkés gazdasági élet kialakulása | 143 |
Az ipar fejlődése a kiegyezés után | 143 |
Az ipar hatása a mezőgazdasági népességre | 144 |
Magyarország helyzete Trianon után | 144 |
A magyar ipar a két világháború közt | 144 |
Az energiatermelés fokozása | 145 |
A mezőgazdaság képe Trianon után | 145 |
A magyar nemzetgazdaság útja | 147 |
A magyar gazdasági élet a felszabadulás után | 147 |
A hároméves terv megszületése | 147 |
Kényszergazdálkodás és tervgazdálkodás | 147 |
A tervgazdálkodás alapjai hazánkban | 148 |
Az ipari és mezőgazdasági termelés fokozása | 148 |
A beruházások | 149 |
A beruházások és a nemzeti jövedelem | 149 |
A terv célja: a dolgozó nép életszínvonalának emelése | 149 |
Magyarország és a szomszéd népek | 153 |
Jugoszlávia | 153 |
Románia | 154 |
Csehszlovákia | 155 |
Ausztria | 155 |
A Szovjetunió | 157 |
A Szovjetunió világhatalom | 157 |
Miért kell megismernünk a Szovjetuniót? | 158 |
Hogyan született meg a Szovjetunió | 158 |
Szovjetunió államrendszere - A szovjetek (tanácsok) | 159 |
Szovjetunió: a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége | 159 |
A nemzetiségek egyenjogúsága | 159 |
Legfelsőbb Tanács - Nemzetiségi Tanács | 160 |
A Szovjetunió gazdasága | 160 |
Tervgazdálkodás | 160 |
Az Állami Tervbizottság | 161 |
Ötéves tervek | 161 |
Az újjáépítés | 162 |
A Szovjetunió alkotmánya | 162 |
Az állampolgárok jogai és kötelességei | 163 |
A Szovjetunió kulturális élete | 163 |
A szovjet értelmiség | 164 |
A Szovjetunió és a világbéke biztosítéka | 164 |
A szovjet hadsereg (Vörös Hadsereg) | 165 |
Az új Magyarország helye Európában (A dunai népei együttműködése) | 166 |
Új feladatok | 166 |
Gazdasági feladatok | 167 |
Politikai feladataink | 167 |
A dunavölgyi államok fontos szerepe | 167 |
A német imperializmus és a dunai államok | 168 |
Az együttműködés legfőbb akadálya: a sovinizmus | 169 |
A dunai népek együttműködése: történelmi szükségesség | 169 |
Az együttműködés alapjai | 170 |
A dunai népek és a Szovjetunió | 171 |
Az új Magyarország helye Európában | 171 |
A magyar nép története és a világtörténelem fordulópontjai | |
A történelem helyes szemlélete | 177 |
A reakciós történelemtanítás történelemhamisítás volt | 177 |
Ismerjük meg a történelem valódi mozgató okait | 178 |
A történelem folyamata elsősorban gazdasági folyamat | 178 |
A termelési mód és a társadalom formája közt szoros kapcsolat van | 178 |
Az elnyomott társadalmi osztályok fölemelkedése: az emberi haladás útja | 179 |
A magyar nép legfontosabb feladata ma: belekapcsolódni az általános emberi haladás vonalába | 179 |
A történelem legyen igazi tanítómesterünk! | 180 |
A történelem kezdete | 180 |
Történelmi korszakok | 180 |
A legrégibb kultúrák | 181 |
A görög nép története | 182 |
Földrajzi helyzet, városállamok | 182 |
Gyarmatosítás, az osztályok kialakulása | 182 |
Spárta és Athén | 182 |
A perzsa háborúk, Théba uralma | 183 |
Makedón uralom | 183 |
A görög kultúra | 184 |
A rómaiak története | 184 |
A királyság kora | 184 |
A köztársaság kora | 185 |
A császárság kora | 186 |
A birodalom hanyatlása és bomlása | 187 |
A római kultúra | 187 |
A magyar nép eredete. Az ősmagyarok társadalma | 188 |
A királyság kora | 184 |
A köztársaság kora | 185 |
A császárság kora | 186 |
A birodalom hanyatlása és bomlása | 187 |
A római kultúra | 187 |
A magyar nép eredete. Az ősmagyarok társadalma | 188 |
Eredet és őshaza | 188 |
Település és társadalmi szervezet | 188 |
Termelés, csere, munkamegosztás | 188 |
Közös tulajdon, közös fogyasztás | 189 |
Pásztorkodás és vándorlás | 189 |
A pásztortársadalom kialakulása | 190 |
Az osztályviszony megjelenése | 190 |
A csere és a munkamegosztás fejlődése | 191 |
A magyar állam és az Árpádkori társadalom kialakulása | 191 |
A honfoglalás és következményei | 191 |
A kalandozások | 192 |
Az osztályrend kialakulása | 192 |
Harc a központi hatalomért | 193 |
Az államszervezet kialakulása | 193 |
Társadalmi osztályok | 194 |
Szent István egyházszervezete | 194 |
Küzdelem az osztályrend kialakulása ellen | 195 |
Az európai hűbéri hatalmak kialakulása | 196 |
A hűbériség | 196 |
Osztályviszony a hűbéri társadalomban | 196 |
Nagy Károly birodalma | 196 |
Franciaország kialakulása | 197 |
A német-római császárság kialakulása | 197 |
Az angol királyság kezdete | 198 |
Kelet-, Közép- és Déleurópa | 198 |
A magyar feudalizmus | 199 |
A Szent István-féle társadalom bomlása | 199 |
A magyar rendiség kialakulása | 200 |
A jobbágyság | 200 |
A jobbágy szolgáltatásai | 201 |
Városiasodó jobbágyság | 202 |
A nemesség | 202 |
Parasztforradalmak | 203 |
A középkori magyar jobbágyság helyzete | 203 |
A jobbágyság elnyomása fokozódik | 204 |
Budai Nagy Antal-féle parasztforradalom Erdélyben | 205 |
A földesúri túlkapások | 205 |
A Dózsa György-féle parasztforradalom | 206 |
A parasztforradalom elbukik | 207 |
A nemesség bosszúja: a jobbágyot földhöz kötik | 207 |
A bukott parasztforradalom következményei | 208 |
Amerika felfedezése és a nagyhatalmak kialakulása | 208 |
A középkori kereskedelem | 208 |
A felfedezések és hatásuk | 209 |
A Habsburg-birodalom | 209 |
Anglia | 209 |
Az angol polgári forradalom | 210 |
Franciaország | 211 |
A keleteurópai nagyhatalmak | 212 |
A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása | 213 |
A Dózsa-féle parasztforradalom hatása | 213 |
Magyarország egyedül marad | 213 |
A mohácsi vész | 213 |
Magyarország elmarad a nyugati fejlődéstől | 214 |
Az ország három részre szakadása | 215 |
Függetlenségi harcok Mohács után | 215 |
Társadalmi helyzet | 215 |
Gazdasági helyzet | 216 |
A reformáció hatása a magyar társadalomra | 217 |
A függetlenségi harcok | 217 |
Bocskay István és Bethlen Gábor felkelése | 218 |
A Wesselényi-féle mozgalom | 218 |
Thököly Imre felkelése | 219 |
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca | 219 |
A szatmári békétől a reformkorig | 220 |
A szatmári béke következményei | 220 |
Az ország népességi viszonyainak megváltozása | 221 |
Nemesség és jobbágyság | 222 |
A bécsi udvar gazdaságpolitikája | 223 |
Magyarország Ausztria gyarmata lett | 223 |
II. József politikája: a felvilágosult abszolutizmus | 224 |
A korlátlan államhatalom és a magyar rendi nemesség harca | 224 |
A jobbágyság helyzete | 225 |
A nemzeti ellenállás | 226 |
A Martinovics-féle reformmozgalom | 227 |
A francia forradalomtól az 1848-as forradalmakig | 227 |
A forradalom előzményei | 227 |
A francia forradalom | 228 |
Napoleoni háborúk és a Szentszövetség kora | 229 |
Az angol ipari forradalom | 230 |
Az ipari munkásság kialakulása | 231 |
A közép- és keleteurópai népek harca a nemzeti egységért és a függetlenségért | 231 |
A magyar reformkor | 232 |
A főnemesség és a főpapság | 233 |
A köznemesség | 233 |
A munkásosztály | 234 |
Széchenyi és Kossuth | 235 |
Az 1848/49-es magyar forradalom | 236 |
A márciusi forradalom | 236 |
Az áprilisi törvények | 236 |
A jobbágyság fölszabadítása | 237 |
A nemzetiségiek szerepe | 237 |
A szabadságharc | 239 |
A téli és tavaszi hadjárat | 239 |
A függetlenségi nyilatkozat | 240 |
A cári beavatkozás és a fegyverletétel | 240 |
A szabadságharc bukásának okai | 240 |
1848/49 jelentősége | 242 |
Az önkényuralom és a kiegyezés | 243 |
A Bach-rendszer | 234 |
A külpolitikai események és a dunai konföderáció terve | 244 |
A kiegyezés | 245 |
A kiegyezés kora | 247 |
A magyar kapitalizmus kialakulása | 247 |
Belpolitikai helyzet az első világháborúig | 248 |
A parasztság helyzete | 249 |
Agrármozgalmak | 250 |
A gyáripari munkásság kialakulása | 251 |
A nemzetiségi kérdés | 252 |
A Monarchia külpolitikája | 254 |
Az imperializmus kora | 255 |
Az imperialista nagyhatalmak kialakulása | 255 |
A porosz-francia háború és a Párisi Kommün | 256 |
Az imperialista hatalmak ellentéte | 256 |
Az első világháború | 258 |
Magyarország az első világháborúban és a magyar forradalmak | 259 |
Magyarország és az első világháború | 259 |
Belpolitikai helyzet az első világháború alatt | 260 |
Az októberi forradalom és a népköztársaság | 261 |
A Tanácsköztársaság | 262 |
A szocializálás és a parasztkérdés | 263 |
A tanácskormány külpolitikája és a nemzetiségi kérdés | 263 |
A forradalom bukása | 264 |
Az októberi nagy szocialista forradalom | 264 |
Az orosz cárizmus válsága | 264 |
A februári forradalom | 265 |
Az októberi szocialista forradalom | 265 |
Az októberi forradalom jelentősége | 266 |
Az ellenforradalom kora és a Bethlen-féle konszolidáció | 267 |
Az ellenforradalom | 267 |
A trianoni béke következményei | 268 |
A Bethlen-kormány | 268 |
A gazdasági helyzet: infláció és idegen kölcsönök | 269 |
A mezőgazdaság és a parasztság helyzete | 269 |
Az ipar és a munkásság helyzete | 270 |
A Bethlen-kormány külpolitikája | 271 |
Magyarország a fasizmus útján | 271 |
A világgazdasági válság hatása Magyarországon | 271 |
A Gömbös-kormány és a németbarátság kezdete | 272 |
A Darányi-kormány és a nyilas (fasiszta) pártko megerősödése | 273 |
A háborús készülődés és a német befolyás erősödése | 273 |
A részleges revizió | 274 |
Magyarország és a második világháború | 275 |
Magyarország Hitler-Németország csatlósa | 275 |
A Horthy-rendszer folytatása a Szálasi-uralom | 277 |
Az ellenállási mozgalom | 277 |
Az új demokratikus Magyarország megszületése | 278 |
1946. február 1. Magyarország köztársaság | 279 |
Időmutató | 280 |
Névmutató | 288 |
Idegenszavak magyarázata | 290 |
Olvasásra ajánlott könyvek | 296 |
Tartalomjegyzék | 297 |