| Demokratikus állam- és társadaomszemlélet | |
| Az ember helye a természetben | 9 |
| A Föld és a Világmindenség | 9 |
| Az ember és a Világmindenség | 9 |
| A létért való harc | 10 |
| Az ember fejlődésének útja az állati embertől az igazi emberig | 10 |
| Az ember helye a társadalomban | 11 |
| Hogyan fejlődött az emberiség? | 11 |
| Az emberiség fejlődését a termelőeszközök fejlődése szabja meg | 11 |
| A termelés társadalmi közösségben folyik | 12 |
| Az emberi beszéd és írás kialakulása | 12 |
| Az ember termelő, gondolkodó, társadalmi tény | 12 |
| A társadalom meghatározza az ember gondolkodását | 13 |
| Az emberi társadalom történetének főbb vonásai | 13 |
| Az emberi társadalom jövője | 14 |
| Az ősközösségi társadalom | 17 |
| Az emberi együttélés kezdete | 17 |
| Az ősközösségi társadalom felbomlása | 18 |
| A társadalmi osztályok kialakulása | 18 |
| A társadalmi formák fejlődése | 19 |
| Az állam kialakulása - Az állam fogalma | 19 |
| Kialakul a központi hatalom | 20 |
| Az uralkodó osztály és az elnyomott osztály kialakulása | 21 |
| Az állam kialakulásának feltételei | 21 |
| Az állam fogalma | 23 |
| Az állam fejlődése | 23 |
| Az állam jövője | 23 |
| A rabszolgatársadalom | 24 |
| A szabadok és a rabszolgatársadalom | 24 |
| Az ókori rabszolgatársadalom | 25 |
| A rabszolgatársadalom felbomlása | 26 |
| A feudális (hűbéri) társadalom | 26 |
| A feudalizmus kialakulása | 26 |
| A hűbéri rendszer alapja a földbirtok | 27 |
| A hűbériség vezető osztálya: a nemesség | 27 |
| A dolgozó osztály: a jobbágyság | 28 |
| A jobbágy kötelességei | 29 |
| A hűbériség, mint a haladás megakadályozója | 29 |
| A kapitalista társadalom kialakulása | 30 |
| A kapitalizmus | 33 |
| A tőkés termelési mód | 33 |
| Szervezettség a gyárban, szervezetlenség a piacon | 33 |
| Harc a piacokért | 34 |
| Munkanélküliség, ipari tartaléksereg | 34 |
| Válságok és fellendülések | 35 |
| Az imperializmus | 35 |
| Az egyenlőtlen fejlődés | 36 |
| Monopolkapitalizmus | 37 |
| Finánctőke | 38 |
| Tőkekivitel | 39 |
| Termelés és társadalom | 39 |
| A szocialista társadalom | 41 |
| A teljesen kifejlett kapitalizmus válsága | 41 |
| Milyen lesz a szocialista társadalom? | 41 |
| Államtípusok és államformák | 44 |
| Államtípusok | 44 |
| Államformák | 45 |
| Nemzet és haza | 51 |
| Nép és nemzet | 51 |
| A nemzeti gondolat kialakulása | 51 |
| A multban csak az uralkodó osztály tartozott a nemzet testéhez | 52 |
| A haza fogalma a multban | 52 |
| A haza helyes fogalma | 53 |
| Az igazi hazafiság | 53 |
| Patriotizmus | 53 |
| Nacionalizmus | 54 |
| Sovinizmus | 54 |
| Az igazi hazaszeretet: népszeretet | 54 |
| Nemzeti és nemzetközi | 55 |
| Magyar Nemzeti Függetlenségi Front | 56 |
| A reakció | 59 |
| A társadalmi haladás és a reakció | 59 |
| A reakció Magyarországon | 61 |
| Elnyomta a munkásságot | 61 |
| Becsapta a parasztságot | 61 |
| Félrevezette a tömegeket | 62 |
| Megbontotta a dolgozók egységét | 63 |
| A reakció első számú hazugsága: minden bajnak a forradalom és Trianon az oka | 63 |
| A reakció második számú hazugsága: minden bajnak a zsidók az okai | 63 |
| A reakció szembeállítja Magyarországot a világ demokratikus népeivel | 64 |
| A csöndes reakciótól a nyilt hazaárulásig | 65 |
| Védjük meg szabadságunkat | 65 |
| A fasizmus | 66 |
| A fasizmus kialakulása | 66 |
| A fasizmus lényege | 66 |
| A fasizmus belpolitikája | 67 |
| A fasizmus külpolitikája | 68 |
| A fasizmus bukása | 68 |
| Küzdelem a reakció ellen | 69 |
| A reakció erői | 69 |
| A reakció és a földreform | 70 |
| A reakció és a gazdasági élet | 71 |
| A reakció és a politikai helyzet | 72 |
| A reakció jelszavai | 72 |
| Küzdelem a reakció ellen | 73 |
| A demokrácia | 77 |
| Az ókori (görög-római) demokrácia | 77 |
| Hűbéri társadalom | 78 |
| A kapitalista társadalom (polgári demokrácia) | 79 |
| A polgári demokrácia szabadságjogai | 79 |
| Hogyan szűkíthetők a dolgozó tömegek demokratikus jogai? | 80 |
| A polgári demokrácia lényege | 81 |
| A szovjetdemokrácia | 82 |
| A szovjetdemokrácia tartalma | 83 |
| A népi demokrácia és intézményei | 87 |
| A népi demokrácia keletkezése | 87 |
| A népi demokrácia politikai tartalma | 87 |
| A népi demokrácia gazdasági tartalma | 88 |
| Feladatok és eredmények | 89 |
| A demokratikus intézmények | 90 |
| Nemzeti Bizottságok | 91 |
| Földbirtokrendező szervek | 91 |
| A munkásság érdekvédelmi szervezetei | 92 |
| Igazságügyi szervek | 93 |
| A népi demokrácia közigazgatása | 94 |
| Mi a közigazgatás? | 94 |
| Az állam és a közigazgatása viszonya a múltban és ma | 94 |
| Hogyan működött a közigazgatás a reakciós Magyarországon? | 94 |
| A közigazgatási szervek összetétele a múltban | 95 |
| Népellenes közigazgatás | 98 |
| A demokratikus közigazgatás követelményei | 98 |
| Népi származású, politikailag megbízható tisztviselőket! | 99 |
| Jogbiztonság a nép bizalmának alapja | 99 |
| Jogegyenlőség és méltányosság | 99 |
| Közéleti tisztesség | 99 |
| A köztisztviselői állás: szolgálat a népnek | 100 |
| Fegyelem és kölcsönös megbecsülés | 100 |
| Szaktudás a jó közigazgatás alapja | 100 |
| A népi demokrácia művelődéspolitikája | 101 |
| Az általános iskola | 102 |
| A középiskola | 103 |
| Egyetemek és főiskolák | 105 |
| A dolgozók iskolája | 106 |
| Népi kollégiumok | 107 |
| A magyar nevelésügy igazgatása | 108 |
| A szabad művelődési munka | 108 |
| A könyv | 110 |
| Színház, film, rádió | 110 |
| A tudományos élet | 111 |
| A magyar parasztság (Föld- és parasztkérdés Magyarországon) | 115 |
| A föld- és parasztkérdés: magyar sorskérdés | 115 |
| A 48-as jobbágyfölszabadítás nem oldotta meg a földkérdést | 115 |
| Magyarország feudális állapotban marad | 116 |
| A mezőgazdasági fejlődés különböző útjai | 117 |
| Az 1945-ös földreform | 118 |
| Milyen legyen a magyar parasztgazdálkodás jövője a földreform után? | 119 |
| A parasztság és a munkásság szövetsége | 119 |
| A magyar munkásság | 120 |
| A magyar ipari munkásság kialakulása | 120 |
| A munkásosztály és a magyar demokratikus fejlődés | 121 |
| A magyar munkásság harca a politikai jogokért | 122 |
| A magyar munkásság a nemzeti függetlenségi mozgalom élén | 122 |
| A magyar munkásság szerepe az új Magyarország felépítésében | 124 |
| A magyar értelmiség | 125 |
| Az értelmeiség múltja | 126 |
| Az értelmiség útja | 127 |
| A szakszervezeti mozgalom (I.) | 131 |
| A szakszervezet feladatai | 132 |
| A szakszervezeti mozgalom nemzetközisége | 133 |
| A szakszervezeti mozgalom (II.) | 133 |
| A mozgalom szerepének és feladatainak kibővülése | 134 |
| Szervezeti felépítés | 135 |
| A szövetkezeti mozgalom | 136 |
| A szövetkezeti mozgalom fejlődése | 136 |
| Szövetkezeti típusok | 137 |
| I. A földművesszövetkezet | 137 |
| II. A fogyasztási szövetkezetek | 138 |
| III. Az ipari termelők szövetkezete | 139 |
| IV. A szövetkezeti hitelszervezetek | 139 |
| V. Szövetkezeti központok | 140 |
| A szövetkezeti mozgalom a dolgozók fontos tömegszervezete | 140 |
| A tőkés gazdasági élet kialakulása | 143 |
| Az ipar fejlődése a kiegyezés után | 143 |
| Az ipar hatása a mezőgazdasági népességre | 144 |
| Magyarország helyzete Trianon után | 144 |
| A magyar ipar a két világháború közt | 144 |
| Az energiatermelés fokozása | 145 |
| A mezőgazdaság képe Trianon után | 145 |
| A magyar nemzetgazdaság útja | 147 |
| A magyar gazdasági élet a felszabadulás után | 147 |
| A hároméves terv megszületése | 147 |
| Kényszergazdálkodás és tervgazdálkodás | 147 |
| A tervgazdálkodás alapjai hazánkban | 148 |
| Az ipari és mezőgazdasági termelés fokozása | 148 |
| A beruházások | 149 |
| A beruházások és a nemzeti jövedelem | 149 |
| A terv célja: a dolgozó nép életszínvonalának emelése | 149 |
| Magyarország és a szomszéd népek | 153 |
| Jugoszlávia | 153 |
| Románia | 154 |
| Csehszlovákia | 155 |
| Ausztria | 155 |
| A Szovjetunió | 157 |
| A Szovjetunió világhatalom | 157 |
| Miért kell megismernünk a Szovjetuniót? | 158 |
| Hogyan született meg a Szovjetunió | 158 |
| Szovjetunió államrendszere - A szovjetek (tanácsok) | 159 |
| Szovjetunió: a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége | 159 |
| A nemzetiségek egyenjogúsága | 159 |
| Legfelsőbb Tanács - Nemzetiségi Tanács | 160 |
| A Szovjetunió gazdasága | 160 |
| Tervgazdálkodás | 160 |
| Az Állami Tervbizottság | 161 |
| Ötéves tervek | 161 |
| Az újjáépítés | 162 |
| A Szovjetunió alkotmánya | 162 |
| Az állampolgárok jogai és kötelességei | 163 |
| A Szovjetunió kulturális élete | 163 |
| A szovjet értelmiség | 164 |
| A Szovjetunió és a világbéke biztosítéka | 164 |
| A szovjet hadsereg (Vörös Hadsereg) | 165 |
| Az új Magyarország helye Európában (A dunai népei együttműködése) | 166 |
| Új feladatok | 166 |
| Gazdasági feladatok | 167 |
| Politikai feladataink | 167 |
| A dunavölgyi államok fontos szerepe | 167 |
| A német imperializmus és a dunai államok | 168 |
| Az együttműködés legfőbb akadálya: a sovinizmus | 169 |
| A dunai népek együttműködése: történelmi szükségesség | 169 |
| Az együttműködés alapjai | 170 |
| A dunai népek és a Szovjetunió | 171 |
| Az új Magyarország helye Európában | 171 |
| A magyar nép története és a világtörténelem fordulópontjai | |
| A történelem helyes szemlélete | 177 |
| A reakciós történelemtanítás történelemhamisítás volt | 177 |
| Ismerjük meg a történelem valódi mozgató okait | 178 |
| A történelem folyamata elsősorban gazdasági folyamat | 178 |
| A termelési mód és a társadalom formája közt szoros kapcsolat van | 178 |
| Az elnyomott társadalmi osztályok fölemelkedése: az emberi haladás útja | 179 |
| A magyar nép legfontosabb feladata ma: belekapcsolódni az általános emberi haladás vonalába | 179 |
| A történelem legyen igazi tanítómesterünk! | 180 |
| A történelem kezdete | 180 |
| Történelmi korszakok | 180 |
| A legrégibb kultúrák | 181 |
| A görög nép története | 182 |
| Földrajzi helyzet, városállamok | 182 |
| Gyarmatosítás, az osztályok kialakulása | 182 |
| Spárta és Athén | 182 |
| A perzsa háborúk, Théba uralma | 183 |
| Makedón uralom | 183 |
| A görög kultúra | 184 |
| A rómaiak története | 184 |
| A királyság kora | 184 |
| A köztársaság kora | 185 |
| A császárság kora | 186 |
| A birodalom hanyatlása és bomlása | 187 |
| A római kultúra | 187 |
| A magyar nép eredete. Az ősmagyarok társadalma | 188 |
| A királyság kora | 184 |
| A köztársaság kora | 185 |
| A császárság kora | 186 |
| A birodalom hanyatlása és bomlása | 187 |
| A római kultúra | 187 |
| A magyar nép eredete. Az ősmagyarok társadalma | 188 |
| Eredet és őshaza | 188 |
| Település és társadalmi szervezet | 188 |
| Termelés, csere, munkamegosztás | 188 |
| Közös tulajdon, közös fogyasztás | 189 |
| Pásztorkodás és vándorlás | 189 |
| A pásztortársadalom kialakulása | 190 |
| Az osztályviszony megjelenése | 190 |
| A csere és a munkamegosztás fejlődése | 191 |
| A magyar állam és az Árpádkori társadalom kialakulása | 191 |
| A honfoglalás és következményei | 191 |
| A kalandozások | 192 |
| Az osztályrend kialakulása | 192 |
| Harc a központi hatalomért | 193 |
| Az államszervezet kialakulása | 193 |
| Társadalmi osztályok | 194 |
| Szent István egyházszervezete | 194 |
| Küzdelem az osztályrend kialakulása ellen | 195 |
| Az európai hűbéri hatalmak kialakulása | 196 |
| A hűbériség | 196 |
| Osztályviszony a hűbéri társadalomban | 196 |
| Nagy Károly birodalma | 196 |
| Franciaország kialakulása | 197 |
| A német-római császárság kialakulása | 197 |
| Az angol királyság kezdete | 198 |
| Kelet-, Közép- és Déleurópa | 198 |
| A magyar feudalizmus | 199 |
| A Szent István-féle társadalom bomlása | 199 |
| A magyar rendiség kialakulása | 200 |
| A jobbágyság | 200 |
| A jobbágy szolgáltatásai | 201 |
| Városiasodó jobbágyság | 202 |
| A nemesség | 202 |
| Parasztforradalmak | 203 |
| A középkori magyar jobbágyság helyzete | 203 |
| A jobbágyság elnyomása fokozódik | 204 |
| Budai Nagy Antal-féle parasztforradalom Erdélyben | 205 |
| A földesúri túlkapások | 205 |
| A Dózsa György-féle parasztforradalom | 206 |
| A parasztforradalom elbukik | 207 |
| A nemesség bosszúja: a jobbágyot földhöz kötik | 207 |
| A bukott parasztforradalom következményei | 208 |
| Amerika felfedezése és a nagyhatalmak kialakulása | 208 |
| A középkori kereskedelem | 208 |
| A felfedezések és hatásuk | 209 |
| A Habsburg-birodalom | 209 |
| Anglia | 209 |
| Az angol polgári forradalom | 210 |
| Franciaország | 211 |
| A keleteurópai nagyhatalmak | 212 |
| A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása | 213 |
| A Dózsa-féle parasztforradalom hatása | 213 |
| Magyarország egyedül marad | 213 |
| A mohácsi vész | 213 |
| Magyarország elmarad a nyugati fejlődéstől | 214 |
| Az ország három részre szakadása | 215 |
| Függetlenségi harcok Mohács után | 215 |
| Társadalmi helyzet | 215 |
| Gazdasági helyzet | 216 |
| A reformáció hatása a magyar társadalomra | 217 |
| A függetlenségi harcok | 217 |
| Bocskay István és Bethlen Gábor felkelése | 218 |
| A Wesselényi-féle mozgalom | 218 |
| Thököly Imre felkelése | 219 |
| II. Rákóczi Ferenc szabadságharca | 219 |
| A szatmári békétől a reformkorig | 220 |
| A szatmári béke következményei | 220 |
| Az ország népességi viszonyainak megváltozása | 221 |
| Nemesség és jobbágyság | 222 |
| A bécsi udvar gazdaságpolitikája | 223 |
| Magyarország Ausztria gyarmata lett | 223 |
| II. József politikája: a felvilágosult abszolutizmus | 224 |
| A korlátlan államhatalom és a magyar rendi nemesség harca | 224 |
| A jobbágyság helyzete | 225 |
| A nemzeti ellenállás | 226 |
| A Martinovics-féle reformmozgalom | 227 |
| A francia forradalomtól az 1848-as forradalmakig | 227 |
| A forradalom előzményei | 227 |
| A francia forradalom | 228 |
| Napoleoni háborúk és a Szentszövetség kora | 229 |
| Az angol ipari forradalom | 230 |
| Az ipari munkásság kialakulása | 231 |
| A közép- és keleteurópai népek harca a nemzeti egységért és a függetlenségért | 231 |
| A magyar reformkor | 232 |
| A főnemesség és a főpapság | 233 |
| A köznemesség | 233 |
| A munkásosztály | 234 |
| Széchenyi és Kossuth | 235 |
| Az 1848/49-es magyar forradalom | 236 |
| A márciusi forradalom | 236 |
| Az áprilisi törvények | 236 |
| A jobbágyság fölszabadítása | 237 |
| A nemzetiségiek szerepe | 237 |
| A szabadságharc | 239 |
| A téli és tavaszi hadjárat | 239 |
| A függetlenségi nyilatkozat | 240 |
| A cári beavatkozás és a fegyverletétel | 240 |
| A szabadságharc bukásának okai | 240 |
| 1848/49 jelentősége | 242 |
| Az önkényuralom és a kiegyezés | 243 |
| A Bach-rendszer | 234 |
| A külpolitikai események és a dunai konföderáció terve | 244 |
| A kiegyezés | 245 |
| A kiegyezés kora | 247 |
| A magyar kapitalizmus kialakulása | 247 |
| Belpolitikai helyzet az első világháborúig | 248 |
| A parasztság helyzete | 249 |
| Agrármozgalmak | 250 |
| A gyáripari munkásság kialakulása | 251 |
| A nemzetiségi kérdés | 252 |
| A Monarchia külpolitikája | 254 |
| Az imperializmus kora | 255 |
| Az imperialista nagyhatalmak kialakulása | 255 |
| A porosz-francia háború és a Párisi Kommün | 256 |
| Az imperialista hatalmak ellentéte | 256 |
| Az első világháború | 258 |
| Magyarország az első világháborúban és a magyar forradalmak | 259 |
| Magyarország és az első világháború | 259 |
| Belpolitikai helyzet az első világháború alatt | 260 |
| Az októberi forradalom és a népköztársaság | 261 |
| A Tanácsköztársaság | 262 |
| A szocializálás és a parasztkérdés | 263 |
| A tanácskormány külpolitikája és a nemzetiségi kérdés | 263 |
| A forradalom bukása | 264 |
| Az októberi nagy szocialista forradalom | 264 |
| Az orosz cárizmus válsága | 264 |
| A februári forradalom | 265 |
| Az októberi szocialista forradalom | 265 |
| Az októberi forradalom jelentősége | 266 |
| Az ellenforradalom kora és a Bethlen-féle konszolidáció | 267 |
| Az ellenforradalom | 267 |
| A trianoni béke következményei | 268 |
| A Bethlen-kormány | 268 |
| A gazdasági helyzet: infláció és idegen kölcsönök | 269 |
| A mezőgazdaság és a parasztság helyzete | 269 |
| Az ipar és a munkásság helyzete | 270 |
| A Bethlen-kormány külpolitikája | 271 |
| Magyarország a fasizmus útján | 271 |
| A világgazdasági válság hatása Magyarországon | 271 |
| A Gömbös-kormány és a németbarátság kezdete | 272 |
| A Darányi-kormány és a nyilas (fasiszta) pártko megerősödése | 273 |
| A háborús készülődés és a német befolyás erősödése | 273 |
| A részleges revizió | 274 |
| Magyarország és a második világháború | 275 |
| Magyarország Hitler-Németország csatlósa | 275 |
| A Horthy-rendszer folytatása a Szálasi-uralom | 277 |
| Az ellenállási mozgalom | 277 |
| Az új demokratikus Magyarország megszületése | 278 |
| 1946. február 1. Magyarország köztársaság | 279 |
| Időmutató | 280 |
| Névmutató | 288 |
| Idegenszavak magyarázata | 290 |
| Olvasásra ajánlott könyvek | 296 |
| Tartalomjegyzék | 297 |
Folytatás Microsoft-tal