1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A demokrácia Amerikában

Válogatás

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 590 oldal
Sorozatcím: Politikai gondolkodók
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-281-326-X
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Alexis de Tocqueville (1805-1859) francia nemesi családból származó liberális politikai gondolkodó volt, egy ideig aktív politikus. Két ízben járt Amerikában, személyes tapasztalatai alapján írta meg ma már klasszikusnak számító művét az amerikai demokráciáról. Ezzel a művével - amely megjelenése után alig néhány évvel magyar fordításban is napvilágot látott - egy új tudomány, a politikai szociológia úttörőjévé vált. Tocqueville figyelme a franciaországi társadalmi események hatására fordult a demokrácia felé. Olyan politikai formát keresett, amely a polgárság szilárd uralmi rendszerében biztosítja az egyének számára az egyenlőséget, a személyes jogokat, az érvényesülés lehetőségeit. Tocqueville úgy találta, hogy ehhez a formához az Egyesült Államok berendezkedése áll a legközelebb. Nagy tényismeretre épülő, világos és korántsem kritikátlan elemzései nemcsak a másfél évszázaddal ezelőtti Amerikáról festenek érdekes képet, hanem általánosításaikkal is meggondolkoztatják az olvasót. -... Tovább

Fülszöveg

Alexis de Tocqueville (1805-1859) francia nemesi családból származó liberális politikai gondolkodó volt, egy ideig aktív politikus. Két ízben járt Amerikában, személyes tapasztalatai alapján írta meg ma már klasszikusnak számító művét az amerikai demokráciáról. Ezzel a művével - amely megjelenése után alig néhány évvel magyar fordításban is napvilágot látott - egy új tudomány, a politikai szociológia úttörőjévé vált. Tocqueville figyelme a franciaországi társadalmi események hatására fordult a demokrácia felé. Olyan politikai formát keresett, amely a polgárság szilárd uralmi rendszerében biztosítja az egyének számára az egyenlőséget, a személyes jogokat, az érvényesülés lehetőségeit. Tocqueville úgy találta, hogy ehhez a formához az Egyesült Államok berendezkedése áll a legközelebb. Nagy tényismeretre épülő, világos és korántsem kritikátlan elemzései nemcsak a másfél évszázaddal ezelőtti Amerikáról festenek érdekes képet, hanem általánosításaikkal is meggondolkoztatják az olvasót. - A műből - amely egyébként erősen hatott a magyar reformkor centralista politikusaira - kötetünk a szerző legfontosabb eszméit felölelő válogatást közöl. Vissza

Tartalom

Bevezető (Ford. Martonyi Éva)13
ELSŐ KÖTET
Harmadik fejezet (Ford. Martonyi Éva)
Az amerikai angolok társadalmi rendje35
Az amerikai angolok társadalmi rendjének legszembetűnőbb vonása az, hogy lényegénél fogva demokratikus35
Az amerikai angolok társadalmi rendjének politikai következményei45
Ötödik fejezet (Ford. Martonyi Éva)
Mielőtt az Unió kormányzásáról beszélnénk, tanulmányoznunk kell, mi a helyzet az egyes államokban47
A községi rendszer Amerikában48
A község nagysága50
Községi hatóságok Új-Angliában51
A községi életről54
A megyéről Új-Angliában61
A közigazgatásról Új-Angliában62
Általános eszmék az Egyesült Államok közigazgatásáról76
Az államról82
Az állam törvényhozó hatalma82
Az állam végrehajtó hatalmáról84
A közigazgatási decentralizáció politikai következményei az Egyesült Államokban85
Hatodik fejezet (Ford. Martonyi Éva)
A bírói hatalomról az Egyesült Államokban, valamint a politikai társadalomra gyakorolt hatásáról102
Az amerikai bírák egyéb hatáskörei109
Hetedik fejezet (Ford. Martonyi Éva)
A politikai felelősségre vonásról az Egyesült Államokban113
Nyolcadik fejezet (Ford. Martonyi Éva)
A törvényhozó hatalom121
Másik különbség a szenátus és a képviselőház között125
A végrehajtó hatalomról126
Ami az Amerikai Egyesült Államok szövetségi alkotmányát az összes többi szövetségi alkotmánytól megkülönbözteti128
A szövetségi rendszer előnyei általában és speciális haszna Amerikára nézve132
Ami miatt a föderális rendszer nem alkalmazható minden népnél, és ami lehetővé tette az angol-amerikaiaknak, hogy alkalmazzák139
MÁSODIK KÖTET
Negyedik fejezet (Ford. Martonyi Éva)153
A politikai egyesülésről az Egyesült Államokban153
Ötödik fejezet (Ford. Martonyi Éva)
A demokrácia kormányzásáról Amerikában163
Az általános választásról164
A nép választásairól és a választásokban megnyilvánuló demokratikus ösztönökről164
Az okokról, amelyek részben korrigálhatják a demokráciának ezeket az ösztöneit167
Az amerikai demokrácia hatása a választási törvényekre171
A köztisztviselők az amerikai demokráciában173
A magisztrátusok önkényéről az amerikai demokráciában176
A közigazgatás ingatagsága az Egyesült Államokban179
A közterhek az amerikai demokráciában181
A korrupcióról és a kormányzók bűneiről a demokráciában; milyen hatással vannak a közmorálra186
Milyen erőfeszítésekre képes a demokrácia188
Milyen hatalmat gyakorol általában az amerikai demokrácia önnmaga felett192
Hatodik fejezet (Ford. Nagy Géza)
Milyen tényleges előnyöket élvez az amerikai társadalom a demokrácia kormányzata az amerikai demokráciában és alkalmazóik ösztöneiről196
A törvények általános irányultságáról az amerikai demokráciában és alkalmazóik ösztöneiről196
A közszellemről az Egyesült Államokban202
A jogok eszméjéről az Egyesült Államokban205
A törvény tiszteletben tartásáról az Egyesült Államokban209
Hetedik fejezet (Ford. Nagy Géza)
A többség mindenhatósága az Egyesült Államokban és következményei212
A többség mindenhatósága mi módon fokozza Amerikában a demokráciákra természetszerűleg jellemző törvényhozási és közigazgatási bizonytalanságot216
A többség zsarnoksága218
A többség mindenhatóságának következményei az amerikai köztisztviselők döntéseire223
Miféle hatalma van Amerikában a többségnek a gondolkodás fölött224
A többség zsarnokságának hatása az amerikaiak nemzeti jellemére; az udvari szellem az Egyesült Államokban227
Az amerikai köztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad231
Nyolcadik fejezet (Ford. Nagy Géza)
Mi enyhíti a többség zsarnokságát az Egyesült Államokban? A közigazgatási centralizáció hiánya234
A jogász-szellem az Egyesült Államokban; hogyan alkot ellensúlyt a demokráciával szemben236
Az esküdtszék az Egyesült Államokban mint politikai intézmény246
Kilencedik fejezet (Ford. Nagy Géza)
Ama fő okok, amelyek a demokratikus köztársaság fenntartását segítik elő az Egyesült Államokban256
A törvények inkább szolgálják a demokratikus köztársaság fenntartását az Egyesült Államokban, mint a fizikai okok, és az erkölcsök inkább, mint a törvények257
A törvények és az erkölcsök elegendők-e ahhoz, hogy fenntartsák a demokratikus intézményeket másutt is, nemcsak Amerikában262
Az előbbiek fontossága Európára nézve266
Tizedik fejezet (Ford. Szíjgyártó László)
Néhány gondolat az Egyesült Államok területén lakó három faj jelenlegi helyzetéről és valószínű jövőjéről272
Az Unió birtokában levő területeken lakó indián törzsek jelenlegi helyzete és valószínű jövője279
A fekete faj helyzete az Egyesült Államokban; milyen veszélyekkel fenyegeti jelenléte a fehéreket305
HARMADIK KÖTET
Az olvasó figyelmébe (Ford. Frémer Jusztina)343
ELSŐ RÉSZ
A demokrácia hatása a szellemi haladásra az Egyesült Államokban
Második fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
A hit fő forrásáról a demokratikus népek körében349
Ötödik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Arról, hogy az Egyesült Államokban a vallás miként tudja fölhasználni a demokratikus ösztönöket355
Tizedik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Miért kötődnek jobban az amerikaiak a tudományok gyakorlásához, mint az elmélethez366
Tizenhatodik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Hogyan módosította az amerikai demokrácia az angol nyelvet375
MÁSODIK RÉSZ
A demokrácia hatása az amerikaiak érzelmeire
Első fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Miért tanúsítanak a demokratikus népek hevesebb és tartósabb szeretet az egyenlőség, mint a szabadság iránt385
Második fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Az individualizmusról a demokratikus országokban391
Harmadik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Miért nagyobb az individualizmus demokratikus forradalom után, mint más korszakban394
Negyedik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Hogyan küzdik le az amerikaiak szabad intézményekkel az individualizmust396
Ötödik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Arról, hogyan használják az amerikaiak a társulásokat a polgári életben402
Hetedik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
A polgári társulások és a politikai társulások kapcsolatai408
Nyolcadik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Hogyan vonzódik szinte minden amerikai az ipari foglalkozásokhoz420
Huszadik fejezet (Ford. Frémer Jusztina)
Hogyan nőhet ki az arisztokrácia az iparból425
HARMADIK RÉSZ
A demokrácia hatása a tulajdonképpeni erkölcsökre
Második fejezet (Ford. Schulteisz Gyula)
Hogyan teszi a demokrácia egyszerűbbé és fesztelenebbé az amerikaiak szokásos kapcsolatait
Ötödik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula)
Hogyan módosítja a demokrácia a szolga és az úr viszonyát436
Hetedik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula)
A demokrácia hatása a bérekre447
Nyolcadik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula)
A demokrácia hatása a családra450
Tizenharmadik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula)
Hogyan osztja fel az egyenlőség természetes módon az amerikaiakat különálló kis társadalmak sokaságára458
Tizenhatodik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula)
Miért nyughatatlanabb és kötekedőbb az amerikaiak nemzeti hiúsága, mint az angoloké461
Huszonnegyedik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula)
Miért ritkulnak a nagy forradalmak464
NEGYEDIK RÉSZ
A demokratikus érzelmek és eszmék hatása a politikai társadalomra
Első fejezet (Ford. Miklós Lívia)
Az egyenlőség természetes igényt támaszt az emberekben a szabad intézmények iránt483
Második fejezet (Ford. Miklós Lívia)
A demokratikus népek kormányzatra vonatkozó nézetei természetes módon kedveznek a hatalom összpontosításának485
Harmadik fejezet (Ford. Miklós Lívia)
A demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban, a hatalom összpontosítására ösztönzik489
Negyedik fejezet (Ford. Miklós Lívia)
Milyen sajátos és véletlenszerű okok ösztönzik a demokratikus népeket a hatalom központosítására, s melyek tántorítják el attól494
Ötödik fejezet (Ford. Miklós Lívia)
Napjainkban az európai nemzetek körében a legfelsőbb hatalom mindinkább erősödik, jóllehet az uralkodók biztos helyzete gyengül502
Hatodik fejezet (Ford. Miklós Lívia)
Miféle önkényuralomról féljenek a demokratikus nemzetek517
Hetedik fejezet (Ford. Miklós Lívia)
Az előző fejezetek folytatása524
Nyolcadik fejezet (Ford. Miklós Lívia)
Általános meglátások a témával kapcsolatban535
Tocqueville jegyzetei541
Függelék
Utószó (Írta Kulcsár Kálmán)557
Bibliográfia (Összeállította Nagy Géza)576
A demokrácia Amerikában teljes tartalomjegyzéke (Ford. Miklós Lívia)581

Alexis de Tocqueville

Alexis de Tocqueville műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Alexis de Tocqueville könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem