kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 590 oldal |
Sorozatcím: | Politikai gondolkodók |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-281-326-X |
Bevezető (Ford. Martonyi Éva) | 13 |
ELSŐ KÖTET | |
Harmadik fejezet (Ford. Martonyi Éva) | |
Az amerikai angolok társadalmi rendje | 35 |
Az amerikai angolok társadalmi rendjének legszembetűnőbb vonása az, hogy lényegénél fogva demokratikus | 35 |
Az amerikai angolok társadalmi rendjének politikai következményei | 45 |
Ötödik fejezet (Ford. Martonyi Éva) | |
Mielőtt az Unió kormányzásáról beszélnénk, tanulmányoznunk kell, mi a helyzet az egyes államokban | 47 |
A községi rendszer Amerikában | 48 |
A község nagysága | 50 |
Községi hatóságok Új-Angliában | 51 |
A községi életről | 54 |
A megyéről Új-Angliában | 61 |
A közigazgatásról Új-Angliában | 62 |
Általános eszmék az Egyesült Államok közigazgatásáról | 76 |
Az államról | 82 |
Az állam törvényhozó hatalma | 82 |
Az állam végrehajtó hatalmáról | 84 |
A közigazgatási decentralizáció politikai következményei az Egyesült Államokban | 85 |
Hatodik fejezet (Ford. Martonyi Éva) | |
A bírói hatalomról az Egyesült Államokban, valamint a politikai társadalomra gyakorolt hatásáról | 102 |
Az amerikai bírák egyéb hatáskörei | 109 |
Hetedik fejezet (Ford. Martonyi Éva) | |
A politikai felelősségre vonásról az Egyesült Államokban | 113 |
Nyolcadik fejezet (Ford. Martonyi Éva) | |
A törvényhozó hatalom | 121 |
Másik különbség a szenátus és a képviselőház között | 125 |
A végrehajtó hatalomról | 126 |
Ami az Amerikai Egyesült Államok szövetségi alkotmányát az összes többi szövetségi alkotmánytól megkülönbözteti | 128 |
A szövetségi rendszer előnyei általában és speciális haszna Amerikára nézve | 132 |
Ami miatt a föderális rendszer nem alkalmazható minden népnél, és ami lehetővé tette az angol-amerikaiaknak, hogy alkalmazzák | 139 |
MÁSODIK KÖTET | |
Negyedik fejezet (Ford. Martonyi Éva) | 153 |
A politikai egyesülésről az Egyesült Államokban | 153 |
Ötödik fejezet (Ford. Martonyi Éva) | |
A demokrácia kormányzásáról Amerikában | 163 |
Az általános választásról | 164 |
A nép választásairól és a választásokban megnyilvánuló demokratikus ösztönökről | 164 |
Az okokról, amelyek részben korrigálhatják a demokráciának ezeket az ösztöneit | 167 |
Az amerikai demokrácia hatása a választási törvényekre | 171 |
A köztisztviselők az amerikai demokráciában | 173 |
A magisztrátusok önkényéről az amerikai demokráciában | 176 |
A közigazgatás ingatagsága az Egyesült Államokban | 179 |
A közterhek az amerikai demokráciában | 181 |
A korrupcióról és a kormányzók bűneiről a demokráciában; milyen hatással vannak a közmorálra | 186 |
Milyen erőfeszítésekre képes a demokrácia | 188 |
Milyen hatalmat gyakorol általában az amerikai demokrácia önnmaga felett | 192 |
Hatodik fejezet (Ford. Nagy Géza) | |
Milyen tényleges előnyöket élvez az amerikai társadalom a demokrácia kormányzata az amerikai demokráciában és alkalmazóik ösztöneiről | 196 |
A törvények általános irányultságáról az amerikai demokráciában és alkalmazóik ösztöneiről | 196 |
A közszellemről az Egyesült Államokban | 202 |
A jogok eszméjéről az Egyesült Államokban | 205 |
A törvény tiszteletben tartásáról az Egyesült Államokban | 209 |
Hetedik fejezet (Ford. Nagy Géza) | |
A többség mindenhatósága az Egyesült Államokban és következményei | 212 |
A többség mindenhatósága mi módon fokozza Amerikában a demokráciákra természetszerűleg jellemző törvényhozási és közigazgatási bizonytalanságot | 216 |
A többség zsarnoksága | 218 |
A többség mindenhatóságának következményei az amerikai köztisztviselők döntéseire | 223 |
Miféle hatalma van Amerikában a többségnek a gondolkodás fölött | 224 |
A többség zsarnokságának hatása az amerikaiak nemzeti jellemére; az udvari szellem az Egyesült Államokban | 227 |
Az amerikai köztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad | 231 |
Nyolcadik fejezet (Ford. Nagy Géza) | |
Mi enyhíti a többség zsarnokságát az Egyesült Államokban? A közigazgatási centralizáció hiánya | 234 |
A jogász-szellem az Egyesült Államokban; hogyan alkot ellensúlyt a demokráciával szemben | 236 |
Az esküdtszék az Egyesült Államokban mint politikai intézmény | 246 |
Kilencedik fejezet (Ford. Nagy Géza) | |
Ama fő okok, amelyek a demokratikus köztársaság fenntartását segítik elő az Egyesült Államokban | 256 |
A törvények inkább szolgálják a demokratikus köztársaság fenntartását az Egyesült Államokban, mint a fizikai okok, és az erkölcsök inkább, mint a törvények | 257 |
A törvények és az erkölcsök elegendők-e ahhoz, hogy fenntartsák a demokratikus intézményeket másutt is, nemcsak Amerikában | 262 |
Az előbbiek fontossága Európára nézve | 266 |
Tizedik fejezet (Ford. Szíjgyártó László) | |
Néhány gondolat az Egyesült Államok területén lakó három faj jelenlegi helyzetéről és valószínű jövőjéről | 272 |
Az Unió birtokában levő területeken lakó indián törzsek jelenlegi helyzete és valószínű jövője | 279 |
A fekete faj helyzete az Egyesült Államokban; milyen veszélyekkel fenyegeti jelenléte a fehéreket | 305 |
HARMADIK KÖTET | |
Az olvasó figyelmébe (Ford. Frémer Jusztina) | 343 |
ELSŐ RÉSZ | |
A demokrácia hatása a szellemi haladásra az Egyesült Államokban | |
Második fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
A hit fő forrásáról a demokratikus népek körében | 349 |
Ötödik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Arról, hogy az Egyesült Államokban a vallás miként tudja fölhasználni a demokratikus ösztönöket | 355 |
Tizedik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Miért kötődnek jobban az amerikaiak a tudományok gyakorlásához, mint az elmélethez | 366 |
Tizenhatodik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Hogyan módosította az amerikai demokrácia az angol nyelvet | 375 |
MÁSODIK RÉSZ | |
A demokrácia hatása az amerikaiak érzelmeire | |
Első fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Miért tanúsítanak a demokratikus népek hevesebb és tartósabb szeretet az egyenlőség, mint a szabadság iránt | 385 |
Második fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Az individualizmusról a demokratikus országokban | 391 |
Harmadik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Miért nagyobb az individualizmus demokratikus forradalom után, mint más korszakban | 394 |
Negyedik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Hogyan küzdik le az amerikaiak szabad intézményekkel az individualizmust | 396 |
Ötödik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Arról, hogyan használják az amerikaiak a társulásokat a polgári életben | 402 |
Hetedik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
A polgári társulások és a politikai társulások kapcsolatai | 408 |
Nyolcadik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Hogyan vonzódik szinte minden amerikai az ipari foglalkozásokhoz | 420 |
Huszadik fejezet (Ford. Frémer Jusztina) | |
Hogyan nőhet ki az arisztokrácia az iparból | 425 |
HARMADIK RÉSZ | |
A demokrácia hatása a tulajdonképpeni erkölcsökre | |
Második fejezet (Ford. Schulteisz Gyula) | |
Hogyan teszi a demokrácia egyszerűbbé és fesztelenebbé az amerikaiak szokásos kapcsolatait | |
Ötödik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula) | |
Hogyan módosítja a demokrácia a szolga és az úr viszonyát | 436 |
Hetedik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula) | |
A demokrácia hatása a bérekre | 447 |
Nyolcadik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula) | |
A demokrácia hatása a családra | 450 |
Tizenharmadik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula) | |
Hogyan osztja fel az egyenlőség természetes módon az amerikaiakat különálló kis társadalmak sokaságára | 458 |
Tizenhatodik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula) | |
Miért nyughatatlanabb és kötekedőbb az amerikaiak nemzeti hiúsága, mint az angoloké | 461 |
Huszonnegyedik fejezet (Ford. Schulteisz Gyula) | |
Miért ritkulnak a nagy forradalmak | 464 |
NEGYEDIK RÉSZ | |
A demokratikus érzelmek és eszmék hatása a politikai társadalomra | |
Első fejezet (Ford. Miklós Lívia) | |
Az egyenlőség természetes igényt támaszt az emberekben a szabad intézmények iránt | 483 |
Második fejezet (Ford. Miklós Lívia) | |
A demokratikus népek kormányzatra vonatkozó nézetei természetes módon kedveznek a hatalom összpontosításának | 485 |
Harmadik fejezet (Ford. Miklós Lívia) | |
A demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban, a hatalom összpontosítására ösztönzik | 489 |
Negyedik fejezet (Ford. Miklós Lívia) | |
Milyen sajátos és véletlenszerű okok ösztönzik a demokratikus népeket a hatalom központosítására, s melyek tántorítják el attól | 494 |
Ötödik fejezet (Ford. Miklós Lívia) | |
Napjainkban az európai nemzetek körében a legfelsőbb hatalom mindinkább erősödik, jóllehet az uralkodók biztos helyzete gyengül | 502 |
Hatodik fejezet (Ford. Miklós Lívia) | |
Miféle önkényuralomról féljenek a demokratikus nemzetek | 517 |
Hetedik fejezet (Ford. Miklós Lívia) | |
Az előző fejezetek folytatása | 524 |
Nyolcadik fejezet (Ford. Miklós Lívia) | |
Általános meglátások a témával kapcsolatban | 535 |
Tocqueville jegyzetei | 541 |
Függelék | |
Utószó (Írta Kulcsár Kálmán) | 557 |
Bibliográfia (Összeállította Nagy Géza) | 576 |
A demokrácia Amerikában teljes tartalomjegyzéke (Ford. Miklós Lívia) | 581 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.