A délszláv háborúk

Fülszöveg

Az 1991 utáni délszláv háborúk az európai történelem 1945 óta legvéresebb - talán ma is csupán szünetelő - eseményei voltak, s méltán állnak mind a szakmai, mind a közérdeklődés előterében. Nem véletlen, hogy a jugoszláv kérdés az elmúlt évek európai publicisztikájának leggyakoribb témáihoz tartozott. Néhány írás ugyan megjelent már a magyar könyvpiacon is e témában, de a történetírás és a politológia eszköztárán alapuló összefoglalás még nem született.
A szerző a jugoszlávizmusnak és a délszláv nemzetek önrendelkezési törekvéseinek egymáshoz való viszonyát történetileg bemutató bevezető után részletesen tárgyalja az ország nacionalizálódásának folyamatát és okait az 1970-1980-as években, majd elemzi a titói föderációt gyakorlatilag már megsemmisítő ún. antibürokratikus forradalmat és a köztársaságok politikai vitáit Jugoszlávia átszervezéséről. Ezt követően - e kötet terjedelmének csaknem a felében - az 199l-l995-ös háborús évek eseményeit foglalja össze. A könyv bemutatja a... Tovább

Fülszöveg

Az 1991 utáni délszláv háborúk az európai történelem 1945 óta legvéresebb - talán ma is csupán szünetelő - eseményei voltak, s méltán állnak mind a szakmai, mind a közérdeklődés előterében. Nem véletlen, hogy a jugoszláv kérdés az elmúlt évek európai publicisztikájának leggyakoribb témáihoz tartozott. Néhány írás ugyan megjelent már a magyar könyvpiacon is e témában, de a történetírás és a politológia eszköztárán alapuló összefoglalás még nem született.
A szerző a jugoszlávizmusnak és a délszláv nemzetek önrendelkezési törekvéseinek egymáshoz való viszonyát történetileg bemutató bevezető után részletesen tárgyalja az ország nacionalizálódásának folyamatát és okait az 1970-1980-as években, majd elemzi a titói föderációt gyakorlatilag már megsemmisítő ún. antibürokratikus forradalmat és a köztársaságok politikai vitáit Jugoszlávia átszervezéséről. Ezt követően - e kötet terjedelmének csaknem a felében - az 199l-l995-ös háborús évek eseményeit foglalja össze. A könyv bemutatja a háború kronológiáját és politikus főszereplőit, majd a délszláv államok néhány jelleitiző statisztikai adatsorát ismertető függelékkel és térképsorral, valamint névmutatóval zárul.
Az ismeretek összefoglalásával és rendszerezésével hiánypótló munka reményeink szerint hozzájárul a Magyarországgal szomszédos és sok hasonló problémával küzdő délszláv régió (amely régióban a magyar nemzet egy része közvetlenül is érintett) jobb megismeréséhez, hasznosítható a felsőoktatásban, s a téma tragikus közelmúltbeli aktualitása miatt számot tarthat a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is. Vissza