Előszó
Az andragógia tudománya Magyarországon az utóbbi években, a felsőoktatás bolognai rendszerének kialakításával párhuzamosan, az andragógia szak megjelenése okán kezdett ismertté válni. Egyelőre...
Tovább
Előszó
Az andragógia tudománya Magyarországon az utóbbi években, a felsőoktatás bolognai rendszerének kialakításával párhuzamosan, az andragógia szak megjelenése okán kezdett ismertté válni. Egyelőre azonban elsősorban a szűkebb szakmai közvélemény ismeri közelebbről. Miközben Nyugat-Európában már az ötvenes években elkülönült a pedagógiától a neveléstudományon belül, és a hetvenes évektől egyre ismertebbé vált a szakterület, hazánkban még a neveléstudomány képviselői részéről is gyakran tapasztalható elutasító magatartás. Az élethosszig tartó tanulás, a felnőttképzés jelentőségét ugyan nálunk sem vonja kétségbe senki, azonban az ezzel foglalkozó, a felnőttkori tanulás törvényszerűségeit, módszereit, a felnőttnevelésnek a gyermekneveléstől eltérő sajátosságait kutató andragógia tudományának a létjogosultságát annál inkább. A hagyományos akadémiai tudományágak képviselői részéről talán érthető is az óvatos magatartás, hiszen egy fiatal tudományágról van szó - főleg, ha a matematikához, vagy éppen a filozófiához próbáljuk hasonlítani melynek még bizonyítania kell. Ráadásul olyan interdiszciplináris tudományágról beszélhetünk, amely több más tudományág eredményeit felhasználva dolgozik: így pl. a filozófia, a társadalomtudományok, vagy éppen a közgazdaságtudomány egyes területein már elfogadott ismereteket is alkalmazva építi ki saját rendszerét.
Mindezek miatt az andragógiai kutatásoknak kiemelt jelentősége van, hiszen minden egyes kutatás a szakma tudományos megalapozottságát erősíti, és ezen keresztül elfogadását segíti.
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Felnőttképzési Intézetében 2006 óta folyik andragógia alapképzés, 2009 óta pedig mesterképzés is.
Ennélfogva az andragógia tudományos fundamentumának erősítését, az andragógiai kutatásokban való kezdeményezést, illetve részvételt kötelező feladatnak tartja az intézet oktatói közössége. A szakterület hosszú távú működéséhez pedig újabb és újabb kutató generációk kinevelésére is szükség van, hiszen jelenleg még kevés a valóban hozzáértő, elkötelezett szakember. Ezért van úttörő szerepe az intézetünkben a Farkas Éva egyetemi docens által életre hívott Andragógiai Kutatócsoportnak, melyben lehetőség van a motivált, érdeklődő hallgatók és a már elismert szakemberként számon tartott oktatók közös munkálkodására. Az itt elkezdődött kutatások alkalmat adnak a tehetséggondozásra, az andragógia tudományosságát szolgáló kutatásokra éppúgy, mint az egyetemmel szemben támasztott elvárások teljesítésére: az oktatás és a kutatás egységének megvalósítására, illetve a kutatás eredményeinek a gyakorlatban történő hasznosítására.
Vissza