A csurgói járás születése, megszűnése és újraindulása

Előszó

Két szempontból is jelzésértékű, sőt mondhatom gondviselésszerű, hogy éppen március idusát követő napokban veheti kezébe az értő és érdeklődő olvasó a Csurgói járás születése, megszűnése és újraindulása című, remekbeszabott monográfiát, amely a szerző és szerkesztő, dr. Horváth József minden tudományos igényt kielégítő precizitását, elvitathatatlanul lokálpatrióta érzésvilágát és az adathalmazok ellenére is olvasmányos stílusát dicséri. Jelzésértékű, mert a történet éppen - de nem véletlenül, hanem történelmi szükségszerűségképen - 1848-ban kezdődik és az „... első népképviseleti országgyűlés összehívásához kapcsolódik." A követállítási, igazságszolgáltatási, és igazgatási funkciók ellátatlansága kéz a kézben szorgalmazta a járás és a járási székhely Csurgón való kialakítását. E hármas igényből az igazságszolgáltatás volt a zászlóshajó. Mindehhez azonban elengedhetetlenül szükséges volt az a demokratizálódó történelmi/társadalmi miliő, amely 1848 tavaszát, nyarát jellemezte márciustól egészen a Jelasics féle támadásig, amikor a demokráciáért küzdő polgári forradalom véres szabadságharcba kényszerült. E forradalomnak számos vívmánya - köztük a járási rendszer és a csurgói járás - azonban túlélte a levert szabadságharcot, sőt az azt követő évszázadot, annak világégéseit, s csak a kommunista diktatúrában kapott olyan sebeket, amelyekbe végül bele is pusztult. Vissza