A csönd virága

Előszó

Örömmel nyújtom át ezt a kis kötetet azoknak, akiknek szántuk, akiknek készült: a magyar nyelvet és irodalmat szerető versolvasóknak. Azoknak, akik határainkon túl is megőrizték nyelvünket, vagy éppen most akarják megtanulni költőink segítségével, mennyi szín, gazdagság, szépség rejlik benne.
Több mint 10 éve tanítok a debreceni nyári egyetemen. Sokféle módon igyekszem közelhozni a hallgatókhoz a magyar nyelvet és irodalmat. Azért fogadtam el a megbízatást a nyári egyetem vezetőitől ennek a kötetnek az összeállítására, mert az elképzelés szerint használható segédkönyvnek ígérkezik az órák tartásához. Természetesen ezt a gyakorlat fogja eldönteni.
A kötet összeállításakor számtalanszor fogott el a csüggedés, ha nem találtam műfordítást a magyar versekhez. Máskor a bőség zavarával küszködtem, melyiket válasszam, melyik lenne a legjobb, a legigazabb. Minden válogatás önkényes. Bizonyára lehetett volna más szempont figyelembe vétele is. Elképzelésem az volt, hogy a XVIII. századtól kezdve napjainkig a terjedelem és a műfordítások adta lehetőségekkel élve igyekszem képet adni költészetünkből olyanoknak, akik nem anyanyelvi környezetben élnek.
Tudom, hogy sok hiányosság is található a kiadványban. Nem mindig sikerült a mi irodalmáraink értékszemlélete alapján válogatni a művek között, mert a műfordítók néha éppen a/.t a verset nem ültették át magyarra, amelyik nekünk a legtökéletesebben reprezentálja az alkotót. Vissza