A csillagoktól a tengerfenékig III.

Előszó

A kis gyermek most reggelizett. Zsömlyét aprógatott a tejbe s azt majszolta, persze jócskán került belőle kis rózsás arcocskájára is. Az egyik kis, odatapadt morzsa mintegy félmilliméter magas. A kis gyermek fejének átmérője talán 15 centiméter, vagyis 150 milliméter, tehát háromszázszor olyan nagy, mint az arcocskája sima bőréhez tapadt kis morzsa. A mi kis Földünk átmérője, mondjuk kereken 12,000 kilométer. Ennek 1/300-ad része 40 kilométer. Egy negyven kilométer magas hegy tehát aránylag éppen akkora egyenetlenség volna a Föld felszínén, mint a félmilliméter magas kis morzsa a kis gyermek édes, gömbölyű kis arcán. Ámde a Föld legmagasabb hegye, a Mount Everest (mondd: maunt evereszt) csak 8840 méter, tehát nem egészen 9 kilométer magas. Valami öt Mount Everestet kellene egymás hegyébe fölrakni, hogy aránylag olyan egyenetlenséget kapjunk, mint a parányi morzsa a gyermek arcán.
Valóban Földünk felszíne nagyon sima, rendes glóbuszon, olyan iskolai földgömbön csak cigarettapapirosdarabkák odaragasztásával lehetne a legnagyobb egyenetlenségeket helyes arányban feltüntetni.
És mégis, nekünk a hegyek óriások, a tátongó völgyekbe félelemmel tekintünk alá, mert mi emberek hihetetlenül nyomorult kis férgek vagyunk a világmindenség méreteihez képest. Ami a szúnyognak a ház, az nekünk a hegység, csakhogy a szúnyog elképzelhetetlenül erős állat, játszva röppen föl a háztető fölé, mi meg csak életveszélyes kapaszkodással, nyögve, szuszogva tudunk feljutni a sziklaoromra. Ha az ember aránylag olyan erős volna, mint a szúnyog, bizony nem volna szükség sem vasútra, sem repülőgépre!
Dehát nekünk az a sorsunk, hogy a Föld felszínének egyenetlenségeit csak nehezen tudjuk legyőzni s egész életünk, egész történelmünk attól függ, hogy milyen egyenetlenségek közé jutottunk. Nekünk a hegyek és völgyek sorsdöntő, történelemalakító jelenségek. Az ember élelmének megszerzését, védelmének berendezéseit, kényelmének szükségleteit mind a hegyekhez kell alkalmaznia s a földfelszín formái meg az éghajlat irányítják egész életét, fejlődését, történelmét. Sőt a földfelszín formái még az éghajlatra is döntő befolyással vannak. Vissza