1.066.445
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A csillagok
Budapest
| Kiadó: | Tessloff és Babilon Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Varrott keménykötés |
| Oldalszám: | 48 oldal |
| Sorozatcím: | Mi Micsoda |
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 21 cm |
| ISBN: | 978-963-9182-82-0 |
| Megjegyzés: | Színes fotókkal és ábrákkal gazdagon illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A csillagos égbolt évezredeken át szinte megfejthetetlen rejtélyt jelentett az ember számára, aki ősidők óta bűvölettel nézte, hogy titkait kifürkéssze. Ezért válhatott a csillagászat - más néven... TovábbElőszó
A csillagos égbolt évezredeken át szinte megfejthetetlen rejtélyt jelentett az ember számára, aki ősidők óta bűvölettel nézte, hogy titkait kifürkéssze. Ezért válhatott a csillagászat - más néven az asztronómia - a legősibb tudománnyá.Évezredek kellettek ahhoz, hogy az emberiség megszabaduljon attól a naiv képzettől, amely szerint a csillagok egy óriási kupola belső felére rögzített világító pontok.
Igaz, az ókori tudósok sejtették, hogy az égi kárpit, a Hold és a Nap több valamiféle planetáriumnál. Úgy képzelték, hogy a bolygók és a csillagok önálló égitestek, amelyek a Földhöz hasonlóan gömb alakúak, és ugyanúgy lebegnek a világmindenségben. De hiába is keresték, nem lelhettek rá a határt képező szilárd félgömbre, amit mögé képzeltek - mindenütt csak a világegyetem végtelen mélységei tárultak eléjük.
Az újkori csillagászat születését attól a pillanattól számíthatjuk, amikor először sikerült meghatározni a bolygók egymástól való távolságát és némi fogalmat alkotni a Naprendszerről. Csak ettől kezdve lehetett bármit is mondani az égitestek valódi nagyságáról és fényességéről. Az eredmények igen izgalmasak voltak. Kiderült, hogy az égbolton látható legtöbb égitest sokkal nagyobb, mint a mi lakóhelyünk, a Föld. Ám arról, hogy mekkora is valójában a Tejútrendszerünk, s milyen hatalmas a világegyetem, amelyben a Nap és testvérei, a csillagok mozognak - nos, erről az emberiségnek még akkor sem voltak igazán sejtelmei, amikor már pontosan felmérték a Naprendszert, és a bolygók mozgásainak törvényeit is jól ismerték.
Az űrutazások lehetőségei jelentős lépéssel hozták közelebb az embert a csillagok világához. Három égi szomszédunkat - a Holdat, a Vénusz és a Mars bolygót - már meg is érintettük, sőt, a Holdon már többször is járt ember. Így a legősibb tudomány, a csillagászat mit sem veszített érdekességéből, s ha lehet, ma még izgalmasabb, mint valaha. Vissza
Fülszöveg
A csillagos égbolt évezredek óta izgatja az embereket. Sokan már azt megelőzően több mindent megsejtettek az égitestekről, hogy pontos mérésekre alkalmas eszközeik lettek volna ehhez. A távcső létrehozásával azután új fejezet nyílt a csillagászat történetében, és sok mindenre választ kaptunk. Ma már folyamatosan küldi információit az űrből a Hubble-teleszkóp, és szondák száguldanak a legtávolabbi bolygók felé, hogy megtudjuk, vajon milyen anyagok léteznek ezeken, s hogy lehetséges-e másutt is élet. Heinz Haber professzor, több szakkönyv szerzője sorra veszi mindazokat a kérdéseket, amelyek ma már mindennapi ismereteinkhez is nélkülözhetetlenek.Tartalom
Fények az égenMilyennek képzelték őseink az égboltot? 4
Hogyan jöttek rá, hogy a Föld gömb alakú? 5
Ki állította először, hogy a Föld a Nap körül kering? 6
Ki számította ki a bolygók pályáit? 7
Csillagok születése
Hány csillagot láthatunk az égen? 8
Milyen a mi Naprendszerünk? 9
Hogyan keletkeztek a bolygók? 10
A Föld testvérei
Milyen a Föld felépítése? 12
Miért nincs élet a Vénuszon? 13
Miért ritka a Mars légköre? 13
Milyen hideg van a Marson? 14
Mik azok a kisbolygók? 15
Melyik a legnagyobb bolygó? 15
Hány gyűrűje van a Szaturnusznak? 16
Melyek a külső bolygók? 17
Üstökösök, meteorok, hullócsillagok
Milyen egy üstökös? 18
Mikor tér vissza a Halley-üstökös? 19
Mi az a meteorit? 20
Így keletkezik a meteoritkráter 21
A Nap - izzó gázgömb, atomkemencével
Miből áll a Nap? 22
Miért nem hűl ki a Nap? 23
Mennyi ideig világít még a Nap? 24
A Nap és a Föld
Mik azok a napfoltok? 25
Befolyásolják-e a napfoltok időjárásunkat? 26
Mi az északi fény? 26
Honnan jön az ultraibolya sugárzás? 27
Égi szomszédunk, a Hold
Hogyan jön létre egy teljes napfogyatkozás? 28
Hogyan jön létre az apály és a dagály? 29
Mik azok a holdtengerek? 30
Milyen a Hold felszíne? 30
Hogyan született a Hold? 31
A Nap testvérei
Mikor repül el a Voyager-2 a Szinusz mellett? 32
Hogyan mérhetjük meg egy csillag
távolságát? 33
Mi a fényév? 34
Hogyan mérhetjük meg egy csillag
átmérőjét? 34
Mit nevezünk óriás és törpe csillagnak? 35
Mit nevezünk csillaghalmaznak? 35
Mit nevezünk kettőscsillagnak? 36
Mi a szupernóva? 37
Milyen gyakran láthatunk szupernóvákat? 37
Mi maradt meg az 1987-es szupernóvából? 38
A tejútrendszer
Miből áll a tejútrendszer? 38
Mit nevezünk világító gázfelhőnek? 40
Milyennek mutatják a rádióhullámok
a tejútrendszert? 41
Mik azok a gömbhalmazok? 41
Mi az a fekete lyuk? 42
Az idő és a tér határai
Mi az a spirálköd? 43
Hogyan mérjük meg egy galaxis távolságát? 44
Hány galaxis van a világegyetemben? 44
Mi a vöröseltolódás? 45
Hogyan keletkezett a világ? 46
Mi az a sötét anyag? 47
Távoli világok emberei
Van-e élet a távoli csillagok bolygóin? 47
Láthatjuk-e valaha is űrbéli testvéreinket? 48
Prof. Heinz Haber
Prof. Heinz Haber műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Prof. Heinz Haber könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal