Fülszöveg
Az immáron húszesztendős költői pálya gazdag terméséből válogatta mostani gyűjteményének verseit Fodor András. Egy jellegzetes, legkisebb elemeiben is karakteres líra születésének, kibontakozásának folyamata tárul föl a szervesen egymásra következő, egymásnak felelő művek során; az első vers városból "hazafelé" utazó diákjának szilaj öröme a záródarabban a szülőföldjére látogató férfi nehézveretű, súlyos vallomására rímel. E líra kivételes művészi egységét a mögötte kirajzolódó egyéniség, a szigorú belső következetességgel alakított-megőrzött magatartás hitelesíti. A költőben végig, első jelentkezésétől máig eleven a népből jöttek küldetéstudata, mindig hű maradt azokhoz a plebejus eszményekhez, amelyeknek jegyében pályája - oly sokakkal: egy egész, nagy tehetségű nemzedékkel közösen - indult. Pedig az elmúlt húsz év nemegyszer állította súlyos próbák, nehéz választások elé: az egyéniség töretlen ívű kibontakoztatása nem bizonyult könnyű feladatnak. Küzdelmek, keservek, gondok is...
Tovább
Fülszöveg
Az immáron húszesztendős költői pálya gazdag terméséből válogatta mostani gyűjteményének verseit Fodor András. Egy jellegzetes, legkisebb elemeiben is karakteres líra születésének, kibontakozásának folyamata tárul föl a szervesen egymásra következő, egymásnak felelő művek során; az első vers városból "hazafelé" utazó diákjának szilaj öröme a záródarabban a szülőföldjére látogató férfi nehézveretű, súlyos vallomására rímel. E líra kivételes művészi egységét a mögötte kirajzolódó egyéniség, a szigorú belső következetességgel alakított-megőrzött magatartás hitelesíti. A költőben végig, első jelentkezésétől máig eleven a népből jöttek küldetéstudata, mindig hű maradt azokhoz a plebejus eszményekhez, amelyeknek jegyében pályája - oly sokakkal: egy egész, nagy tehetségű nemzedékkel közösen - indult. Pedig az elmúlt húsz év nemegyszer állította súlyos próbák, nehéz választások elé: az egyéniség töretlen ívű kibontakoztatása nem bizonyult könnyű feladatnak. Küzdelmek, keservek, gondok is jelzik ezt az életutat, ám a költőt kikezdhetetlen hite az emberben, a közösség megtartó erejében, a szerelem gyöngéd-féltő oltalmában mindig átsegítette a válságokon. Küzdelmes-szép harcokban formálódott tehát ez az érzékletes tárgyiasságot gondolati meditációval oly különösen, eredetien ötvöző líra, mely így, összességében szemléletes művészeti dokumentuma a személyiség önteremtési lehetőségeinek - ma, nálunk, Magyarországon.
Fodor András, az 1947-48 körül indult, friss népi tehetségekben bővelkedő költő-generáció egyik jelentékeny egyénisége 1929-ben született a Somogy megyei Kaposmérőn. 1947 óta a fővárosban él: egyetemi éveiben a nagy hírű Eötvös Kollégium növendéke volt, majd tanulmányainak befejeztével népművelési iskolákban tanított, később - 1953 és 1956 közt - a Csillag folyóirat versrovatánál dolgozott. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár mellett működő Módszertani Központ tudományos munkatársa.
Első versei 1947-48-ban jelentek meg a pécsi Sorsunk és a pesti Válasz folyóiratok lapjain, majd - hosszabb szünet után - a Csillag-ban. 1953 óta publikál rendszeresen: a versek mellett számos izgalmas tanulmányt, kritikát is. Igen jelentős műfordítói tevékenysége is: főként az angol és az orosz, szovjet lírának, továbbá a szomszédos népek költészetének magyarra honosításában mondhat magáénak fontos, számottevő eredményeket. Fordításainak vaskos gyűjteménye 1967-ben látott napvilágot Napraforgó címen. Első verseskötete, a Hazafelé - amelyet József Attila-díjjal tüntettek ki - 1955-ben jelent meg. Az elsőt azóta további négy követte.
Vissza