A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995

Előszó

Nem szokatlan, mégis hálátlan dolog lexikonhoz előszót írni. Mentségünkre azt hozhatjuk fel, hogy ez a lexikon rendhagyó, szokatlan a maga nemében. Az irodalmi lexikonoknak gazdag hagyományuk van a magyar irodalomban. Czwittinger Dávidnak a magyar tudományosság összefoglalására tett első kísérlete (Specimen Hungariae Literatae...) 1711-ben nyitotta meg a sort (háromszáz íróval), ezt követte Bod Péter Magyar Athenása több mint ötszáz literátusról (1766). A legteljesebb életrajzi lexikon (mintegy 1200 életrajzzal) Horányi Eleké volt (Memoria Hungarorum..., 1775), melyet további lexikonok követtek. A magyar életrajzi lexikonok sorában nagyszabású vállalkozás volt Szinnyei Józsefé, aki tizennégy kötetben adta ki művét (Magyar írók élete és munkái, 1891-1914). Negyvenhét híján harmincezer nyomtatott mű szerzőjének az adatait közölte. Gulyás Pál azonos című vállalkozása (1939 és 1944 között; a D betűig hat kötete jelent meg) a kéziratban maradt anyaggal együtt harminc kötetet tesz ki (a 7-15. kötet 1990 után jelent meg Viczián János szerkesztésében)...

Ebbe az illusztris lexikoncsaládba kér most bebocsátást A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. A csaknam 1200 címszó csak a kisebbségi magyarság hatszázezres lélekszámához viszonyítva mondható tetemesnek. Az arányokat jellemzi, hogy a kiadvány létrehozásában 15 munkatárs vett részt. Olyanok, akik intézmények hiányában a szabadidejüket áldozták fel azért, hogy krónikásai legyenek múltnak és jelennek. Kiadványunk az egyetemes magyar irodalom szerves részét képező csehszlovákiai magyar irodalom és szellemiség hét évtizedes történetéről ad képet. Vissza