A csárdás

Tartalom

KÉPJEGYZÉK

A képek borítólapján lévő rézmetszet Kohl, J. G. Hundert Tage auf Reisen in den oesterreichischen Staaten c. mű in. Reise in Ungam belső címlapjának részlete. Dresden, Leipzig 1842. Kohl, Friedrich Wilhelm rajza után metszette Zumpe, Gustav.
1. „Vígan tántzoló Magyarok" Színezett rézmetszet. Bikessy József: „A Magyar és Horváth országi Leg nevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai gyüjteménie" c. sorozatból. Bécs 1816. (Magyar Történelmi Képcsarnok.)
2. Magyar tánc. Eredeti címe: TJngaren (Charakteristik versch. Nationen). Vízfestmény, Opiz, Georg műve 1820-1830. (Magyar Történelmi Képcsarnok.)
3. „Bajnai parasztok" Színes litográfia. Clarot, Alexander rajza után kőre rajzolta Clarot, Johann Baptist 1820-1830. (Magyar Történelmi Képcsarnok.)
4-8. „A magyar paraszt táncz öt szakaszban" c. zenemű illusztrációi. (Bécs é. n.) A litográfiák jelzése: „rajz Sztraka után Nerhsz" 1830 körül. A zenét Szemián Pál szerezte. (Orsz. Széchényi Könyvtár Zeneműtára.)
A kóta első oldalán olvasható:
„A képek magyarázata.
Midőn a magyar pórember a kocsmában mulat, két érzékének hódol leginkább: az ízlésnek t. i. és a hallásnak. Az első az italt, utóbbi a cigány zenét éldelteti vele: mindkettőnek együttmunkálkodásából pedig rendszerént tánc keletkezik. A legtöbbnyire komoly és bús nemzeti dalok hallása földinket is elérzékenyítik, s egy ideig oly komoly és mélázó kedéljbe
ejtik, hogy egész lénye a zenével szinte eggyé olvad. - Lásd 1-ső szak.)
- De ezen lelki élvezet nemsokára a testre is gyakorolja erejét: mert egyet kurjant emberünk, s immé megindul a láb, tapsra hajlik a kéz, s kezdődik a tánc. Lásd 2-dik szak.) Most már mindinkább felderül a lélek, s élénkebb a test: a mozdulatok nagyobb könnyűséggel, és vidorsággal mennek véghez. - Lásd 3-dik szak.) De a szőlőnedv, a zene, a hevesebb testi mozgás utoljára túl emelik az embert a mindennapiságon: korlátlanabbak már most a test hajlásai, és az időközben kitörő kiáltás és dalszó azt gyaníttatják, hogy már mitsem gondol a világgal. (Lásd 4-dik szak.) Végre csökkenik a testi és lelki erő; az akarat még megvolna a tánchoz, de a test már képtelen reá; földink indul ülőhelye felé, tánc pályáját végzendő, mert hajlanak az inak,... botlik a láb. (Lásd 5-dik szak.)
Ezen táncbajnokban azonban egy negyven esztendőhöz közelgő, magányos táncban, s nem is valamely ünnepélyes alkalommal vitézkedő férjfit kell képzelnünk magunknak; a kit ha a természetben látni kívánnánk, azt honunk alföldje akármelyik csárdájában könnyen megtalálhatnók. - Egy fiatal, s tán némberrel táncoló fickó mellett, már az úgynevezett friss és hármas táncnak is, nem lehetett volna elmaradnia, - a szerző."
9. Magyar tánc. Liszt Ferenc „Melodies hongroises (d'aprés Schubert)" c. művének címlapja 1840. Rézmetszet, Weigl, Franz rajza után [metszette Dworzak, Adolf]. (Orsz. Széchényi Könyvtár Zeneműtára).
A képen a többször dicsért táncfigurát látjuk, amelynél a táncos tapsára forog a párja.
10. Magyar táncosok. Eredeti címe; I Danzatori Magiari. Fametszet, Trichon, Auguste műve 1840 körül (Magyar Történelmi Képcsarnok).
11. Nemzeti öltözetek. Eredeti címe: Magyar öltözet Párishan 1829. Acélmetszet, Vándza Mihály rajza után metszette Lehnhardt Sámuel (Magyar Történelmi Képcsarnok)
12. Nemzeti öltözetek. Eredeti címe: Nemzeti divatkép. Színezett acélmetszet, Kohlman Lipót műve. Honművész 1(1833)71. sz melléklete
13. Nemzeti öltözetek. Eredeti címe: Nemzeti Divatkép. Színezett acélmetszet.
Barabás Miklós rajza után metszette Perlaszka Domokos Életképek 1846 I. 1. sz. melléklete.
14. Nemzeti öltözetek. Eredeti címe: Nemzeti divatkép. Színezett acélmetszet. Barabás Miklós rajza után metszette Perlaszka Domokos Életképek 1846 I. 7. sz. melléklete.
15. „Első magyar társas táncz" c. zenemű címlapja Pest 1842. Rézmetszet, ismeretlen metsző műve. (Zeneművészeti Főiskola Könyvtára.)
16. Táncvigalom a pesti vigadó kistermében. Eredeti címe: A kis redoutterem. Színezett acélmetszet, Schwindt, Kari rajza után metszette Perlaszka Domokos. Honderű 1844. (Színháztörténeti Múzeum.)
17. „Kőhegyi Vigadója a pesti nagy redoutteremben" Litográfia, Medve Imre rajza után Walzel nyomdájában litografálták. Pesti Divatlap 1846, 26. sz. melléklete.
18. Egri táncjelenet az ivóban. Eredeti címe: Egri népviselet (Az Ivó). Színezett litográfia, Medve Imre rajza után kőre rajzolta Rohn Alajos. Sávoly Lajos: Az egri nép c. tanulmányának melléklete. Magyarföld és népei eredeti képekben. I. Pest 1846 (szerk. Vahot Imre.)
19. A pesti tör vény hallgatók táncvig almának táncrendje. Acélmetszet, Vidéky János műve. Vasárnapi Újság 55(1908) 9. sz. 167.
20. „Kéz fogó" c. zenemű címlapja. Pest é. n. Rézmetszet, ifj. Vidéky János műve 1848 körül. A kóta Kőhegyi magyar társastánca, amelynek zenéjét Thern Károly szerezte (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.)
21. „Parasztok Sáros vármegyébül". Színezett litográfia. Gerasch, August műve
1850 körül. (Magyar Történelmi Képcsarnok.)
22. Szüret Egerben (részlet) Fametszet, Varsányi János rajza után metszette Mihalovits és Friedl, Mártonffy Károly: Eger szöllő-gazdászata c. tanulmányának illusztrációja. Magyar- és Erdélyország Képekben IV. Pest 1854 (szerk. Kubinyi Ferenc és Vahot Imre.)
23. Kecskeméti csárdás. Eredeti címe: Kecskeméti Népviselet (részlet). Varsányi János rajza után kőre rajzolta Rohn Alajos 1854. Vahot Imre: Kecskemét és a kecskeméti puszták c. tanulmányának melléklete. Magyarország és Erdély képekben I. Pest 1853 (szerk. Kubinyi Ferenc és Vahot Imre).
24. „Magyar úri bál csárdás" c. zenemű címlapja. Pest 1859. Litográfia, Vízkeleti Béla rajza után kőre rajzolta Rohn Alajos. A zenét Rupp Zsigmond szerezte.
A kótacímlapon látható csárdásban, késői megjelenése ellenére, ráismerhetünk arra a lassú csárdásra, - leginkább a tánc kezdő hangulatára - amiről a forradalom előtt oly gyakran írnak.

Témakörök