A család szerepe a mai társadalomban

Előszó

Az egyén és a társadalom fejlődése szempontjából nincsen ősibb, jelentősebb szervezet a családnál. Természetes fejlődés során jött létre és alakult ki mai formájára. Éppen ezért a család természetének, a családi élet törvényszerűségeinek tudományos igényű megismerése nem lehet közömbös számunkra. A család felépítése és működése rendkívül bonyolult még akkor is, ha csupán néhány tagot számláló kis szervezet. Már azt sem könnyű pontosan meghatározni, mit is jelent a család fogalma. Vajon a 100 kilométerre lakó nagynéni a családhoz tartozik-e? Családnak tekinthető-e egy férfi és egy nő, ha együtt élnek, de házasságot nem kötöttek? Ahhoz azonban, hogy a családnak a mai társadalomban megváltozott szerepéről szólhassunk, mégiscsak tisztáznunk kell a család fogalmát. A különböző tudományágak más-más szempontok alapján közelítik meg e fogalmat, hiszen a család jelenségeinek más-más területét vizsgálják. A népességtudomány (demográfia) a család alapját képező házasság kialakulásának, összetételének, megszűnésének jelenségeit, valamint a család nagyságát, összetételét stb. kutatja. A jogtudomány a jogszabályok útján közelíti meg a családot, tehát elsősorban mint jogintézményt vizsgálja. A néprajz a család szerkezetének, szokásainak, a hagyományos falusi társadalomban való megjelenését, sajátosságait figyeli meg. Tovább lehetne még sorolni azokat a tudományágakat, melyek tárgykörébe a családi élet bizonyos jelenségei beletartoznak, de nem ez a feladatunk. A következőkben a család társadalmi helyzetéről, szerepéről kívánunk szólni, részletesebben ismertetjük a szociológia - család vonatkozásában - sajátos nézőpontját, szemléletét. Megkíséreljük felvázolni a mai magyar családok helyzetét, s az utóbbi harminc év alatt történt változásait. Vissza