A család, az állam és a magántulajdon keletkezése

Előszó

E munka előző, nagy példányszámban megjelent kiadásai már csaknem fél esztendővel ezelőtt elfogytak s a kiadó hosszabb idő óta kéri tőlem új kiadás előkészítését. Eddig sürgősebb munkák akadályoztak meg ebben. Az első kiadás megjelenése óta hét év telt el és az ősi családi formákra vonatkozó ismeretek közben jelentősen fejlődtek. Az új kiadást tehát alaposan ki kellett egészíteni és módosítani is; már azért is, mert az új szöveget úgy akartam megfogalmazni, hogy azon további változtatásokat jóideig ne kelljen eszközölni.
Éppen ezért az egész szöveget gondosan átnéztem, sok helyen kiegészítettem és azt remélem, hogy ezzel a tudományok mai állását megfelelően figyelembe vettem. Ezenkívül jelen előszóban a családtörténet fejlődésének rövid vázlatát is adom, Bachofentől Morganig, főleg azért, mert az angol, erősen soviniszta őstörténeti iskola ma is mindent megtesz, hogy a Morgan felfedezései által előidézett hatalmas átalakulást agyonhallgassa, ami egyáltalán nem akadályozza meg abban, hogy Morgan eredményeit ki ne sajátítsa. Az angol példa máshol is követőkre talál. Vissza

Fülszöveg

Engelsnek ez a műve egyike azoknak a könyveknek, amelyek elolvasása minden képzett marxista számára nélkülözhetetlenül fontos. "A család, az állam és a magántulajdon keletkezésé"-ben Engels az emberiség "iratlan történelmét" magyarázza meg a tudományos szocializmus nyelvén:
"A materialista felfogás szerint a történelemben végső fokon a közvetlen élet termelése és újratermelése a döntő mozzanat. E termelés és újratermelés maga is kettős jellegű. Egyfelől az életfeltételek biztosítása, az élelmiszerek, ruházati cikkek, lakás, valamint az ezekhez szükséges szerszámok termelése; másfelől az emberek szaporodása, a fajta fennmaradása. Azok a társadalmi intézmények, amelyek között valamely korszak és ország emberei élnek, mindkét fajta termelésétől függnek; tehát egyfelől a munka, másfelől a család fejlődésének fokától. Minél kevésbé fejlett a munka, minél kisebb termékeinek mennyisége, tehát a társadalom vagyona is, látszólag annál döntőbben befolyásolják a nemi kapcsolatok a társadalmat. De a társadalom ezen nemi kapcsolatokon alapuló tagozódásán belül egyre jobban fejlődik a munka produktivitása és vele a magántulajdon és a csere, a vagyoni különbségek, az idegen munkaerő értékesíthető volta, tehát az osztályellentétek alapja. A régi nemi kapcsolatokon nyugvó társadalmat szétrepesztik az újonnan keletkezett és egymással összecsapó osztályellentétek; helyébe új társadalom lép, ezt az állam fogja össze. Az állam alkatrészei már nem nemi, hanem helyi kapcsolatok által egyesített embercsoportok. Ebben a társadalomban a család rendjét teljesen a tulajdon rendje határozza meg, benne szabadon bontakoznak ki azok az osztályellentétek és osztályharcok, amelyekből minden eddigi írott történelem áll."
A könyvet bevezette és fordított Justus Pál. Vissza