Fülszöveg
Bihari Klára írja önmagáról és könyvéről:
Születtem - s ezzel a ténnyel kezdődik minden életút. Ezzel a ténnyel kezdődik a szülőföld, a táj, a környezet, a nyelv formáló-alakító hatása. A gyermekévek alatt rakódik le a vékony, meg nem számlálható rétegekben az a fundamentum, amely megköti, meghatározza a felnőtt embert, és ezernyi gyökérrostján keresztül, szellemi vérkeringését újra meg újra felfrissítve, tartja, táplálja az írót. A tudatosan meg sem figyelt, számon sem tartott napfelkelték és naplementék, hirtelen kigyulladó boglyatüzek, nyári zivatarok, házak, utcák, emberi arcok, hangok, konyhai ízek és zamatok, szorongások és örömök forrasztanak az alföldi horizontokhoz, az alföldi hanglejtéshez, embertípushoz.
Nagyszalonta, s hajdani Nagyfalu nemcsak táji, nyelvi kötöttséget jelent számomra. Az élet jelenségeit sűrítő, a lét és létezés drámáit szégyenlősen vagy tagadó szigorral rejtegető, mégis lemeztelenítő kisváros (ellentmondásnak tetszhet, mégsem az) éppen koncentrált...
Tovább
Fülszöveg
Bihari Klára írja önmagáról és könyvéről:
Születtem - s ezzel a ténnyel kezdődik minden életút. Ezzel a ténnyel kezdődik a szülőföld, a táj, a környezet, a nyelv formáló-alakító hatása. A gyermekévek alatt rakódik le a vékony, meg nem számlálható rétegekben az a fundamentum, amely megköti, meghatározza a felnőtt embert, és ezernyi gyökérrostján keresztül, szellemi vérkeringését újra meg újra felfrissítve, tartja, táplálja az írót. A tudatosan meg sem figyelt, számon sem tartott napfelkelték és naplementék, hirtelen kigyulladó boglyatüzek, nyári zivatarok, házak, utcák, emberi arcok, hangok, konyhai ízek és zamatok, szorongások és örömök forrasztanak az alföldi horizontokhoz, az alföldi hanglejtéshez, embertípushoz.
Nagyszalonta, s hajdani Nagyfalu nemcsak táji, nyelvi kötöttséget jelent számomra. Az élet jelenségeit sűrítő, a lét és létezés drámáit szégyenlősen vagy tagadó szigorral rejtegető, mégis lemeztelenítő kisváros (ellentmondásnak tetszhet, mégsem az) éppen koncentrált mivoltában hívta fel figyelmemet az emberi viszonylatok, osztályellenességek bonyolult és szélességében alig befogható szövevényességére.
Lehet, meglepi az olvasót, hogy új kötetem a mai Budapestről és peremvárosaiból a görög legendák és a biblia tájaira vezeti. De legalább annyira közel érzem magamhoz a házasságszédelgőnek kiszolgáltatott nőket, mint a mondabeli, elhagyott királylányt, Ariadnét. Az egyik asszonyért börtönt ült, a másikért önmagát nagyszerű férfivá kovácsoló fiatal bányászt éppen úgy, mint az életet is az alkotás eszközévé gyúró, alakító Daidaloszt vagy a szegény egyetemi hallgatót, akiből számító, mohón gazdagodó diplomás lesz, s akinek önzése végeérhetetlen menyasszonyságra ítéli az áldozatkész, szerelmes lányt.
Új könyvemet útjára bocsátva ugyanaz a nyugtalanság és kívánság merül fel bennem, mint a korábbiak elindítása idején. Boldog lennék, ha az olvasó az eddigieknél érettebbnek, letisztultabbnak érezné az író munkáját.
Vissza