A classica-philologia encyclopaediája

Tartalom

BEVEZETÉS. Minden tudomány végtelen lévén, haladásáról időről-időre számot kell adni; ezért írják az encyclopaediákat, melyek tájékoztatnak részei, módszere és története felől 1-4
I. Rész.
A CLASSICA-PHILOLOGIÁNAK TUDOMÁNYOS
MEGHATÁROZÁSA.
A) A classica-philologria fogalma.
1. A név eredete és etymologiája. A név talán Boeckh-től ered;
a szó töve össszetartozik a szóéval, melyet
másodélesnek is ékeztek. »Classicus« az ókorban a. m. »elsőrendűd, »kitűnő« 7-10
2. A fogalom. A melléknév első jelentése »beszédszerető«.
Az ilyen ember tudományos érdeklődésének tárgya alatt pedig a görögök írásművet is értettek. így kifejlődött az az értelmi árnyalat: tudós. A rómaiaknál annyi is,
mint »különféle jegyzetek gyűjtője«. Viszont a középkorban
jelentése ismét »almator verborum studiosus«, míg már Budaeusnál a. m. a classicus irodalom tanulmányozója. Utána a
philologia alatt polymathiát értettek. Csak mikor Wolf Fr. Á.
meghatározta czélját, ismerték fel (Boeckh, Urlichs), hogy a
philologia az egyszer megnyilvánult idegen szellemnek tudományos módon végbemenő újramegnyilatkozása. Kérdés, mi a
classica-philologia tárgya, mik vezérlő elvei ? 10-20
B) A classica-philologia mint tudományos kutatás.
1. A classica-philologia feladata. A philologia a legszélesebbkörű
történetírás. De a kutatás folyamán korlátokat kell emelni;
akkor természetesen más és más feladatot is teljesít. Első korszakában vallásos átalakulásokat készített elő. Második korszakában a tudományos állapotokat reformálta. Harmadik korszakában megértetvén a kapcsolatokat az ókorral, szabályozólag hat vala
egyoldalú történeti felfogásokkal szemben. 21-27
2. A classica-philologia módszere. A kutatást elején analyticus
eljárás és inductiv módszer jellemzi; ezt a reproductiv synthesis
követi, melyet újra pragmatice elemezhetünk s az így létrejött
inductiókkal productiv synthesissé fejleszthetünk. - Példa. ... 28-32
3. A classica-philologia helye a rokon tudományok között. Szélesebb körökben még mindig nem tudják, mit kell philologuson
érteni; jobbára nyelvészt értenek rajta.
a. Philologia és nyelvészet. De a nyelvész oly philologus, kit
csak egy vezérelv vezérel, megismerni a nyelvet egész
mivoltában.
b. Philologia és történetírás. A történész pedig oly philologus, kit
munkásságában mindvégig a geneticus szempont kalauzol.
c. Philologia, régészet, régiségtudomány. A philologust a régészszel és régiségtudóssal is azonosítják; de régész csak az, ki a művészeti nézőpontot alkalmazza. Azért még nem
szükséges kihasítani a régészetet a philologiából, noha
gyakorlati téren a »monumentalis philologia« külön útakon
halad. A »régiségtudomány« (-mívelődéstörténet) a gyakorlati czélokból teremtett életföltételeket kutatja.
d. Philologia és ethnologia. Az ethnologia a collectiv ember
physicai és szellemi tulajdonságait vizsgálja, tehát nem
tudományága a philologiának.
e. Philologia és philosophia. A philologiát a philosophiával
azért tévesztik össze, mert a philologia a philosophiának
történeti részét magában foglalja.
f. Philologia és irodalomtudomány. A classica-philologia számára külön vezérelvet nem találhatni,hanem principiumok
sokaságát egy tárgy szolgálatában. Ezért tévesztik össze
az irodalomtudománynyal 32-47
FÜGGELÉK.
A classica-philologia mint egyetemi tanulmányoknak a tárgya. Idealisticus czélok viszik a legtöbb ifjút a classica-philologiai pályára ; ez a pálya tagadhatatlanul kevés anyagi előnyökkel
dicsekedhetik. Azért már megválasztásánál vessen kiki számot
hajlamaival. Tudnia kell, miért tanúlják a görögöt és a latint ?
Semmi esetre sem tanúljuk utilitarius czélokból, hanem lelki
szükségletből, történeti múltunk kedvéért, geographiai helyzetünk miatt! De ha tanúljuk, tervszerűen oszszuk be olvasmányaink anyagát! Kezdjük az eposon, folytassuk a lyrán, majd a színműírókon, s végezzük a történetírók, szónokok, majd pedig
a philosophusok beható olvasmányán. Olvassuk az írókat kitűnő
szótárak, jó magyarázatok segítségével! Már e czélra is a német nyelv ismerete elengedhetetlen. Tudósnak a franczia nyelv
is nélkülözhetetlen, hasznos az olasz. A tanárjelölt lehetőleg jó
szakcsoportosítást válaszszon ! Az egyetemi tanári pályára készülő ifjú ne annyira ismeretanyagot, mint módszert iparkodjék
elsajátítani. Ha hajlama van hozzá, könyvtári vagy museumi
szolgálatot vállaljon. Egyes állások elnyerhetése czéljából szükséges lévén a doctori oklevél, a hallgatónak előbb seminariumokban tudományosan képeznie kell magát; válaszszon oly
írásbeli tételt, melylyel valamely tudományos kérdést sikeresen
vél előbbre vihetni. A gymnasiumi tanári pályához előzetes
didacticai gyakorlat is szükséges. Az egyetemi tanári pályára
készülő is előbb seminariumokban képezze magát, azután a
külföld egyetemeit, könyvtárait vagy régiségtárait látogassa,
speciális tanulmányaihoz pedig jó korán bizonyos terv szerint
kis philologiai kézikönyvtár létesítéséhez fogjon 48-73
II. Rész.
A CLASSICA-PHILOLOGIA BENDSZEBE.
1. A classica-philologia rendszeréről alkotott elméletek.
Wolf fr. Á. rendszere. - Wolf Fr. Á. rendszerének hibái. - Ast
rendszere : rendszerének hibái. - Bernhardy G. rendszere; ez
a rendszer is hibás. - Matthiae A. rendszere s rendszerének
hibái. - Haase Fr. rendszere ; főhibája, hogy a philologia és
történelem vezérelveit azonosítja. - Boeckh A. rendszere. -
Boeckh rendszerének fogyatékosságai. - Hertz M. rendszere. -
Hertz rendszerének hibái. - Usener rendszere s rendszerének
egyoldalú volta. - Urlichs rendszere; ez sem tökéletes. -
M. Bőnket rendszere; e rendszer hibái. - Télfy I. kísérlete ;
kísérletének fogyatékosságai. - Pecz V. felosztása. - Pecz
felosztásának hibás volta 75-98
2. szerző elmélete.
Ha rendszerelméletet akarunk szerkeszteni, ki kell indulni a fogalom
vizsgálatából; az ú. n. megnyilvánult ész documentumait elvek
szerint csoportosítva, disciplinákhoz jutunk. E disciplináknál a
végczél, a történelmi alap, ugyanazon logicai eljárás a közös
elem. Ha osztályozzuk, alak, anyag s czél szerint osztályozzuk.
A tanúság tét elek így 1. történelmi természetűvé átváltoztatott
ephemer czél, 2. a-principio történelmi czél határozmányai.
Áttérve az egyik czél vizsgálatától a másikra, a nyelvre van
szükség. E közvetítő termék birtokában a psychologia segítségével megvizsgálható a tanuságtételek mögött rejlő gondolat
és lelki állapot. A vizsgálódásnak természetesen logicai úton-
módon kell történnie, mely alkalommal a tér és idő fogalmától
nem abstrahálhatunk. így járván el, azt látjuk, hogy egyes
ú. n. disciplinák a fogalomból le nem vezethetők; így nem
a classica-philologia encyclopaediája és története, nem az ókori
népek physicai földrajza, a numismatica és a metrologia sem.
Összesen csak 4 categoriát lehet megállapítani; ezeken belül
helyezkednek el az egyes disciplinák 99-114
III. rész.
A CLASSICA-PHILOLOGIA DISCIPLINÁINAK MÓDSZERTANA.
I. A bíráló módszer.
Mi előbbrevaló, bírálat vagy értelmezés ? - A critica lényege. -
A critica felosztása. - Annyiféle critica van, ahány philologiai
tudományág. - Földrajzi critica. - Példa a földrajzi criticára
(Dörpfeld elmélete). - Chronologiai
critica. - Példa a chronologiai criticára (Jos. J. Scaligernek
a koholt évéről szóló bírálata). - Epigraphicai critica. - Példa az epigraphicai criticára (Hartel, Ein Aegyptologe
als Dichter). - Palaeographiai critica. - Példák a palaeographiai criticára (Ábel, A Corvina Juvenalis-codexéről; Gottlieb, Wer ist der im codex Montepessulanus 125 genannte
Mathias ?). - Mnemeologiai critica.-Példa a mnemeologiai criticára (Reichel, Ein angeblicher Thron des Xerxes). - Nyelvtudományi critica. - Példák a nyelvtudományi criticára (Schulze,
Miscellen 1. Rossignol, Euchérus; Kretschmer, u. a.;
Maass, Ad Arati Phaen. 1001 et s.). - Mythologiai critica. -
Példa a mythologiai criticára (Meltzer, Ein Nachklang von
Königsfetischismus bei Homer ?). - Philosophiai critica. -
Példa a philosophiai criticára (Práchter, Zur epikurischen Spruchsammlung). - Művelődéstörténeti critica. - Példa a mívelődéstörténeti criticára (Kromayer, Vergleichende Studien zur Gesch. des griech. u. röm. Heerwesens). - Esemény történelmi critica. -
Példa az eseménytörténelmi criticára (Schilling, Die Schlacht
bei Marathon). - Archaeologiai critica. - Példa az archaeologiai
criticára (Pottier, La téte au cécryphale du Louvre). - Irodalomtudományi critica. - Példák az irodalomtudományi criticára (Weil,. L'Iliade et le droit des gens dans la vieille Gréce ;
Bentley, Upon the epistles of Phalaris) 115-154
A critica köszöni létrejövetelét s analyticus jellegű.
Ez analysisnél figyelembe veendő esetleg az anyag, de figyelembe kell venni néha a keletkezés helyét és idejét is ! Előfordul, hogy megtéveszt a mű czíme vagy a szerző neve. De legtöbbször mégis a gondolatot elemezzük. Itt zavarólag hatnak
az interpolatiók, a kihagyások és a csonkítás, a hibás tagolásból és az interpunctióból eredő félreértések. E zavaró körülmények elhárítása után a nyelvet és szókincset tisztítjuk meg
oda nem való elemeitől. De még akkor is kétséges, van-e a
műnek vagy szóbanforgó részének kellő forrásértéke ? Az alkotó
művészet termékeinél a stilus elemzése fontos. Itt a közös
tüneménynek vizsgálatával párhuzamosan a művészi vagy írói
individualitást vizsgáljuk s mutatunk rá a jellemzőnek a
hiányára. Vizsgáljuk, a szerkesztés elveit nem zavarta-e meg
valaki ? Végre szemügyre kell venni, hogy az alkotó genius
művével elérte-e azt a czélt, amely szeme előtt lebegett ? 155-174
A criticába nem annyira utasítások egyvelege, mint kitűnő minták forgatása vezet be bennünket. A criticai eljárást tárgyaló
főbb irodalom 174-176
II. Az értelmező módszer.
Az értelmezés a tudományos logica általános szabályai szerint
igazodik. Mégis rajta valamivel többet értünk, mint a »könyvphilologusok«, az ú. n. belső érzékelést is az értelmezés categoriájába vonjuk. Vagyis az értelmezés más emberek lelki
állapotjaiból egyrészt az értelmi tartalmat juttatja hozzánk,
másrészt az idegen lelki folyamatot magunkévá teszi. Folytatólag kifejti a szándékolt és a szükségszerű elemeket; különös
feltételeit aztán az értelmezendő tárgy adja meg. - Földrajzi
hermeneutica. - Példa a földrajzi hermeneuticára (Virchow,
Über den troischen Ida, die Skamander-Quelle und die Porta
von Zeitunlü). - Chronologiai hermeneutica. - Példa a chronologiai hermeneuticára (Boeckh, Epigraphisch-chronologische
Studien). - Epigraphicai hermeneutica. - Példa az epigraphicai
hermeneuticára (Steffens, Lateinische Palaeographie 1. 1.). -
Palaeographiai hermeneutica. - Példa a palaeographiai hermeneuticára (Thewrewk, Codex Festi breviati Trecensis). -
Mnemeologiai hermeneutica. - Példa a mnemeologiai hermeneuticára (Wiegand, Theater zu Priene). - Nyelvtudományi
hermeneutica. - Példa a nyelvtudományi hermeneuticára
(Havet, Varia). - Mythologiai hermeneutica. - Példa a mythologiai hermeneuticára (K. O. Müller, De Minerva Poliade). -
Philosophiai hermeneutica. - Példa a philosophiai hermeneuticára (Brentano, Die Psychologie des Aristoteles, insbesondere
seine Lehre vom)- - Mívelödéstörténeti hermeneutica. - Példa a mívelődéstörténeti hermeneuticára (Hehn, Der Haushahn). - Eseménytörténelmi hermeneutica. - Példa
az eseménytörténelmi hermeneuticára (Niese, Zur Wtirdigung
Alexanders des Grossen). - Archaeologiai hermeneutica. - Példa
az archaeologiai hermeneuticára (Homolle, Statue en forme de
- Irodalomtudományi hermeneutica. - Példa az irodalom tudományi hermeneuticára (Némethy, A római elegia viszonya a göröghöz) 177-315
A coniectura. A coniectura, mely nem egyéb mint interpretatio,
a hypothesis egy neme; következőleg valószínűnek kell lennie.
S mert csak valószínű, a gyakorlatban kellő alkalmazása nehéz,
kivált emlékek kiegészítésénél és történeti képek megrajzolásánál
A fordítás. A fordítás is egy neme az értelmezésnek. Alapjában
véve tökéletes fordítás nincs. Nem szabad szórul-szóra fordítani
s főkellék, hogy az illetőnek anyanyelve legyen az a nyelv,
amelyre fordít. Ne legyen fordítása idegenszerű s készüljön a
tárgy ismeretével 319-324
Az értelmező módszert tárgyaló főbb irodalom 324-325
IV. rész.
A CLASSICA-PHILOLOGIA TÖRTÉNETE.
A) A classica-philologia története külföldön.
1. A philologia kezdetei. A philologia csirái a sophisták fáradozásaira mennek vissza. Kezdetben logicai elvek szabatosabb
alkalmazása nélkül kutatnak 329-332
2. A philologia az alekszandriai és római korszakban. kezdve azonban rendszeresebben dolgoznak, kivált a philosophus iskolák hívei, s könyvtárakat létesítenek. E könyvtárak közt főleg az alekszandriai tűnt ki; tudós vezetői magas fokra emelik a philologiát, melyet utóbbinak tanítványai, az aristarcheusok, fejlesztenek Alekszandriában, a crateteusok viszont Pergamonban. Amott, Alekszandriában, szívósabb életet is él, viszont
Pergamonból plántálják át a grammatisáló philologiát Rómába,
hol azonban a mívelődéstörténelem önállóan fejlődik. Itt pontifexi levéltár s a könyvtárak kedveznek a philologiának s műveli különösen Probus; de a kereszténység terjedésével
puszta grammatisálássá zsugorodik össze a philologia s hermeneutica és critica alacsony fokra sülyednek alá 331-343
3. A philologia a középkorban. A középkorban Nyugaton Priscianus járja; a görög nyelv ki van zárva. Keleten azonban
kivált; buzgalma folytán a régi görög cultura emlékeit
bizonyos határokig megőrzik 343-346
4. A philologia az újkorban. A) A renaissance és reformatio idejében. A régi világba való elmélyedésre Petrarca és Rienzi buzdítanak. Amannak tanítványai és íródiákjai Felső-Olaszországban terjesztik a humanismust; erre gyűjteni kezdik a
codexeket és feliratokat s a szerzettet másolatok és fordítások
útján ösmertetik. A lelkes elmélyedés imitatióhoz és szertelenségekhez vezet. Ez a szellem csak a könyvnyomtatás feltalálásával lesz komolyabb ; felélednek a régiek philologicus
tanulmányai, de mélyebb gyökeret Olaszhonban nem vernek ;
a könyvnyomtatás feltalálásával a philologia az Alpeseken
túl is veszi útját s Németországban Reuchlin bibliamagyarázatai folytán vallási ellentéteket idézett fel; élénkebb lesz a humanista szellem s föl virágzanak a nyomdák, főleg Bázelban,
hol a híres stilista Erasmus s baráti triasa messze kiható
irodalmi életet teremtenek. A humanismus elterjed Dél-Németországban s az előrekészített talajon Luther föllépésére a theologia szolgálatába szegődik. B) A philologia a XVI.
évszdz 2. s XVII. évszdz 1. felében. így Németországban a
philologia nem önczél többé; de szerencsére Francziaországban
külömböző intézkedések föllendítik, kivált a kir. nyomda (ill.
a nyomdász Estienne-család). Egyúttal a francziák azok, kik a
történelmi megismerésben a hézagokat észreveszik, miért is
nagy szellemök Scaliger kiépíti a régi chronologiát. Az irodalommal foglalkozó régi irány most erősödik meg igazán, sokoldalúvá lesz, de kicsinyessé is s így hamar népszerűtlen.
C) A philologia a XVII. évszdz 2. s a XVIII. évszdz. 1. felében.
Hogy ismét föllendüljön, a módszertan tökéletességre emelése
vált szükségessé, mit a Scaligertől megalapított holland philologia kezdett meg egyelőre Gronovval, a római philologia mezején hirdetvén, hogy vizsgálni kell a jelenségekben a közös sajátságot. Hemsterhuis aztán megállapítja a görög s a latin nyelv
közti analógiát s fölszabadítja a philologiát a theologia gyámkodása alól, miben segítségére jönnek egyfelől az angolok, kivált a híres Bentley, kinél a kutatás már önczél s ki megveti a metrica alapjait, másfelől 2 tanítványa, Valckenaer és Ruhneken. A helyesebb eszmék most Némethonban is útat vágnak maguknak, s a román országokban is szakítanak a
régi hagyományokkal, de itt gyűjtő s fordító munkásság lép
a magyarázás helyébe 346-381
5. A philologia a legújabb korban. Most lépnek fel Lessing s
Winckelmann s új nézőpontokat állítván fel, melyeket Heyne
alkalmazott a magyarázat terén, kiterjesztik a philologia
körét, melyet aztán Wolf czéltudatos munkásság színvonalára
emelt, a homerusi kérdés fölvetésével pedig a kor szellemével
hozott összefüggésbe; megindul a görög művek szertelen
magasztalása, mi reactiót szül, mely azonban a görög vallás
és gondolkodás felé fordítja a figyelmet, tehát s ezzel
a görög állam felé is, melyről kivált Boeckh s O. Müller
rajzolnak megfelelő képeket. Most már egyetemességre törekszenek, de ezzel mind nehezebb feladatok elé állítják a kutatót s így már a Wolftól számított 3. nemzedék táborában elkülönödés áll be s kialakul Ritschl-lel az élén a könyv-
philologusok tábora, kik főleg nyelv- és irodalomtudósok, mint
pl. a königsbergi iskola; ezek a görög és latin nyelvtudomány sikeres kiépítésén fáradoznak a Gyarmathytól megalapított összehasonlító nyelvészet közremunkálásával párhuzamosan. A nyelvhasználat behatóbb ismerete a szövegek javítását
vonja maga után; itt kitűnnek főkép Cobet és Madvig.
Az összehasonlító nyelvészet életet ád az összehasonlító
metricának. Nyelv és alak vizsgálata a tartaloméra is viszi a
philologusokat s itt a németek nagy buzgóságot fejtenek ki,
kevesebb congenialitassal ugyan, mint angolok és francziák
(Boissier!), de a detail-irodalomtörténetírás terén kiválót
alkotva és egyetemességre törekedve (Wilamowitz, Rohde,
Blass), mely törekvésök különösen az ókori philosophia története vizsgálatánál fölötte eredményes (Zeller), az ókori történelem disciplinája terén pedig egyenesen új szempontokat váltott ki s a kutatást nagyarányúvá emelte. E nagystílű történetírás legméltóbb képviselője Theodor Mommsen, ki a
római történetírásra rányomja a maga bélyegét. A mívelődés- és tudománytörténelem ily hatások alatt nagy czélok felé
törnek, de még meg nem oldották feladatukat. A mythusok
értelmezése terén még határozatlanság uralkodik s lényegesen
külömböző vallástörténeti felfogások hallatják magukat
(meteorologiai, anthropologiai, evolutionista, transformationista,
philologiai mythus-magyarázatok). Serény tevékenységgel
értelmezik az emlékeket, kivált a bonni iskola s a müncheniek
(Jahn, Brunn, Furtwängler), komoly versenytársakra akadván
francziákban, angolokban és olaszokban; kielégítő az érmészet művelése is 381-419
A történeti alap hiányosságán először Immanuel Bekker iparkodott segíteni s tanúlmányainak behatása alatt új forrásművek
után kezdtek kutatni, miért is a kéziratok jegyzékbe foglalását vették foganatba főleg a XIX. évszáz 60-as éveitől kezdve, mit nemsokára a papyrusok után való rendszeres
kutatás követett (Kenyon, Grenfell, Hunt); e papyrusok keresésére az emlékek fölfedezése terén elért eredmények voltak
elhatározó befolyással; tömérdek feliratot gyűjtenek össze a
berlini academia támogatásával (Boeckh, Kirchhoff, Hiller,
Mommsen stb.). A felfedezéseket előremozdítják a tervszerű
utazások; ez utazások sorát voltakép M. Leake kezdi meg, de
az eszmét igazán csak a németek és francziák karolják fel.
Előremozdítják az ásatások, melyeket az olaszok Rómában és
Pompejiben, Schliemann s a német kormány költségén kivált
Dörpfeld, a franczia kormányán Homolle végeznek Görögországban főkép angolok és amerikaiak élénk versenye mellett 420-484
B) A classica-philologai története hazánkban.
A classica-philologia külföldi történetének nevezetesebb irodalma 434-485
A magyarországi humanismus eredete Hunyadi János olaszországi
benyomásaira s zrednai Vitéz János tudományszeretetére vezethető vissza. Ez hozta létre a Corvinát, Mátyás híres könyvtárát s vele gyökeret vert Mátyás udvarában az az erős humanista szellem, mely még a király holta után is virágzott.
De a Sodalitas litteraria Danubiana révén, melyet Celtis
Konrád alapított, Németországgal lépnek tudósaink érintkezésbe s germán hatás alá kerülnek (Sámboki!). Az ennek
következtében nálunk is elterjedő hitvitázás visszaveti a
philologiát, míg csak a deákos iskola és Kazinczy törekvései
a római classicusok felé nem terelik a figyelmet s a rómaiak
élete és emlékei iránt fogékonyságot nem teremtenek. A módszeres kutatás a Thun-aera szülöttje, a görög világnak némi
megkedveltetése Télfy érdeme. A jelentkező hézagokon Bartal
s társai próbálnak segíteni, de csak Thewrewknek sikerűl
társaság és folyóirat alapításával s fiatal gárda (Ábel Jenő !)
nevelésével a philologiát megalapítani, az Academiában class.-
philologiai bizottság felállításával pedig - azaz fordításoknak
és magyarázatos editioknak kiadásával - hazai classicai literaturát teremteni. Sajnos, a Thewrewk-féle iskola nem eléggé
egyetemes irányú s így ellenséges áramlatokkal sikeres harczot nem folytathat 436-455
A classica-philologia hazai történetének főbb irodalma... 455-456
NÉVMUTATÓ 457-476
TÁRGYMUTATÓ 477-483
JAVÍTÁSOK és PÓTLÁSOK 485-486
KÉPEK JEGYZÉKE.
A) mellékletek.
1. A legrégibb római felirat 195
2. Déloszi s felirata 291
B) szövegábrák.
1. Erasmus (az ifj. Holbein képe után). Tollrajz Bory Jenőtől 357
2. J. J. Scaliger (Régi fametszet után) 365
3. Rich. Bentley (Régi fametszet után) 375
4. Fr. A. Wolf. Tollrajz Bory Jenőtől 384
5. G. Hermann. Tollrajz Bory Jenőtől 385
6. A. Boeckh. Tollrajz Mondok Károlytól 388
7. Fr. Ritschl. Tollrajz Mondok Károlytól 393
8. A Ludwich. Tollrajz Bory Jenőtől 395
9. Gr. Boissier ... - 403
10. Wilamowitz-Moellendorff 405
11. Th. Mommsen 410
12. Ad. Furtwängler. Tollrajz Bory Jenőtől ... ... ... 417
13. Fr. G. Kenyon. Tollrajz Bory Jenőtől ... ... 424
14. H. Schliemann ... 431
15. Th. Homolle , 433
16. Joannes Sambucus (1599-ben megjelent Emblematai-ban közölt
fametszet után) 441
17. Pecz Vilmos 447
18. Thewrewk Emil 449
19. Ring Mihály. Tollrajz Bory Jenőtől ... 450
20. Ábel Jenő. Tollrajz Bory Jenőtől 451
21. Hegedűs István 453
22. Némethy Géza 454

Témakörök