1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A civilizáció folyamata

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Gondolat Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 610 oldal
Sorozatcím: Társadalomtudományi Könyvtár Új Folyam
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 15 cm
ISBN: 963-9500-02-X
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Manapság, ha az emberi affektusoknak és a felettük való uralomnak a struktúrájáról elmélkedünk, s megpróbálunk erről elméleteket kidolgozni, empirikus bizonyítóanyagként rendszerint megelégszünk a... Tovább

Előszó

Manapság, ha az emberi affektusoknak és a felettük való uralomnak a struktúrájáról elmélkedünk, s megpróbálunk erről elméleteket kidolgozni, empirikus bizonyítóanyagként rendszerint megelégszünk a fejlettebb társadalmakban élő kortársainkra vonatkozó megfigyelésekkel. Látatlanban elfogadjuk tehát azt a feltevést, hogy a társadalmi fejlődés valamely sajátos szakaszán élő emberek, mondjuk a saját társadalmunk itt és most megfigyelhető tagjainak affektus- és kontroll-struktúráját megvizsgálva elméleteket alkothatunk általában az emberek affektus- és kontrollstruktúráiról - éljenek ezek bármely társadalomban. Számos, viszonylag könnyen hozzáférhető megfigyelés utal viszont arra, hogy a fejlettség különböző fokain álló társadalmak, sőt még ugyanazon társadalom különböző rétegei is más és más normákat és mintákat követhetnek affektusaik kontrollálása során. Akár az európai országok sok évszázados fejlődésének, akár más földrészek úgynevezett „fejlődő országainak" problémáival foglalkozunk, újból és újból olyan megfigyelésekbe ütközünk, amelyek kikényszerítik a kérdést: A társadalmak ilyen hosszú távú, meghatározott irányú összátalakulásai során, amelyek jelölésére mint szakkifejezés a „fejlődés" nyert polgárjogot, miként és miért változik meg meghatározott irányban egyebek között az emberi viselkedés és tapasztalás affektív oldala, az egyéni affektusok külső és belső kényszerek megszabta szabályozása is, tehát bizonyos szempontból általában az összes emberi megnyilvánulás struktúrája? Többek között az ilyen változásokra utal a hétköznapi nyelvnek az a kijelentése, hogy a társadalmunkban élő emberek „civilizáltabbak" lettek, mint amilyenek korábban voltak, vagy hogy más társadalmak emberei „civilizálatlanabbak", sőt talán „barbárabbak", mint azok, akik a miénkben élnek. Világosak az ilyen kijelentések értékhangsúlyai. Nem úgy a tények, amelyekre vonatkoznak. Ez részben azzal függ össze, hogy a szociológiai kutatás jelenlegi állapotában még elég jelentős nehézségeket támasztanak azok az empirikus vizsgálódások, amelyek a személyiségstruktúrák átalakulására vonatkoznak, különösen, ha az emberek affektusainak szabályozásáról is szólni kívánnak. Vissza

Tartalom

Bevezetés 11
Előszó 53
ELSŐ KÖTET
A VISELKEDÉS VÁLTOZÁSAI A NYUGAT LAIKUS FELSŐ
RÉTEGEIBEN
Első fejezet
A „civilizáció"- és a „kultúra"-fogalom szociogeneziséről 63
Első rész
A „kultúra" és a „civilizáció" ellentétének szociogeneziséről Németországban 63
Bevezetés 63
A „civilizáció" és „kultúra99 ellentétpárjának fejlődésmenetéről 67
Példák az udvari szemléletmódra Németországban 69
A középréteg és az udvari nemesség Németországban 74
Irodalmi példák a német értelmiségi középréteg és az udvari emberek viszonyára 79
A társadalmi ellentét visszaszorulása és a nemzeti ellentét
előtérbe kerülése a „kultúra99 és „civilizáció99 szembeállításában 86
Második rész
A „civilisation"-fogalom szociogenezise Franciaországban 91
A francia „civilizáció99-fogalom társadalmi eredetéről 91
A fiziokratizmus és a francia reformmozgalom
szociogeneziséhez 95
Második fejezet
A „civilizáció" mint az emberi viselkedés sajátos megváltozása 105
A „civilité99-fogalom történetéhez 105
A középkori érintkezési formákról 112
A viselkedésváltozás problémája a reneszánszban 121
Az evés közbeni viselkedésről 135
I. rész 135
Példák 135
II. rész 150
Néhány gondolat az étkezési szokásokról szóló idézetekhez 150
1. csoport 150
Áttekintés a társadalmi csoportokról, melyekhez az idézett
írások szólnak 150
Kitérő a „courtoisie" és a „civilité" fogalmának
felemelkedéséről és hanyatlásáról 153
Áttekintés az evés „civilizációs" görbéjéről 154
Kitérő a beszéd udvari modellálásáról 158
Miként indokolják meg az emberek az egyik magatartásról,
hogy „rossz", a másikról, hogy Jó" vagy jobb" 163
Gondolatok az asztali szokásokra vonatkozó idézetekhez 166
2. csoport 166
A húsevésről 166
Az evés közbeni késhasználatról 170
A villa használata evés közben 174
Változások a természetes intéznivalókkal kapcsolatos
beállítottságban 177
I rész 177
Példák 177
II. rész 182
Néhány megjegyzés a példákhoz és általában
e változásokhoz 182
Az orrtörlésről 191
I. rész 191
Példák 191
II. rész 196
Néhány gondolat az orrtörlésre vonatkozó idézetekhez 196
A köpködésről 200
I. rész 200
Példák 200
II. rész 204
Néhány gondolat a példákhoz 204
A hálóhelyiségben való viselkedésről 208
1. rész 208
Példák 208
II rész 210
Néhány gondolat a példákhoz 210
Változások a nő és férfi kapcsolatát illető beállítottságban 216
A támadókedv változásairól 237
Bepillantás egy lovag életébe 250
MÁSODIK KÖTET
TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK.
EGY CIVILIZÁCIÓELMÉLET VÁZLATA
Harmadik fejezet 265
A nyugati civilizáció szociogeneziséról 265
1. Áttekintés az udvari társadalomról 265
2. Rövid áttekintés az abszolutizmus szociogeneziséról 270
3. A középkori társadalom fejlődési mechanizmusáról 274
Első rész
A feudalizáció mechanizmusai 274
I. Bevezetés 274
II. Centratizáló és decentralizáló erők a középkori uralmi gépezetben 276
III. A népesség növekedése a népvándorlás után 289
IV. Néhány megjegyzés a keresztes hadjáratok szociogeneziséhez 296
V. A társadalom befelé terjeszkedik: új szervek
és eszközök kialakulása 302
VI. A középkori társadalom szerkezetének néhány új
eleme az ókorhoz képest 308
VII. A feudalizmus szociogeneziséhez 314
VIII. A Minnesang és a courtois érintkezési formák szociogeneziséhez 322
Második rész
Az állam szociogeneziséhez 344
I. A feltörekvő királyi ház első állomása:
konkurenciaharcok és monopóliumképződés
tartományi keretek között 344
II. Kitérő: néhány különbség Anglia, Franciaország és
Németország fejlődésmenetében 348
III. A monopolmechanizmusról 356
IV. Korai konkurenciaharcok a királyságon belül 367
V. Újból megerősödnek a széthúzó erők: a királyi hercegek vetélkedése 380
VI. Az utolsó szabad konkurenciaharcok és a győztes
végérvényes monopolhelyzete 395
VII. A súlyeloszlás az uralmi egységen belül. Jelentősége a
központi hatalom szempontjából. A „királymechanizmus"
kialakulása 406
VIII. Az adómonopólium szociogeneziséhez 445
Összefoglalás
Egy civilizációelmélet vázlata 465
I. A társadalmi kényszertől a belső kényszerig 465
II. A messzire tekintés kényszerének
és a belső kényszernek a bővülése 480
III. Csökkennek az ellentétek, sokasodnak a játékmódok 484
IV. A harcosok udvarhoz kötése 490
V. Az ösztönök letompítása. Pszichologizálás
és racionalizálás 501
VI. Szégyen és feszélyezettség 519
VII. A felső réteg erősebb kötöttségei.
Erősödik a felfelé törekvés 527
VIII. Áttekintés 542
Jegyzetek 557

Norbert Elias

Norbert Elias műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Norbert Elias könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem