Előszó
Az egri gymnasiumi tanuló ifjúság ösztöndíjai, jutalmai és ezek alapitói.
Mióta Egerben a Jézustársaságabeliek s később a Cisterci rend, karöltve az atyáskodó főpásztorok- s más kegyes főpapokkal tanintézetek felállítása-, megalapítása- s fentartásáról gondoskodának s folyton gondoskodnak, a tudományos képezettség megszerezhetésének már magában is nagybecsű jótéteményén kivül, idők folytán sok szegény tanuló ifjú részesült itt más oly jótéteményekben is, s nyert oly segélyezést, mely nélkül nem leendett képes pályáját megfutni. Tudniillik azon kivül, hogy boldog emlékezetű Foglár György, 1711-1754 az egri székesegyház kanonoka s választott serbiai püspök, még a múlt században harmincnál több szegény ifjú számára alapított, s biztosított itt teljes intézeti elláttatást, emberemlékezetre a főpásztori palota, a kanonoki lakok, a papnövelde, sőt szerényebb állású és tehetségű egyházi és szerzetes férfiak házai is megannyi menhelyek valának, hová teljes és nem sükertelen bizalommal fordulának s fordulnak folyton a szűkölködő tanulók. Mely példa követésre találván egyes nemeskeblü világiaknál is, méltán véljük állíthatni, miként aligha van honunkban város, hol több jótéteményben részesült volna, s részesülne a szegény sorsú tanuló ifjúság, mint a tősgyökeres magyar Egerben, hol a gyimnasiumi növendékség jelentékeny töredéke nyer - 1859-bén az ifjak minden harmadika nyert - kisebb nagyobb nyilvános segélyezést.
Magában véve szép, nemes és dicső, hogy számos jótevő szerény ibolyaként elvonul s homályba rejtezik, bötü szerint teljesítvén azt: ne tudj a bal kezed, mit jobbod mivel. De nekünk még is sajnálnunk kell ezt. Mert ha a jótétemények az Üdvözítőnek a föntebbi szavakat értelmező másik mondata szerint gyakoroltatnának - úgy világoskodjék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiteket, és dicsőítsek az Atyát, ki mennyekben vagyon, melyhez nagy szent Gergely pápa fölségesen jegyzi meg: úgy legyen a jó cselekedet-nyilvános, hogy a szándék még is titokban maradjon, hogy így egyrészt jó cselekedeteink által ugyan embertársainknak jó példát adjunk; de mégis szándékunkra nézve, melylyel egyedül Istennek kívánunk tetszeni, törekedjünk elrejtve maradni bizonyára itt Egerben a tanuló ifjúság iránti jótékonyságnak csak a legközelebbi évtizedekből is oly koszorúját állíthatnék össze, melyben gyönyörét találná sok jó lélek; s ez által egyszersmind valószínűleg hasonlóra vonzatnék számos, jóra fogékony kebel, mely most tehetségét ha nem is rosz, de talán még is kevésbbé üdvös dolgok elősegítésére fordítja, mint milyen a jövő reményeinek, a serdülő ifjúságnak kegyes segélyzése.
Szerencsére azonban a dolog természete úgy hozza magával, hogy e téren épen mindent,, bár mint akarjuk, lehetetlen teljesen eltitkolni. Igy bár mint akará, nem rejtheté, el nagylelkű adományait az egri megye nagy fia Szepessy Ignác báró, 1808-1819 egri kanonok, kiről évkönyveinkben 1815/6-nál följegyezve áll.
Vissza