| I. Előadás | 13 |
| A művészettörténeti ismeretek becse a művészet megismerése és szeretete szempontjából | |
| A képzőművészetek fejlődésének fő stádiumai Európában, mint az olaszországi renaissance-művészet kialakulásának előzményei és föltételei | |
| Az itáliai ősnépek, különösen az etruskok művészete | |
| A görög művészet s szerepe Itália földjén | |
| A rómaiak képzőművészete, jellemző sajátosságai szemben a görögökével | |
| A kereszténység hatása a művészet fejlődésére; a katakombák festései, a pogány művészet fölhasználása a kereszténység czéljaira; keresztény symbolika; a bazilika, mint ó-keresztény templom; barbár elemek behatolása, a byzanczi stil jellege, szerepe nyugaton s különösen olasz földön | |
| A mohammedanismus behatolása Európába, művészetének nyomai az olaszoknál | |
| A román művészet, jelentősége Olaszországra nézve; a bazilika átalakulása, a román építés sajátságai, a román kor szobrászata, különösen az olaszoknál; a mozaik, a falfestés és a díszítő-ipar | |
| A góth vagy csúcsíves stil alakulása; jellege az építészetben; a szobrászat szerepe e stil uralma alatt, a festészet, különösen az üvegfestés | |
| A gothika korlátolt érvényesülése Olaszországban; az antiknak meg nem szűnt hatása; e körülmények befolyása a szobrászat és festészet fejlődésére; a renaissance előfutásai | |
| A "renaissance" fogalmának, mint szellemi áramlatnak elemzése: a természet-érzék fölébredése; a tudományos megismerésre, kutatásra való hajlam; mindkettőnek hatása a képzőművészetekre, a távlat és az anatomia tanulmánya; a festési technika tökéletesbítése, a sokszorosító művészetek kifejlődése | |
| Az egyéniség érvényesülése a renaissanceban s annak művészetében is; világosabb felfogás, a testi élet, az emberi test megbecsülése, tökéletesebb ábrázolása, az antik hatása erre; a művészet eszmekörének kitágulása | |
| Az olasz renaissance-művészet két korszaka; quattrocento (XV. század) és cinquecento (XVI. század) vagyis korai és kifejlett renaissance; mindkettőnek jelleme; primitívek, classikus művészet, realismus, idealismus a művészetben | |
| II. Előadás | 40 |
| Lionardo da Vinci egyénisége, élete, jelentősége a művészetben; megmaradt festményei, nevezetesen: a "Belle Feronniére"; a milanói "Utolsó vacsora"; Szent-Anna és Szűz Mária csoportja; a "Monna Lisa"; a "Sziklák közötti Szűz Mária"; "Keresztelő Szt. János" és a szentpétervári "Szent Család"; Lionardo elpusztult szoborműve, rajzai, állítólagos "festő-académiája" és a festészetről írt könyve; hatása Firenzében és Milanóban; követői | |
| Michel Angelo Buonarroti pályájának kezdete | |
| Művészi viszonyok az akkori Firenzében | |
| Bolognai időzése, első római útja | |
| A "Pietá" szoborcsoportozet a Szt. Péter-templomban | |
| A "Dávid" óriás-szobra és a kerek Madonna-relief Firenzében | |
| A "Madonna Doni" festménye és a "pisai csata" kartonja | |
| Andrea Contucei (Sansovino) szobrászi működése ugyanez időben Firenzében | |
| A "Jézus megkeresztelése" a Battistero kapuján | |
| A római "S. Maria del Popolo" síremlékei | |
| A Szt. Anna és Mária-csoport | |
| A loretói "Casa Santa" domborművei | |
| III. Előadás | 66 |
| Michel Angelót II. Julius pápa Rómába hívja | |
| A pápai síremlék terve | |
| Julius pápa jelleme és szerepe a művészettörténetben | |
| Michel Angelo elvállalja a "Capella Sistina" menyezeti frescóinak megfestését | |
| A mű elrendezése | |
| A próféták és sibyllák | |
| A teremtés képei és a zsidók őstörténetéből vett jelentek | |
| A dekoratív alakok | |
| Az egész mű jelleme | |
| A pápai síremlék számára készült alakok | |
| A megkötözött rabszolgák és a Mózes szobra | |
| Raffaello Sanzio pályájának kezdete | |
| Perugiai időzése, viszonya Peruginóhoz: ennek befolyása alatt készült művei: a "Mária megkoronázása" és a "Mária férjhezmenetele" | |
| Ráfael Firenzébe jön; viszonya Fra Bartolommeóhoz; ennek művészi jelentősége, főbb művei: a "M?adonna della Misericordia", a "Végítélet" maradványai; a "Feltámadó Krisztus", "Szent Katalin eljegyzése"; a "Pietá" és a "Szent Márk" képe | |
| Ráfael firenzei működése; első arczképei, saját arczképe, a perugiai San Severo-kápolna frescója | |
| A firenzei korszak Madonnáinak jellege és két typusa; a "Madonna del Granduca"; a "Madonna del Cardellino", a bécsi "Madonna im Grünen", a párisi "Belle Jardiniére", a budapesti "Eszterházy Madonna", a "Madonna del Baldachino" | |
| IV. Előadás | 94 |
| Ráfael meghivatása Rómába; a sírbatétel képe; a művész római korszaka | |
| A vaticáni "Stanzák" falfestményei; a "Disputa del Sacramento"; az "athéni iskola"; a "Parnassus"; a symbolikus nőalakok | |
| Heliodor kiűzetések, Attila és nagy Leó találkozásának, a bolsenai misének és Szt. Péter megszabadulásának képei; időközben X. Leó lett pápává; a "Borgo égése" és a "Stanza dell Incendio", többi képei; a Constantin-terem képei | |
| A Ráfael "Loggiái"; a szőnyegkartonok; a Ráfael római korszakából való arczképek, különösen Julius és Leo pápai képei; rajzai és munkái után készült metszetek; képei a Farnese-villában: Galathea és a Psyche története | |
| A római korszak Madonnái és szent-képei, különösen: a "Sibyllák" a Madonna della Pace-templomban és a Capella Chigi, a "Madonna della Sedia" és a "Madonna di San sisto", a "Madonna di Foligno", az "Ezechiel visiója és a "Szent Cecilia"; utolsó képe: "az Úr szine változása" | |
| A művész halála | |
| Ráfael művészetének összefoglaló jellemzése; hatása, követői | |
| V. Előadás | 125 |
| Lionardo és Ráfael hatásának egyesülése Gian-antonio Bazzi (Sodoma) művészetében | |
| Ennek élete, tehetségének fejlődése Lombardiában, Firenzében, Rómában és Sienában; legkorábbi képei a Pienza melletti "S. Anna in Creta" kolostorban; a berlini "Caritas"; a "Keresztről való levétel"; a "Montoliveto" kolostorbeli Szent Benedek történetéből vett frescók; a sienai városházában festett képei; a San Bernardino Oratoriumában levő, Mária történetét ábrázoló festések; a sienai académiában levő képek; különösen a megkötözött Jézus és Jézus a pokol előpitvarában | |
| A római Farnesinában levő frescók: Darius családja, Nagy Sándor és Roxane menyegzője; az Uffizi-beli Szent Sebestyén, Szent Katalin elragadtatásának és ájulásának képe a sienai San domenico-templomban; Sodoma festményei a budapesti képtárban; művészetének jellemzése | |
| A firenzei művészet Ráfael és Michel Angelo távozása után | |
| Andrea d'Agnolo önálló jelentősége, főleg coloristikus szempontból | |
| Keresztelő Szt. János történetét ábrázoló falképei a firenzei Chiostro dello Scalzo-ban | |
| A Santa Annunziata templom előcsarnokának Filippo Benizzi és Szűz Mária életéből merített képei; az "Utolsó vacsora", a San Salvi kolostorban; arczképei; a Pitti-galleriabeli Szent Család; a "Madonna delle Arpie" és a "Disputazione" ugyancsak a Pittiben; Andrea del Sarto képe a budapesti orsz. képtárban | |
| Antonio Allegri da Correggio művészi pályájának homályos kiindulása; első ifjúságának művei: a Szent Ferencz Madonnája (Dresda), a Szent Család pihenésének kétféle képe (la Zingarella), Correggio meghívatása Parmába; frescói a San Paolo-kolostor fejedelemasszonyának kandallószobájában; a Szent János evangelista parmai templomának kupola-festményei (Jézus megdicsőülése); Szt. János evangelista képe ugyanott | |
| VI. Előadás | 152 |
| Correggio későbbi művei: a parmai Dóm kupolafestményei (Mária mennybemenetele) | |
| A Gethsemane-kertben imádkozó Jézus és az "Ecce Homo" a londoni National Galleryban; Krisztus megsiratása és Placidus s Flavia vértanusága a parmai képtárban | |
| A budapesti Madonna-kép, a párisi "Szent-Katalin eljegyzése", a firenzei "Gyermekét imádó Mária"; a Szent Sebestyén Madonnája, az "Éjszaka" (Krisztus születése) és a Szent György Madonnája Dresdában; a "Madonna della Scodella", és a Szent Jeromos Madonnája Parmában | |
| Correggionak némely, a pogány eszmekörből vett képe: Ámos iskolája, Jupiter és Antiope, Danae, Jo és Ganymed; a mester korai halála, művészetének összefoglaló méltatása | |
| Michel Angelo művészi pályájának második szakasza: a "Keresztet tartó Krisztus" a római Sopra Minerva-templomban; VII. Kelemen pápa megbízásából Michel Angelo két ifjan elhalt Medicisarj síremlékének elkészítéséhez fog firenzében; e sírkápolna márványalakjai: az úgynevezett Medici-Madonna, Lorenzo (il Pensicroso), az alkony, a reggel; Giuliano, a nappal, az éj | |
| A művész munkássága III. Pál pápa idejében; az utolsó ítélet óriásképe a Sixtus-kápolnában, II. Julius síremlékének kisszerű befejezése; a Paolina-kápolna frescói; a művész saját síremlékének szánt márványcsoportozat | |
| Michel Angelo halála, festői és szobrászi alkotásainak jellemzése; hatása kora művészetére; a renaissance átalakulása "barokká" | |
Folytatás Microsoft-tal