A cigány etnikum újjászületőben

Előszó

Kutatásunkban hol közvetlenül, hol áttételesen két dolgot vizsgálunk, amelyek szerintünk szorosan összefüggenek. Cigány gyermekek iskolai beilleszkedésének folyamatát, konfliktusait és kompromisszumait elemezzük, amit már hipotézisünk megfogalmazása során, előtanulmányaink alapján elszakíthatatlannak láttunk az etnikai identitás kérdésétől. Úgy találjuk - nemzetközi és hazai, s ezen belül saját kutatásaink alapján -, hogy az a megközelítés, amely a cigányságot csak (vagy elsősorban) mint hátrányos helyzetben lévő népcsoportot, gyermekeit mint az iskolai pályafutásban szociokulturális hátrányban lévőket szemléli, nem ad kielégítő választ arra a kérdésre, amely bennünket a témával való korábbi találkozásunk óta foglalkoztat. Miért sikertelenek azok a cigány gyerekek is az iskolában, akik gazdaságilag vagy a társadalom más szféráiban a többségi társadalom mércéjével mérve is sikeresnek mondhatók?
Felfogásunk szerint - és ez a témája könyvünknek - a szociokulturális meghatározottság (nevezzük így azt a kérdéskomplexumot, amely magában foglalja felnőtt családtagok alacsony iskolázottságát, rossz munkaerőpiaci pozícióját, az egyének és családok gazdasági helyzetét, stb.) a befolyásoló tényezőknek csak egyik csoportja. Úgy látjuk, hogy a befolyásoló tényezők másik csoportja az etnicitás, azaz a cigányságnak egy közös etnikumba való tartozása.
Az iskolai sikeresség - ezt minden vonatkozó szociológiai jellegű kutatásból tudjuk - nagy részben magyarázható a családnak a társadalomban való elhelyezkedéséből, a családi miliőből. Kisebbségi etnikumhoz tartozó csoport gyermekeinél a családi kultúra többé-kevésbé része az etnikum kultúrájának is. A gyerek nemcsak a "nagytársadalom" tagjaként, hanem egyúttal saját kisebbségi kultúrájának tagjaként lép be az iskolába. Ennek a körülménynek nézetünk szerint különösen nagy jelentősége van akkor, ha cselekvési programokról, fejlesztő programokról, egyáltalán (oktatás)politikáról gondolkodunk. Ugyanis másfajta cselekvésre van szükség akkor, ha csupán a tanulmányi lemaradás leküzdéséről van szó, és megint másra, ha abból indulunk ki, hogy a tanulmányi lemaradást tömegméretekben csak akkor vagyunk képesek reálisan megközelíteni, ha egyúttal tekintetbe vesszük az etnikai kultúrát is.
Könyvünkben nem tárgyaljuk azokat a (sokakat foglalkoztató) kérdéseket, amelyek arra irányulnak, ..mi a cigány most, a világ mely tájáról ered ez a nép, mennyiben tekinthető egységesnek, kultúrájának sajátosságai milyen történelmi gyökerekre vezethetők vissza. Abból indulunk ki, hogy a cigányság ma Magyarországon (és sok más országban is) létező etnikum, az őket szétszabdaló ellentétek - bármilyen kiáltónak tűnjenek is - etnikumként! létezését nem vonják kétségbe. Ezzel a kiindulópontunkkal természetesen nem az asszimilációhoz való egyéni jogot kívánjuk megkérdőjelezni, hanem a saját etnikumhoz való tartozás egyéni és kollektív jogát akarjuk hangsúlyozni. Vissza

Fülszöveg

Hosszú, forró nyarak, int harminc éve az USA nagyvárosi gettólázadásaiban? Erőszakkal beolvasztott nemzeti kisebbség? Apartheid? A kutatók meggyőződése, hogy el kell kezdeni a cigányságról alkotott kép modernizálását. Ehhez figyelembe kell venni a az etnikai kisebbségekkel kapcsolatos külföldi tapasztalatokat, a cigányságban végbement folyamatokat. Nem akarhatunk extrémista megnyilvánulásokat, és nem lehetünk nézői egy félmilliós etnikum agóniájának. Azt a terepet figyeljük, ahol formálódik a konszenzus a többségi és a kisebbségi kultúrát továbbörökítő intézményekben: a cigány családokban és a magyar iskolákban. A két kultúra átadásának - ennek a konfliktusos szocializációnak - forgatókönyvében három szereplő van: a család, a tanár és a gyermek. Egymáshoz fűződő kapcsolataik rendszere határozza meg, milyen viszony alakul ki a pluralista társadalomban lassan megjelenő multikulturális iskolában. Jó közérzetű közösségek számára létszükséglet, hogy késztetést érezzenek és ösztönzést kapjanak az elfogadni és elfogadottnak lenni tudatához. Ezért kell bemutatni sikeres cigány közösségeket: a megfigyelés színtere a család és az iskola. Vissza