A chemiai talajvizsgálati módszerek tanulmányozása

Előszó

Részlet a kötetből:

A chemiai talajvizsgálati módszerek tanulmányozása.
(III. közlemény.)
A mesterséges zeolitek chemiai és fizikai sajátságairól.
Irta: 'Sigmond Elek.

A Gans-féle mesterséges zeolitek talajismereti jelentőségét már legutóbbi közleményemben ismertettem. Ugyanekkor közöltem is néhány nedves úton készített zeolit összetételét és főbb sajátságait, de mindjárt hangsúlyoztam azt is, hogy ezeket az eredményeket egyelőre csak előleges tájékoztatásnak minősítem. Azóta részletesen foglalkoztam nemcsak az akkor már ismertetett 7 készítmény tanulmányozásával, de 3 újabb kisérletben még új készítményeket állítottam elő, amely kisérletek folyamán még az eközben végbemenő chemiai átalakulásokat is alkalmam volt közelebbről tanulmányozni. A főbb eredményeket akadémiai székfoglaló értekezésemben már ismertettem. Itt azokat a tapasztalataimat akarom részletesebben ismertetni, amelyekből e mesterséges zeolitek chemiai és fizikai sajátságai és talajismereti jelentősége világosan kidomborodik.
Gans elméletét, amely szerint alkáliszilikátok és aliminátok oldatainak egymásra hatásából valódi chemiai vegyületek keletkeznek, amelyek a kristályos zeolitek chemiai sajátságaival megegyeznek, csupán fizikailag különböznek abban, hogy ezek a mesterséges zeolitek amorf halmazállapotú, kolloidtermészetű vegyületek: Stremme és Wiegner nagy ellenzéssel fogadták. Az ellenvetések éle Stremme amaz állítása, hogy az a szabályszerűség, melyet Gans zeolitjének molekuláris arányaiban fölismerni vélt, csak véletlen eredménye annak, hogy a használt kovasav, illetőleg aluminiumoxidhidrát lúgos oldatainak nátriumoxid-töménysége különböző volt, vagy hogy az oldatok lúgosságát valószinűleg annyira csökkentette, hogy az aluminiumoxidhidrát, illetőleg kovasavhidrátgel már magában is kicsapódnék, ha valami körülmény a gel koagulálódását megindítja. Minthogy Gans nem közölte a kisérleteihez használt oldatok összetételét és Stremme-nek adott válaszában sem adott közelebbi adatokat erre nézve: Gans elméletének tanulmányozása czéljából szükségesnek látszott megállapítani azt, hogy ha a három alkotórész, úgymint a sziliciumoxid, aluminiumoxid, illetőleg nátriumoxid molekuláris arányát az eredeti oldatokban és oldatkeverékekben változtatjuk, mikor kapunk gelkiválasztódást és hogy a kapott gelszerű anyagokban a három alkotórész aránya hogyan változik? A kisérleteket továbbá úgy kellett végrehajtanom, hogy előzőleg meggyőződtem arról, hogy a kisérlethez használt oldatok magukban véve és ugyanúgy járva el, mint az oldatok keverésekor, gelcsapadékot egyáltalában nem választanak ki. Végre még azt is el kellett kerülnöm, hogy az oldatok keverésekor a nátriumoxid töménysége az eredeti oldatok hasonló töménységétől ne különbözzék, vagy ha különbözik, akkor meg kellett állapítanom, hogy a gel kicsapódását ez a töménységváltozás okozta-e vagy sem? Vissza