A Cet könyve

Fülszöveg

Amikor érettségi után Budapesten megkezdtem egyetemi tanulmányaimat, még nem sejtettem, hogy négy évtizednyi mérnöki tevékenységgel a hátam mögött, immár nyugdíjasan, többé-kevésbé elismert költő-műfordítóként költözöm vissza családommal kedves városomba, amely Babits Mihály szülővárosa is egyben. Annak idején műegyetemistaként, minden előzmény nélkül "követtem el" első műfordításomat. A fordítói-alkotói munka egész további életemet meghatározta, s ama négy évtizednyi aktív időszakomat lelki-szellemi kettősség jellemezte: napközben elmerülés a tervezői feladatokban, amit éjjel vagy hajnalban a költészettel való "évődés" váltott fel fordítások, illetve saját írások formájában.
Már középiskolás koromban nagy hatással volt rám Babits megrázó műve, a Jónás könyve. Számtalanszor olvastam, s ennek az újra meg újra megismétlődő irodalmi élménynek a hatására született meg bennem - ugyancsak szekszárdiként - A Cet könyve, annak a teremtménynek voltaképpeni élettörténete, "akit" az Úr rendel gyáván-szökő szolgája megmentésére, majd miután küldetését bevégzi, teljesen magára hagyja. Az én Cetem életét ettől fogva az Úrral való "egyoldalú lelki konfrontáció", folytonos pörlekedés tölti be. Hite az évek múlásával egyre gyengül, de nem jut el addig, hogy nyíltan megtagadja Teremtőjét, s a vég előtt - "az utolsó szó jogán" - csupán békés elmúlásért esedezik. Vissza