A ceglédi református templomok története

Előszó

Nagyon-nagy szeretettel ajánljuk e könyvet mindenkinek, aki egy kicsit is ismerte és szerette Dr. Szomorú Istvánt, és aki egy kicsit is szereti Cegléd városát.
A ceglédi református templomok történetéről írt írása egyrészt azért fontos nekünk, mert bemutatja a történelmi Magyarország egyik legrégibb református gyülekezetét. Másrészt megmentette a feledés homályából azt a sok-sok értékes relikviát és ősi tényanyagot, ami időközben elpusztult volna, s nyilván a mai, érdeklődő embernek már hozzáférhetetlen lenne. Továbbá ajánljuk minden hazalátogató magyar embernek, aki visszatér ősei földjére, keres valami komoly, megbízható, tudományos megalapozottsággal megírt történetet erről a tájról és városról, de eddig ilyen nem állt rendelkezésére. Most, Istennek legyen érte hála, kezébe veheti, olvashatja, és magával viheti.
Az a közel ötszáz esztendő, amit ez a könyv felölel, a magyar államiság ezer éves történetének a fele. Rendkívüli évtizedek és évszázadok vannak ebben megjelenítve. Küszködés, harc, kínlódás, megsemmisülés és újrakezdés. Látszólag sok értelmetlen és felesleges dolog, de ma visszatekintve, nekünk mégis hallatlanul fontos, értelmes és tanulságos élet bontakozik ki az itt lakó nép életéből. Az élet Istene e mellé a nép mellé állt és megsegítette nemcsak mindennapi életkörülményei között, hanem erejét meghaladó időkben egyaránt. Ezért nem csupán az e földi dolgok eseményei rajzolódnak ki előttünk, hanem megsejtünk valamit az örökkévaló dolgok fontosságából is.
Természetesen feldolgozni nem olyan egyszerű a ceglédi református templomok történetét, mert még ma sem áll minden a kutatónak a rendelkezésére, másrészt ez a levél és irattár sem teljes. Rendkívül sokat hányódott irattárról van szó. Sok minden elpusztult időközben, megsemmisült a történelem viharaiban. Sok ember kezén mentek keresztül ezek az iratok, s nem mindenki őrizte azokat a jó gazda gondosságával. A régi kézzel írott feljegyzéseken sem olyan könnyű eligazodni. Meglátni bennük a fontosságot, észrevenni a lényeget, felfűzni őket egységes vonalvezetés mellé, ehhez érzék, tudás és rendkívüli hozzáértés kell. Nem nagyon volt képes ezt megírni eddig senki. Csak töredékek születtek, de egységes mű nem. Még a lelkészek is csak próbálkoztak vele. Vissza