A Ceglédi Református Iskola 450 éves története 1545-1995

Előszó

A reformáció százada Magyarországon az „egyetemes emelkedés" kora. Dolgozatunkban vizsgálódásunk során a folyamat egészét próbáljuk szem előtt tartani, ami a reformációval kibontakozik a XVI. századi Magyarországon.
A történelmi megközelítés talán minden másnál jobban érzékelteti ennek az időszaknak az ellentmondásosságát, amely felöleli a Mohács utáni háborús és hódoltsági veszteségeket éppúgy, mint azokat a gazdasági, kulturális eredményeket, melyeket - európai szinten - fel tud mutatni az Erdélyre, török hódoltságra, királyi magyar és Habsburg befolyás alatt álló területekre darabolt ország. A történelmi helyzet állandó összetevőit a „geopolitikai" feltételek szerint alakuló katonai szövetségekben folytatott háborúk, a nyugati anyagi és katonai függőség, politikai megosztottság, pártharcok, parasztfelkelések - jelentik. A megoldásra váró feladat két évszázadon át ugyanaz marad: - az egyik idegen hatalom jelenlétének s a másik idegen hatalom befolyásának kiküszöbölése és az ország egységének a megteremtése.
A probléma hatalmi-katonai megoldásai, ill. ezek kísérletei kudarcra ítéltettek, s közben a népességnek jelentős munkabíró, közéletben számottevő rétege vérzett el, vagy hagyta el örökre szülőföldjét.
Társadalmilag sajátos migráció figyelhető meg, tömeges méretekben, az ország biztonságosabb tartományai felé. A társadalom vezető rétegéből sokan külországban élnek birtokaik jövedelméből. De disszidálnak az egyházi és hivatali funkciókban elhelyezkedni tudók, katonának állnak a földjüket vesztettek. Ugyanakkor jórészt a helyén marad a társadalom igen széles - alsóbb - rétegeinek többsége, vállalva minden megpróbáltatást. A nemesség és a parasztság - egyformán az előreformátori és reformációs eszmék hatására öntudatra ébredve - fogalmazza meg reform-igényét a történelmi szükség szülte célok és a - független királyság, nemesi köztársaság stb. - akkor érvényes eszményei szerint.
A magyar társadalom ebben a korban vezető erejét elveszítette, s a nemesség önmagában - külföldi segítség nélkül - nem volt képes úrrá lenni az akut társadalmi válságon.
Gazdaságilag természetesen szintén döntő tényező a háborús katasztrófa, illetve az, hogy egy-egy országrész esetenként egyszerre 2 hadsereget tart el, vagy 2-3 felé fizet adót. Éppen ezek miatt figyelemre méltó, hogy a magyar jobbágy - amennyire ez pontosan nyomon követhető - európai színvonalon él. Vissza