A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium építése és működése alapításától 1904-ig

Szerző

Gőz Sándor

Szerkesztő

Dr. Kürti György

Lektor

Reznák Erzsébet

Cegléd

'Gőz Sándor: A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium építése és működése alapításától 1904-ig ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Lajos Gimnázium
Kiadás helye:	Cegléd
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	87 oldal
Sorozatcím:	Centenáriumi füzetek
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér fotóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előző füzetemben iskolánk elég hosszú és viszontagságos alapításának történetét írtam meg.1 Elmondtam, hogy az intézmény létrehozása elsősorban Dobos János ceglédi mérnök bőkezű adományozásának köszönhető, másodsorban pedig Gubody Ferenc polgármester és elvbarátainak érdeme, akik meggyőzték Cegléd polgárait és a felsőbb hatóságokat az intézmény szükségességéről és a további áldozatvállalás hasznosságáról.
A tíz évig tartó alapítási bonyodalmak után 1899 őszén az iskola Ceglédi Magyar Királyi Állami Főgimnázium (akkori helyesírással: Főgymnasium) néven megkezdte működését. Ebben a füzetben az iskola történetét csak 1904-ig tekintem át. A hosszabb időszak tárgyalása ugyanis az intézmény maitól sokban eltérő működésének magyarázata, valamint a rendkívül bőséges eseményanyag bemutatásának szükségessége miatt nem lehet anélkül, hogy a megengedett terjedelmet túl ne lépnénk.
A forrásanyag szempontjából nagyon kedvező helyzetben vagyok. Rendelkezésemre állnak ugyanis az iskola teljes levéltári anyaga, a korabeli ceglédi újságok, valamint az Értesítők. Ezek elemzésével elég jól be lehet mutatni az akkori viszonyokat. r Az Értesítőkről szólva el kell mondani, hogy a nyomtatott iskolai értesítők kiadását az 1777-i Oktatási-Nevelési Rendszer írta elő a nagy gimnáziumok számára. Ezekben a tanulók névsorát és érdemjegyeit közölték latinul. 1844-től az Értesítők magyarul jelentek meg, majd tartalmilag is egyre bővültek. A század végén a statisztikai kimutatásokon kívül már szinte mindent tartalmaztak, ami az iskolai élettel összefüggött, az egyes tantárgyak anyagának ismertetésétől az alapítványokon keresztül az iskolai ünnepségekig. Közreadták az iskola tanárainak kisebb tanulmányait is. Az Értesítők bőséges ismeretanyagot nyújtottak, de történeti forrásként csak a levéltári anyaggal és a korabeli újságokkal összevetve, kritikai szempontok figyelembevételével lehet őket felhasználni. Kiadványaikat az intézmények egymásnak is megküldték. Fő céljuk a szülők és a helyi lakosság tájékoztatása volt. (Az érdemjegyek közlése biztos, hogy nem volt szerencsés dolog.) Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
I. Az iskola működése 8
1. A felettes szervek, az első tanárok kinevezése, beiskolázás,
az első értekezletek és a tanévnyitó 8
2. A tanév felosztása, értekezletek, osztályzatok, tanmenetek 12
3. A tanítás, a nevelés módszere. A tanított tárgyak. Változás a főhatóságoknál 14
4. A vizsgák és egyéb év végi teendők 18
5. A tanítás rendje, iskolai szünetek, ünnepek, kirándulás, sport 19
6. Alapítványok és a jótékonyság egyéb formái az iskola érdekében 23
II. A tantestület 25
1. Az igazgató és a tanárok tevékenysége az első évben 25
2. Személyi ügyek. A tanári kar és az igazgató változása 29
3. A tanárok munkája, személyisége az iratok tükrében 34
4. Az új igazgató, Ries Ferenc két éves tevékenysége 36
5. A tanárok továbbképzése, anyagi helyzete 38
III. A tanulók 40
1. Létszámadatok, vallás- és származás szerinti megoszlás 40
2. A tanulók életkörülményei, előképzettsége. A taníttatás költségei 47
3. A fegyelmi szabályzat és a tanulók magatartása 49
4. A tanulók tömeges kimaradásának és az évfolyamok vegyes
életkorának okai 51
5. A tanulmányi helyzet 53
6. Az iskola és a szülők kapcsolata 54
7. Orvosi ellátás, a tanulók egészségi állapota 54
IV. A gimnázium építésének története 55
1. Viták az épület helyének kiválasztása körül 55
2. Az építési bizottság tevékenysége 60
3. A gimnázium felépítése és berendezése 63
Mellékletek
I. melléklet: Az iskolatörténet kronológiája 1904-ig 81
II. melléklet: A gimnázium fegyelmi szabályzata 1900-ból 83