A búzatermesztés tapasztalatai Békésszentandráson

Előszó

A Tisza-vidéknek mindig megvoltak a nagy búzatermesztői, akik a búza nemesítését, hozamnövelését, a legeredményesebb eljárások elterjesztését életcéljuknak tekintették. Ezek közé tartozik Hrabovszki Mihály is, aki Szarvas mellett, Békésszentandráson, a Zalka Máté Termelőszövetkezetben dolgozik több mint 20 éve. Szakmai körökben nevét jól ismerik. Elnöki teendői mellett vállalkozott könyvének megírására, melyben egy élet szakmai tapasztalatait gyűjtötte össze és adja közre a jelen és a jövő mezőgazdasági szakembereinek. Ma is fáradhatatlanul és fiatalos lendülettel képezi magát tovább, ismeri a legfrissebb kutatási és nemesítési eredményeket, igyekszik azokat munkája során hasznosítani. Nagyra értékeli a régi és a mai magyar nemesítők munkáját, eredményeit, jó emberi és baráti kapcsolatot tart fenn velük. Ezt a „naprakész" ismeretanyagát szerencsésen ötvözte egybe a hosszú évtizedek alatt kialakult gyakorlattal. Útmutatásai nem egy esetben nagyon is sajátos, egyéni véleményként hatnának, ha tanácsait - széles körű elméleti tudását is bizonyítva - nem támasztaná alá minden esetben gyakorlati eredményekkel, melyek kisugárzó hatást gyakorolnak a Körösök vidékén gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységére. Útmutatásaival, tanácsaival sokat segített a Sárréten tevékenykedő szövetkezetek vezetésszerkezetének kialakításában, a búza hozamainak ugrásszerű emelésében. Nevéhez fűződik a káposztarepce termesztésének újrahonosítása a Körösök vidékén. Munkája eredménye, hogy megújulva újra előtérbe került a búza szórt vetése, és alkalmazzák az ország több területén. A szerző könyvében igyekezett feltárni a tiszántúli réti agyagon és sziken gazdálkodó üzemek búzatermesztési gondjait úgy, ahogy az ott jelentkezik. Ugyanakkor szól a termesztés szépségeiről, arról a gazda virtusról, amely a mezőgazdasági szakembereket ma is jellemzi. Vissza