A bűnügyi statisztika elméletének első felmerülése és kialakulása a statisztikai tudományban

Előszó

A statisztika fogalmát - ma már általánosan elfogadott felfogás szerint -eltekintve a mindennapi élet szélesebb körű értelmezésétől - kettős értelemben használjuk. Egyrészt a statisztika jelenti azt a gyakorlati tevékenységet, amellyel a társadalmi-gazdasági élet tömegjelenségeire vonatkozó adatokat számba vesszük, feldolgozzuk és elemezzük, másrészt jelenti e tevékenység elméleti és módszertani ismereteinek rendszerét. A statisztika történeti kialakulásában azonban e két elem időbeli megjelenése és fejlődése egymástól meglehetősen eltérő. A statisztikai tevékenység - ha kezdetleges formában is - már az ókorban is megtalálható, mintegy egyidős az állammal, míg a módszertan viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. A statisztika első tudományos művelése a XVII. század második felében az ún. német leíró iskolával, illetve az angol politikai aritmetikával kezdődött, majd a valószínűségszámításnak a társadalmi jelenségekre való alkalmazásával nyert jelentősebb fejlődést a XVIII-XIX. sz.-ban. A kapitalizmus kialakulásával, elsősorban a központosított monarchiákban az állami tevékenység bővülésével mind erősebben jelentkezett az igény egy szélesebb körű, a társadalmi-gazdasági élet jelenségeire vonatkozó információs rendszer iránt, amelyet már csak egy államilag szervezett statisztikai szerv tudott kielégíteni. E gyakorlati követelmény felismeréseképpen hozták létre Európa-szerte a hivatalos statisztikai szolgálatokat a XIX. sz.-ban, amelyek azonban már nemcsak a statisztikai tevékenység bővülését, rendszerességét jelentették, hanem - kapcsolódva a statisztika tudományos módszerének elért eredményeihez - a modern értelemben vett statisztika kialakulását idézték elő. A hivatalos statisztikai szervek megteremtése tehát a gyakorlati statisztikai tevékenység, valamint annak elmélete és módszertana közötti egység megteremtését is jelentette, amely a továbbiakban az egységen belüli két elem kölcsönös egymásra hatásával fejlődött, illetve fejlődik. A statisztika fejlődési folyamatában azonban nemcsak a szintetizálódás, hanem a differenciálódás is jelentkezett. így a társadalmi-gazdasági élet tagozódásának megfelelően a statisztikai tevékenységnek is több ágát különböztethetjük meg, mint pl. a népességstatisztikát, az ipar-, mezőgazdasági, kereskedelmi vagy a népgazdaság egészét átfogó gazdaságstatisztikát stb., illetve a felépítmény jellegű kulturális, igazságügyi stb. statisztikát. Vissza