1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A bűntettek okainak, körülményeinek elméleti és gyakorlati kérdései/Az elkövető társadalomra veszélyességének megítéléséhez szükséges körülmények felderítése és bizonyítása a büntetőeljárásban

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Az okfelderítés általános elméleti kérdései
A kapitalizmusban a bűnözés arányainak növekedése történelmi tény és a társadalom egyre égetőbb problémája. A bűnözés csökkentése érdekében... Tovább

Előszó

Részlet:
Az okfelderítés általános elméleti kérdései
A kapitalizmusban a bűnözés arányainak növekedése történelmi tény és a társadalom egyre égetőbb problémája. A bűnözés csökkentése érdekében folytatott harc során megszületett az a felismerés, hogy e harc mindaddig nem vezethet eredményre, amíg fel nem tárják a bűnözés okait. A különböző burzsoá elméletek igyekeztek bizonyítani, hogy a bűnözés oka a tettes személyében, lélektani és antropológiai adottságaiban, továbbá az elszigetelt szociális környezetben, esetleg ezek együttes hatásában keresendő. A vizsgálódások során nem vették figyelembe azt a jelentős tényezőt, hogy annak a társadalomnak, amelyben a bűnözés okait vizsgálják, alapja a kizsákmányolás. Az alapigazság ismeretének hiányában nem juthattak el annak felismeréséig, hogy a kapitalizmusban a bűnözés elkerülhetetlen, a társadalmi rendben rejlő ellentétekből fakad, a kizsákmányolás fokozódása a bűnözés arányainak növekedéséhez vezet és a kapitalizmus viszonyai között nem szüntethető meg.
Lenin bebizonyította, hogy a bűnözés valódi oka a kapitalizmusban a társadalmi berendezkedésben van, ezért a bűnözés megszüntetése a kapitalista társadalmi rend fennmaradása mellett megoldhatatlan problémát jelent. A marxizmus—leninizmus azt vallja, hogy a szocialista társadalomban a bűnözés fokozatosan csökken és a társadalmi fejlődés bizonyos szakaszában teljesen megszűnik. Ez azért törvényszerű, mert a szocializmus viszonyai között a bűnözés alapvető társadalmi oka, a kizsákmányolás szűnik meg. A bűnözés elleni eredményes harc társadalmi, gazdasági, politikai feltételei adva vannak. Ezen objektív előfeltétel megléte ellenére a szocializmust építő társadalmi rendben is, a bűnözéssel mint társadalmi jelenséggel számolnunk kell. Vissza

Tartalom

A bűntettek okainak, körülményeinek elméleti
és gyakorlati kérdései
I. Az okfelderítés általános elméleti kérdései
1. A bűntett elkövetése körülményeivel kapcsolatos alapvető el-
méleti kérdések 7
2. A bűntett elkövetésének objektív feltételei 10
a) A társadalmi környezet 10
b) A közvetlen (szociális) környezet 12
c) A természeti környezet 13
d) A cselekmény elkövetésének tárgyi feltételei 14
3. A bűntett elkövetésének szubjektív feltételei 15
a) Az elkövető személyisége 16
— A személyiség társadalmi viszonyok összessége 16
— A személyiség természeti (biológiai) törvények szerint
működő organizmus 17
— Vérmérsékleti-idegrendszeri típusok 18
b) A személyiség pszichológiai jellemzői 19
— Az érzelem és motívum 20
— Az akarati cselekvés 23
— A személyiség erkölcsi tudata 25
— Az intelligencia 29
— A jellem 29
4. A bűntett oksági összefüggéseinek vizsgálata 31
II. Az okfelderítés krimináltaktikai és krimináltechnikai kérdései
1. A felderítés kereteinek meghatározása általában 36
2. A felderítés módszerei, eszközei 37
3. A személyiségvizsgálat elmélyültebbé tételének gyakorlati kér-
dései 39
4. A bűntett elkövetési körülményeinek felderítése a sértett vallo-
mása útján 46
5. A tanú vallomása, mint a bűntett elkövetési körülményeinek
felderítési eszköze 46
6. A terhelt vallomásának jelentősége a bűntett elkövetési körül-
ményeinek felderítésével kapcsolatosan 48
7. A bűntett szubjektív elkövetési körülményeinek feltárása egyéb
nyomozási cselekmények útján 51
8. A pszichológus szakértő nyomozás során való közreműködésé-
nek kérdése 55
9. A szubjektív elkövetési körülmények feltárásával kapcsolatos
további lehetőségek 63
III. Az okfelderítés egyes kriminálmetodikai kérdései
1. Az állam elleni bűntettek indítékai és motívumai 65
2. A közrend és közbiztonság elleni egyes bűntettek indítékai és
motívumai 73
3. A nyomozó ügyészi hatáskörbe tartozó egyes bűntettek indí-
tékai és motívumai 81
4. A személy elleni bűntettek indítékai és motívumai . 86
5. Anyagi előnnyel összefüggő egyes bűntettek indítékai és motí-
vumai 92
6. A gondatlan bűntettek indítékai és motívumai 97
Az elkövető társadalomra veszélyességének megítéléséhez
szükséges körülmények felderítése és bizonyítása
a büntetőeljárásban
I. Bevezetés 103
II. Az elkövető személyének megítélése a szocialista büntetőjogban 104
III. Az elkövető személyét jellemző legfontosabb körülmények 114
1. A terhelt előélete 115
2. A munkához való viszony 117
3. Az elkövető családi, társadalmi környezete, a társadalmi rend-
del szemben tanúsított magatartása 118
4. Káros szenvedélyek 120
5. A terhelt fizikai és szellemi állapota, műveltségi foka és egyéb
személyi körülményei 128
6. Az eljárás során tanúsított magatartás 129
7. A cselekmény motívuma és célja 130
IV. A személyi társadalomra veszélyesség vizsgálatának jellegzetességei
néhány bűncselekmény kategóriánál 131
V. A bizonyítás módja 133
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem