| Előszó | 11 |
| A büntetőjog | |
| A büntetőjog fogalma | 17 |
| A büntetőjog tagozódása | 23 |
| A büntetőjog, mint jogázat | 25 |
| A büntetőjogi jogviszonyok | 28 |
| A büntetőjogi felelősség | 29 |
| Jegyzetek az I. fejezethez | 36 |
| Történeti áttekintés | |
| A büntetőjog osztálytartalmáról | 37 |
| A büntetőjog és az állami igazságszolgáltatás kialakulása | 39 |
| A bosszú és a magánháború korszaka | 39 |
| A magánigazságszolgáltatás korszaka | 41 |
| A magánbosszúról az állami (közhatalmi) igazságszolgáltatásra való átmenet jellegzetes intézményei | 43 |
| A közhatalmi igazságszolgáltatás kialakulása | 45 |
| Az egyes társadalmi formák jellegzetes büntetőjogi intézményei | 47 |
| A büntetőjog a rabszolgatársadalomban | 47 |
| A büntetőjog a hűbéri társadalomban | 52 |
| A burzsoá államok büntetőjoga | 56 |
| Hazai büntetőjogunk fejlődése | 61 |
| Jegyzetek a II. fejezethez | 73 |
| A büntetőjogtudomány fogalma | |
| A büntetőjogtudomány kialakulása | 75 |
| A burzsoá büntetőjogi iskola | 77 |
| A klasszikus büntetőjogi iskola | 77 |
| Az antropológiai és szociológiai büntetőjogi iskola | 81 |
| A modern burzsoá irányzatok | 85 |
| A szocialista büntetőjogtudomány | 91 |
| A büntetőjogtudomány melléktudományai | 97 |
| A magyar büntetőjog felszabadulás előtti irodalma | 97 |
| Jegyzetek a III. fejezethez | 100 |
| A bűnözés okai | |
| A kriminológiai feladata | 102 |
| A burzsoá kriminológia | 103 |
| A szocialista kriminológia | 112 |
| Kriminológia és kriminálpszichológia | 127 |
| Jegyzetek a IV. fejezethez | 131 |
| A büntetőpolitika | |
| A büntetőpolitika fogalma | 135 |
| Büntetőpolitika és büntetőtörvényhozás | 144 |
| Büntetőpolitika és jogalkalmazás | 147 |
| A büntetőpolitika egyes elemei | 149 |
| Jegyzetek az V. fejezethez | 155 |
| A büntetőjogszabály szerkezete | |
| A büntetőjog forrásai | 159 |
| Büntetőjogszabály és törvényesség | 162 |
| A büntetőjogszabály szerkezete | 165 |
| A törvények szerkezete és nyelvezete. A büntetőjogszabályok értelmezése | 169 |
| A magyar büntetőnormarendszer a felszabaduláskor | 178 |
| Jegyzetek a VI. fejezethez | 182 |
| A büntetőjogszabály hatálya | |
| Az időbeli hatály | 183 |
| A területi és a személyi hatály | 188 |
| A büntetőjog személyi hatályának nemzetközi vonatkozásai | 194 |
| Kiadatás | 196 |
| Jegyzetek a VII. fejezethez | 200 |
| A bűntett | |
| A bűntett fogalma a burzsoá jogtudományban | 207 |
| A fogalommeghatározás a szocialista büntetőjogtudományban | 214 |
| A bűntett fogalma | 216 |
| A társadalomraveszélyesség | 217 |
| Az általános törvényi tényállás | 225 |
| A bűntett egyes fogalmi elemei | 229 |
| A törvényi tényállás szerkezete | 233 |
| A törvényi tényállás alakzatai | 238 |
| A kisebb súlyú bűntett | 241 |
| A bűncselekmény osztálytartalma | 243 |
| A bűncselekmények osztályozása | 247 |
| Jegyzetek a VIII. fejezethez | 252 |
| A bűntetett jogi és elkövetési tárgya | |
| A jogi tárgy | 254 |
| Az elkövetési tárgy | 260 |
| A jogi tárgy és a törvényi tényállás | 262 |
| Jegyzetek a IX. fejezethez | 265 |
| A cselekmény tana | |
| A cselekmény jelentősége | 266 |
| A burzsoá jogtudomány cselekménytana | 268 |
| A kauzális cselekménytan | 268 |
| A természetes cselekményfogalom | 268 |
| A szociális cselekményfogalom | 270 |
| A finális cselekménytan | 271 |
| A cselekmény fogalma | 276 |
| Az elkövetési magatartás (cselekvés és mulasztás) módozatai | 281 |
| A cselekmény elkövetésének helye és ideje | 286 |
| A cselekmény eszköze | 288 |
| Az eredmény | 288 |
| Jegyzetek a X. fejezethez | 292 |
| Az okozati összefüggés | |
| Az okozatosság | 294 |
| Okozatossági elméletek a büntetőjogban | 297 |
| A burzsoá kauzalitási elméletek | 298 |
| A szocialista kauzalitási elméletek | 302 |
| A mulasztás okozatossága | 312 |
| Jegyzetek a XI. fejezethez | 320 |
| A társadalomraveszélyességet kizáró okok | |
| A jogos védelem | 324 |
| A végszükség | 333 |
| A hivatásból eredő jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése | 336 |
| A fenyítőjog gyakorlása | 339 |
| A parancs és az engedély | 340 |
| A sértett beleegyezése | 341 |
| Jegyzetek a XII. fejezethez | 345 |
| A bűncselekmény alanya | |
| A bűncselekmény alanya, speciális alanyok | 349 |
| Az alanyok osztályozása | 352 |
| A beszámítási képesség | 361 |
| A beszámítási képességet kizáró okok | 361 |
| Az életkor | 361 |
| Elmebetegség, gyengeelméjűség | 367 |
| A tudatzavar | 385 |
| A kényszer | 396 |
| A fenyegetés | 396 |
| Az elkövető társadalomraveszélyessége | 398 |
| A visszaesés | 400 |
| Jegyzetek a XIII. fejezethez | 404 |
| A bűntetett alanyi oldala | |
| Akarat-szabadság és bűnösségfogalom | 410 |
| A szándék fogalma | 418 |
| A szándék tartalma | 421 |
| A szándék fajai | 426 |
| A gondatlanság | 433 |
| A gondatlan elkövetés megbüntetésének indoka | 442 |
| A veszélyeztetés | 444 |
| A bűnösségi elméletek | 447 |
| A tévedés | 457 |
| A motívum és a célzat | 469 |
| A bűnösség bizonyítása | 474 |
| Jegyzetek a XIV. fejezethez | 478 |
| A megbüntetést kizáró egyéb okok | |
| Büntetőjogi felelősség és tényállásszerűség | 482 |
| Az elkövető halála | 484 |
| A magánindítvány (felhatalmazás), kívánat hiánya | 489 |
| Az elévülés | 490 |
| A kegyelem | 495 |
| A törvényben meghatározott egyéb, a büntethetőséget kizáró okok | 498 |
| Jegyzetek a XV. fejezethez | 503 |
| A bűncselekmény kifejlődése | |
| A bűncselekmény stádiumai | 517 |
| A befejezett bűncselekmény | 519 |
| A kísérlet | 520 |
| Az alkalmatlan kísérlet | 527 |
| A kísérlet fajai | 530 |
| A kísérlet büntetése | 532 |
| Az előkészület | 537 |
| Jegyzetek a XVI. fejezethez | 544 |
| A bűncselekmény résztvevői | |
| A részvétel fajai | 553 |
| A tettességi alakzatok | 556 |
| Az önálló tettesség | 556 |
| A közvetett tettesség | 558 |
| A társtettesség | 560 |
| A részesség | 566 |
| A részességi elméletek | 566 |
| A részesség formái | 569 |
| A bűnszervező, a bűnbanda, a bűnszövetség és a bűncsoport | 582 |
| Személyes tulajdonságok a részesség körében | 586 |
| A bűnkapcsolat | 590 |
| A bűnpártolás | 590 |
| A feljelentési kötelezettség elmulasztása | 592 |
| Jegyzetek a XVII. fejezethez | 594 |
| A bűncselekményi egység, többség, halmazat | |
| Az egység és többség (halmazat) elhatárolása | 605 |
| Az egység fajai | 612 |
| A természetes egység | 612 |
| A folytatólagos (bírói) egység | 614 |
| A törvényi egység | 617 |
| A többség (halmazat) fajai | 620 |
| Az alaki (eszmei) halmazat | 620 |
| Az anyagi halmazat | 613 |
| A látszólagos halmazat | 623 |
| Jegyzetek a XVIII. fejezethez | 636 |
| A büntetőjogi büntetés | |
| A büntetés jellegéről általában | 641 |
| Büntetéselméletek | 643 |
| A büntetés sajátos tulajdonságai | 656 |
| A büntetés, mint állami kényszerrendszabály | 656 |
| Az állami kényszerrendszabály specifikus tartalma | 658 |
| A kriminális büntetés fogalma | 660 |
| A büntetés céljai | 666 |
| A büntetések osztályozása | 670 |
| A büntetési rendszerek | 676 |
| A büntetési rendszerek fajai | 676 |
| A büntetésalkalmazás általános szabályai | 679 |
| Büntetési rendszer fiatalkorúakkal szemben | 680 |
| Jegyzetek a XIX. fejezethez | 682 |
| Az egyes büntetési nemek | |
| A büntetések csoportosítása | 684 |
| A halálbüntetés | 685 |
| A szabadságvesztés | 691 |
| A szabadságvesztés története | 691 |
| Szabadságvesztés és az elítéltek foglalkoztatása | 693 |
| Börtönrendszerek | 696 |
| Szabadságvesztés végrehajtása a szocialista büntetőjogban | 699 |
| A szabadságvesztés-büntetés a hatályos magyar jogban | 704 |
| A feltételes szabadság | 712 |
| A javító-nevelő munka | 716 |
| A vagyoni büntetések | 724 |
| A vagyoni büntetések kialakulása | 724 |
| A pénzbüntetés | 726 |
| A vagyonelkobzás | 729 |
| Egyes állampolgári jogok korlátozása | 731 |
| A közügyektől eltiltás | 731 |
| A foglalkozástól eltiltás | 733 |
| A kitiltás | 736 |
| A kiutasítás | 736 |
| Jegyzetek a XX. fejezethez | 737 |
| Az intézkedések | |
| Intézkedés a burzsoá és a szocialista büntetőjogban | 749 |
| Intézkedések a magyar jogban | 752 |
| A figyelmeztetés | 752 |
| A gyógyító jellegű intézkedések | 754 |
| Az elkobzás | 766 |
| Jegyzetek a XXI. fejezethez | 770 |
| A büntetés kiszabása | |
| A büntetés céljai | 774 |
| A büntetés kiszabása | 777 |
| A büntetéskiszabás anyagi szabályai | 781 |
| A cselekmény társadalomraveszélyessége, mint a büntetés zsinórmértéke | 783 |
| Az enyhítő és súlyosbító körülmények | 787 |
| Az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevétele | 789 |
| A minősítő és privilegizáló körülmények | 796 |
| A büntetés enyhítése | 797 |
| A korlátlan enyhítés | 800 |
| A büntetéskiszabás egyéb szabályai | 803 |
| Jegyzetek a XXII. fejezethez | 805 |
| Halmazati büntetés, összbüntetés | |
| A halmazati büntetés | 811 |
| Az összbüntetésbefoglalás | 818 |
| Az összbüntetés mértéke | 819 |
| A különböző jogerős ítéletekben kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbefoglalása | 822 |
| A különböző jogerős ítéletekben kiszabott javító-nevelő munka összbüntetésbefoglalása | 827 |
| Szabadságvesztésnek javító-nevelő munkával való összbüntetésbefoglalása | 830 |
| Jegyzetek a XXIII. fejezethez | 831 |
| A kiszabott büntetés végrehajtásának az akadályai | |
| A büntetés végrehajtásának a felfüggesztése | 836 |
| A büntetés végrehajtását kizáró okok | 844 |
| Az elítélt halála | 845 |
| Az elévülés | 846 |
| A kegyelem | 849 |
| Egyéb okok | 856 |
| Jegyzetek a XXIV. fejezethez | 858 |
| Mentesítés a büntetett előételhez fűződő hátrányok alól (rehabilitáció) | |
| A rehabilitácó történeti kialakulása | 863 |
| A rehabilitáció a magyar jogrendszerben | 865 |
| A rehabilitáció társadalmi alapja és tartalma | 866 |
| A törvényi rehabilitáció | 871 |
| A bírósági rehabilitáció | 875 |
| A mentesítés egységessége | 878 |
| Az együttes mentesítés elve | 880 |
| A kegyelmi rehabilitáció | 882 |
| Jegyzetek a XXV. fejezethez | 885 |
| A társadalmi felelősség | |
| A társadalmi felelősség politikai alapja | 891 |
| A büntetőjogi felelősség helyettesítése társadalmi felelősséggel | 895 |
| A társadalmi bíráskodás alá tartozó bűntettek | 909 |
| A bűntett miatt a társadalmi bíróság által alkalmazható intézkedések | 913 |
| A társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálata | 915 |
| Jegyzetek a XXVI. fejezethez | 919 |
| Irodalomjegyzék | 923 |
| Név- és tárgymutató | 930 |
Folytatás Microsoft-tal