kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 945 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Előszó | 11 |
A büntetőjog | |
A büntetőjog fogalma | 17 |
A büntetőjog tagozódása | 23 |
A büntetőjog, mint jogázat | 25 |
A büntetőjogi jogviszonyok | 28 |
A büntetőjogi felelősség | 29 |
Jegyzetek az I. fejezethez | 36 |
Történeti áttekintés | |
A büntetőjog osztálytartalmáról | 37 |
A büntetőjog és az állami igazságszolgáltatás kialakulása | 39 |
A bosszú és a magánháború korszaka | 39 |
A magánigazságszolgáltatás korszaka | 41 |
A magánbosszúról az állami (közhatalmi) igazságszolgáltatásra való átmenet jellegzetes intézményei | 43 |
A közhatalmi igazságszolgáltatás kialakulása | 45 |
Az egyes társadalmi formák jellegzetes büntetőjogi intézményei | 47 |
A büntetőjog a rabszolgatársadalomban | 47 |
A büntetőjog a hűbéri társadalomban | 52 |
A burzsoá államok büntetőjoga | 56 |
Hazai büntetőjogunk fejlődése | 61 |
Jegyzetek a II. fejezethez | 73 |
A büntetőjogtudomány fogalma | |
A büntetőjogtudomány kialakulása | 75 |
A burzsoá büntetőjogi iskola | 77 |
A klasszikus büntetőjogi iskola | 77 |
Az antropológiai és szociológiai büntetőjogi iskola | 81 |
A modern burzsoá irányzatok | 85 |
A szocialista büntetőjogtudomány | 91 |
A büntetőjogtudomány melléktudományai | 97 |
A magyar büntetőjog felszabadulás előtti irodalma | 97 |
Jegyzetek a III. fejezethez | 100 |
A bűnözés okai | |
A kriminológiai feladata | 102 |
A burzsoá kriminológia | 103 |
A szocialista kriminológia | 112 |
Kriminológia és kriminálpszichológia | 127 |
Jegyzetek a IV. fejezethez | 131 |
A büntetőpolitika | |
A büntetőpolitika fogalma | 135 |
Büntetőpolitika és büntetőtörvényhozás | 144 |
Büntetőpolitika és jogalkalmazás | 147 |
A büntetőpolitika egyes elemei | 149 |
Jegyzetek az V. fejezethez | 155 |
A büntetőjogszabály szerkezete | |
A büntetőjog forrásai | 159 |
Büntetőjogszabály és törvényesség | 162 |
A büntetőjogszabály szerkezete | 165 |
A törvények szerkezete és nyelvezete. A büntetőjogszabályok értelmezése | 169 |
A magyar büntetőnormarendszer a felszabaduláskor | 178 |
Jegyzetek a VI. fejezethez | 182 |
A büntetőjogszabály hatálya | |
Az időbeli hatály | 183 |
A területi és a személyi hatály | 188 |
A büntetőjog személyi hatályának nemzetközi vonatkozásai | 194 |
Kiadatás | 196 |
Jegyzetek a VII. fejezethez | 200 |
A bűntett | |
A bűntett fogalma a burzsoá jogtudományban | 207 |
A fogalommeghatározás a szocialista büntetőjogtudományban | 214 |
A bűntett fogalma | 216 |
A társadalomraveszélyesség | 217 |
Az általános törvényi tényállás | 225 |
A bűntett egyes fogalmi elemei | 229 |
A törvényi tényállás szerkezete | 233 |
A törvényi tényállás alakzatai | 238 |
A kisebb súlyú bűntett | 241 |
A bűncselekmény osztálytartalma | 243 |
A bűncselekmények osztályozása | 247 |
Jegyzetek a VIII. fejezethez | 252 |
A bűntetett jogi és elkövetési tárgya | |
A jogi tárgy | 254 |
Az elkövetési tárgy | 260 |
A jogi tárgy és a törvényi tényállás | 262 |
Jegyzetek a IX. fejezethez | 265 |
A cselekmény tana | |
A cselekmény jelentősége | 266 |
A burzsoá jogtudomány cselekménytana | 268 |
A kauzális cselekménytan | 268 |
A természetes cselekményfogalom | 268 |
A szociális cselekményfogalom | 270 |
A finális cselekménytan | 271 |
A cselekmény fogalma | 276 |
Az elkövetési magatartás (cselekvés és mulasztás) módozatai | 281 |
A cselekmény elkövetésének helye és ideje | 286 |
A cselekmény eszköze | 288 |
Az eredmény | 288 |
Jegyzetek a X. fejezethez | 292 |
Az okozati összefüggés | |
Az okozatosság | 294 |
Okozatossági elméletek a büntetőjogban | 297 |
A burzsoá kauzalitási elméletek | 298 |
A szocialista kauzalitási elméletek | 302 |
A mulasztás okozatossága | 312 |
Jegyzetek a XI. fejezethez | 320 |
A társadalomraveszélyességet kizáró okok | |
A jogos védelem | 324 |
A végszükség | 333 |
A hivatásból eredő jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése | 336 |
A fenyítőjog gyakorlása | 339 |
A parancs és az engedély | 340 |
A sértett beleegyezése | 341 |
Jegyzetek a XII. fejezethez | 345 |
A bűncselekmény alanya | |
A bűncselekmény alanya, speciális alanyok | 349 |
Az alanyok osztályozása | 352 |
A beszámítási képesség | 361 |
A beszámítási képességet kizáró okok | 361 |
Az életkor | 361 |
Elmebetegség, gyengeelméjűség | 367 |
A tudatzavar | 385 |
A kényszer | 396 |
A fenyegetés | 396 |
Az elkövető társadalomraveszélyessége | 398 |
A visszaesés | 400 |
Jegyzetek a XIII. fejezethez | 404 |
A bűntetett alanyi oldala | |
Akarat-szabadság és bűnösségfogalom | 410 |
A szándék fogalma | 418 |
A szándék tartalma | 421 |
A szándék fajai | 426 |
A gondatlanság | 433 |
A gondatlan elkövetés megbüntetésének indoka | 442 |
A veszélyeztetés | 444 |
A bűnösségi elméletek | 447 |
A tévedés | 457 |
A motívum és a célzat | 469 |
A bűnösség bizonyítása | 474 |
Jegyzetek a XIV. fejezethez | 478 |
A megbüntetést kizáró egyéb okok | |
Büntetőjogi felelősség és tényállásszerűség | 482 |
Az elkövető halála | 484 |
A magánindítvány (felhatalmazás), kívánat hiánya | 489 |
Az elévülés | 490 |
A kegyelem | 495 |
A törvényben meghatározott egyéb, a büntethetőséget kizáró okok | 498 |
Jegyzetek a XV. fejezethez | 503 |
A bűncselekmény kifejlődése | |
A bűncselekmény stádiumai | 517 |
A befejezett bűncselekmény | 519 |
A kísérlet | 520 |
Az alkalmatlan kísérlet | 527 |
A kísérlet fajai | 530 |
A kísérlet büntetése | 532 |
Az előkészület | 537 |
Jegyzetek a XVI. fejezethez | 544 |
A bűncselekmény résztvevői | |
A részvétel fajai | 553 |
A tettességi alakzatok | 556 |
Az önálló tettesség | 556 |
A közvetett tettesség | 558 |
A társtettesség | 560 |
A részesség | 566 |
A részességi elméletek | 566 |
A részesség formái | 569 |
A bűnszervező, a bűnbanda, a bűnszövetség és a bűncsoport | 582 |
Személyes tulajdonságok a részesség körében | 586 |
A bűnkapcsolat | 590 |
A bűnpártolás | 590 |
A feljelentési kötelezettség elmulasztása | 592 |
Jegyzetek a XVII. fejezethez | 594 |
A bűncselekményi egység, többség, halmazat | |
Az egység és többség (halmazat) elhatárolása | 605 |
Az egység fajai | 612 |
A természetes egység | 612 |
A folytatólagos (bírói) egység | 614 |
A törvényi egység | 617 |
A többség (halmazat) fajai | 620 |
Az alaki (eszmei) halmazat | 620 |
Az anyagi halmazat | 613 |
A látszólagos halmazat | 623 |
Jegyzetek a XVIII. fejezethez | 636 |
A büntetőjogi büntetés | |
A büntetés jellegéről általában | 641 |
Büntetéselméletek | 643 |
A büntetés sajátos tulajdonságai | 656 |
A büntetés, mint állami kényszerrendszabály | 656 |
Az állami kényszerrendszabály specifikus tartalma | 658 |
A kriminális büntetés fogalma | 660 |
A büntetés céljai | 666 |
A büntetések osztályozása | 670 |
A büntetési rendszerek | 676 |
A büntetési rendszerek fajai | 676 |
A büntetésalkalmazás általános szabályai | 679 |
Büntetési rendszer fiatalkorúakkal szemben | 680 |
Jegyzetek a XIX. fejezethez | 682 |
Az egyes büntetési nemek | |
A büntetések csoportosítása | 684 |
A halálbüntetés | 685 |
A szabadságvesztés | 691 |
A szabadságvesztés története | 691 |
Szabadságvesztés és az elítéltek foglalkoztatása | 693 |
Börtönrendszerek | 696 |
Szabadságvesztés végrehajtása a szocialista büntetőjogban | 699 |
A szabadságvesztés-büntetés a hatályos magyar jogban | 704 |
A feltételes szabadság | 712 |
A javító-nevelő munka | 716 |
A vagyoni büntetések | 724 |
A vagyoni büntetések kialakulása | 724 |
A pénzbüntetés | 726 |
A vagyonelkobzás | 729 |
Egyes állampolgári jogok korlátozása | 731 |
A közügyektől eltiltás | 731 |
A foglalkozástól eltiltás | 733 |
A kitiltás | 736 |
A kiutasítás | 736 |
Jegyzetek a XX. fejezethez | 737 |
Az intézkedések | |
Intézkedés a burzsoá és a szocialista büntetőjogban | 749 |
Intézkedések a magyar jogban | 752 |
A figyelmeztetés | 752 |
A gyógyító jellegű intézkedések | 754 |
Az elkobzás | 766 |
Jegyzetek a XXI. fejezethez | 770 |
A büntetés kiszabása | |
A büntetés céljai | 774 |
A büntetés kiszabása | 777 |
A büntetéskiszabás anyagi szabályai | 781 |
A cselekmény társadalomraveszélyessége, mint a büntetés zsinórmértéke | 783 |
Az enyhítő és súlyosbító körülmények | 787 |
Az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevétele | 789 |
A minősítő és privilegizáló körülmények | 796 |
A büntetés enyhítése | 797 |
A korlátlan enyhítés | 800 |
A büntetéskiszabás egyéb szabályai | 803 |
Jegyzetek a XXII. fejezethez | 805 |
Halmazati büntetés, összbüntetés | |
A halmazati büntetés | 811 |
Az összbüntetésbefoglalás | 818 |
Az összbüntetés mértéke | 819 |
A különböző jogerős ítéletekben kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbefoglalása | 822 |
A különböző jogerős ítéletekben kiszabott javító-nevelő munka összbüntetésbefoglalása | 827 |
Szabadságvesztésnek javító-nevelő munkával való összbüntetésbefoglalása | 830 |
Jegyzetek a XXIII. fejezethez | 831 |
A kiszabott büntetés végrehajtásának az akadályai | |
A büntetés végrehajtásának a felfüggesztése | 836 |
A büntetés végrehajtását kizáró okok | 844 |
Az elítélt halála | 845 |
Az elévülés | 846 |
A kegyelem | 849 |
Egyéb okok | 856 |
Jegyzetek a XXIV. fejezethez | 858 |
Mentesítés a büntetett előételhez fűződő hátrányok alól (rehabilitáció) | |
A rehabilitácó történeti kialakulása | 863 |
A rehabilitáció a magyar jogrendszerben | 865 |
A rehabilitáció társadalmi alapja és tartalma | 866 |
A törvényi rehabilitáció | 871 |
A bírósági rehabilitáció | 875 |
A mentesítés egységessége | 878 |
Az együttes mentesítés elve | 880 |
A kegyelmi rehabilitáció | 882 |
Jegyzetek a XXV. fejezethez | 885 |
A társadalmi felelősség | |
A társadalmi felelősség politikai alapja | 891 |
A büntetőjogi felelősség helyettesítése társadalmi felelősséggel | 895 |
A társadalmi bíráskodás alá tartozó bűntettek | 909 |
A bűntett miatt a társadalmi bíróság által alkalmazható intézkedések | 913 |
A társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálata | 915 |
Jegyzetek a XXVI. fejezethez | 919 |
Irodalomjegyzék | 923 |
Név- és tárgymutató | 930 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.