1.062.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A büntetés tana

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 575 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 1500 példányban került kiadásra.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Földvári József professzor monográfiája a büntetőjogi büntetés normatív elemeihez kapcsolja a büntetés kriminológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásait, és indokolt szintézissel kívánja megalapozni a büntetés komplex tanát, amelynek létrehozását a társadalmi szükséglet indokolja.
Ebből a szükségletből kiindulva, s azt a célt tartva szem előtt, hogy a bűnözés elleni küzdelem segítéséhez meg kell alapozni az eredményesebb kriminálpolitikát, a mű első része a büntetés elméleti vonatkozásait (a büntetés tanának elhelyezése a tudomány rendszerében, a büntetés célja, jogalapja, a felelősség megalapozása, a büntetés mibenléte, fogalma), második része a büntetések (a halálbüntetés, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a pénzbüntetés, a mellékbüntetések) törvényi szabályozását vizsgálja és elemzi, harmadik része a büntetés kiszabásának kérdéseit (alapelvek, társadalomra veszélyesség, bűnösség, enyhítő és súlyosító körülmények, halmazati büntetés, enyhítés, a végrehajtás... Tovább

Fülszöveg

Földvári József professzor monográfiája a büntetőjogi büntetés normatív elemeihez kapcsolja a büntetés kriminológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásait, és indokolt szintézissel kívánja megalapozni a büntetés komplex tanát, amelynek létrehozását a társadalmi szükséglet indokolja.
Ebből a szükségletből kiindulva, s azt a célt tartva szem előtt, hogy a bűnözés elleni küzdelem segítéséhez meg kell alapozni az eredményesebb kriminálpolitikát, a mű első része a büntetés elméleti vonatkozásait (a büntetés tanának elhelyezése a tudomány rendszerében, a büntetés célja, jogalapja, a felelősség megalapozása, a büntetés mibenléte, fogalma), második része a büntetések (a halálbüntetés, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a pénzbüntetés, a mellékbüntetések) törvényi szabályozását vizsgálja és elemzi, harmadik része a büntetés kiszabásának kérdéseit (alapelvek, társadalomra veszélyesség, bűnösség, enyhítő és súlyosító körülmények, halmazati büntetés, enyhítés, a végrehajtás feltételes felfüggesztése, összbüntetésbe foglalás stb.), végül negyedik része a büntetés végrehajtásával összefüggő elméleti és gyakorlati kérdéseket (a szabadságvesztés végrehajtásának rendje, az elítéltek elkülönítése, csoportosítása, az elítéltek kötelességei és jogai, munkáltatása, nevelése és oktatása, a szabadulás előkészítése, a fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések, az előzetes letartóztatás foganatosítása stb.) tárgyalja.
A jelentős szakirodalmi apparátust felölelő, új koncepciójú és új eredményeket felmutató mű méltán tarthat számot az elméleti és a gyakorlati szakemberek, de ugyanúgy a közélet kérdéseivel foglalkozók érdeklődésére. Vissza

Tartalom

A büntetés elméleti vonatkozásai17
A büntetés tanának helye a bűnügyi tudományok rendszerében18
A büntetés tana területének a körülhatárolása20
A büntetés tana önállóságának kérdése20
A tudományok önállósága általában22
A büntetés tanának önállósága24
A büntetésre vonatkozó ismeretek helye a tudományok rendszerében25
A büntetés jelentősége a vele foglalkozó tudományokban25
A büntetőjogtudományban27
A kriminológiában28
A pedagógiában29
A pszichológiában30
A szociológiában30
A büntetés tanának feladata32
A pönológia mai helyzete és perspektívája33
A büntetés céljai34
A büntetés célaira vonatkozó korábbi teóriák35
Abszolút teóriák36
Relatív teóriák41
Vegyes teóriák42
A nevelő büntetés gondolata44
Mai felfogások a büntetés céljai vonatkozásában44
A megtorlást elismerő nézetek44
A speciálprevenciót hangsúlyozó nézetek; a speciálprevenció és a nevelés47
A generálprevenciót hangsúlyozó nézetek55
Egyes idevágó törvényi rendlekezések56
Hatályos jogunk szabályozása57
A büntetés jogalapja; a büntetőjogi felelősség megalapozása60
A büntetés jogalapjára vonatkozó korábbi felfogások60
Mai nézetek61
A büntetőjogi felelősség megalapozásának előtérbe kerülése61
A felelősség mibenléte és fajai62
A büntetőjogi felelősség63
A büntetőjogi felelősség alapja és feltételei64
Büntetőjogi felelősségi rendszerek66
Az indeterminista koncepció66
A determinista koncepció alaptételei67
Különböző determinista jellegű koncepciók70
Saját felelősségi rendszerünk megalapozása72
A determinsta felelősségi rendszer erkölcsi alapja74
A büntetés mibenléte és fogalmának meghatározása75
A büntetés lényegére vonatkozó szemlélet megváltozása76
A büntetés lényegének tisztázása78
A büntetés és a nevelés viszonya általában78
A büntetőjogi büntetés és a nevelés80
A büntetés és a kényszer viszonya82
A kényszer és a nevelés viszonya82
A büntetés fogalma genus proximumának a meghatározása83
Liszt és Maurach meghatározása84
A szovjet jogtudósok álláspontja85
Saját felfogásunk86
A büntetés fogalmának differencia specifikái87
Bűncselekmény elkövetése miatt kerül alkalmazásra87
Bűncselekmény elkövetőjével szemben alkalmazható88
Az állam erre hivatott szervei róhatják ki90
A büntetés alkalmazásának formái, feltételei91
A büntetés kényszerjellege92
A büntetés alkalmazásának céljai93
A büntetésben kifejeződő társadalmi értékelés93
A büntetés jogi szabályozása
Hatályos jogunk büntetési rendszere95
A büntetések és intézkedések96
Az egyes büntetési rendszerek97
A magyar törvény büntetési rendszere98
A halálbüntetés szabályozása101
A legsúlyosabb, de egyben kivételes büntetési nem101
Létjogosultságának kérdése102
Létjogosultsága körüli vita103
A marxizmus-leninizmus álláspontja104
Saját nézetünk kifejtése106
További törvényi rendlekezések112
A szabadságvesztés szabályozása113
A szabadságvesztés mint büntetés kialakulása113
A szabadságvesztés alkalmazásának gyakorisága114
A szabdságvesztés törvényi szabályozása116
Az időtartamára vonatkozó rendelkezés116
Az egyes fokozatainak szabályozása118
A fokozatokközötti különbségtétel elvi alapja121
Eljárás a fokozatok kijelölésénél124
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szabadságvesztés végrehajtása128
A katonákkal szemben alkalmazott szabadságvesztés végrehajtása133
Az előírt fokozattól való eltérés135
A feltételes szabadságra bocsátás139
Elvi alapja139
Az egyharmados kedvezmény140
Az egynegyedes kedvezmény143
A feltételes, szabadságra bocsátás kizárása az eljáró bíróság részéről146
A javító-nevelő munka szabályozása148
A javító-nevelő munka lényegs vonásai148
A Btá. megalkotóinak álláspontja150
Irodalmi vita a javító-nevelő munka alkalmazásánál figyelembe jövő személyek köréről150
A javító-nevelő munka alkalmazásának gyakorisága151
A javító-nevelő munka alkalmazásának lehetőségei153
A javító--nevelő munka tövényi szabályozása153
A munkavégzés helyének és a végzendő munka természetének a meghatározása154
A munkabér csökkentése157
Az elítélt jogai157
Az elítélés időtartama159
A javító-nevelő munka átváltoztatása szabadságvesztésre161
A munkaviszony szünetelése az elitélés ideje alatt162
Mellékbüntetések alkalmazása javító-nevelő munka mellett163
Javító-nevelő munka alkalmazása fiatlkorúakkal szemben163
A pénzbüntetés szabályozása163
A pénzbüntetés lényege és alkalmazásának módja163
Főbüntetéskénti alkalmazása164
Mellékbüntetéskénti alkalmazása165
A pénzbüntetés átváltoztatása egyéb büntetésre166
Az alkalmazható pénzbüntetés mértéke167
Az előzetes letartóztatás beszámítása a pénzbüntetésbe167
A mellékbüntetések szabályozása168
A közügyektől eltiltás168
Alkalmazásának feltétele168
Időtartama169
A jogvesztés tartalma169
A foglalkozástól eltiltás169
Alkalmazásának feltételei169
Az eltiltás időtartama171
A kitiltás171
Alkalamzásának feltételei171
Időtartama172
A kiutasítás172
A vagyonelkobzás172
Alkalmazásának feltételei172
Mértéke173
Az intézkedések szabályozása174
A figyelmeztetés174
A kényszergyógykezelés175
A kényszerelvonó-kezelés178
Az elkobzás179
A fiatalkorúakkal és a katonákkal szemben alkalmazható speciális intézkedések181
Nevelő intézkedések181
Gyógyító intézkedések182
Katonákkal szemben alkalmazható intézkedések184
A büntetés kiszabása
A böntetés kiszabásáról általában187
A büntetéskiszabás helye és szerepe a büntetőjogi felelősségre vonás rendszerében187
A büntetéskiszabás feladatának megoszlása a törvényhozó és a bíróság között190
A büntetést végrehajtó szervek szerepe194
A büntetés kiszabásának alapelvei196
A büntetés kiszabásának alapelvei196
A törvényesség197
A humanizmus198
Az individualizáció199
A törvényi individualizáció201
A bírói individualizáció202
A végrehajtási individualizáció203
A büntetés kiszabásánál irányadó néhány szempont203
A Btk. 64. §-ában felsorotl körülmények egymáshoz való viszonya204
Az objektív és szubjektív körülmények súlya206
A kétszeres értékelés tilalma208
Az enyhítő és súlyosbító körülmények befolyásoló ereje209
Az ítélkezési gyakorlat értékelése210
A törvényhozói és a bírói értékelés összhangjának kérdése214
A büntető politikai elvek érvényesülésének kérdése, néhány fogyatékosság215
Az egyöntetűség hiánya216
Az ingadozás az ítélkezési gyakorlatban216
Enyheség a büntetés kiszabásánál220
A büntetés kiszabásának folyamata220
Előzetesen eldöntendő kérdések220
A büntetéskiszabás lelki háttere222
A büntetési célok szerepe a büntetés kiszabásánál225
A társadalom védelmének funkciója226
A bűncselekmények megelőzése; a speciál- és a generálprevenció229
A kiszabott büntetés pszichikai hatása és ennek előrelátása235
Véleményünk összefoglalása239
A büntett és az elkövető társadalomra veszélyességének a jelentősége a büntetés kiszabásánál240
A büntett és az elkövető társadalomra veszélyességének a mibenléte240
Az objektív és a szubjektív, az absztrakt és a konkrét társadalomra veszélyesség240
A társadalomra veszélyességnek a törvényhozó által történt értékelése241
A társadalomra veszélyesség funkciója a büntetés kiszabásánál242
Az elkövetéskori és az elbíráláskori társadalomra veszélyesség szerepe245
A társadalomra veszélyesség helye a bűncselekmény tanában245
Elméleti felfogások246
A törvényi szabályozás247
A bírói gyakorlatban érvényesülő nézet248
A társadalomra veszélyesség rendszerbeli helyével kapcsolatos elméleti nézetek gyakorlati kihatása a büntetés kiszabására250
A társadalomra veszélyesség fokának szerepe a büntetés kiszabásánál251
Véleményünk összefoglalása252
Az elkövető bűnösségének jelentősége a büntetéskiszabásnál253
A bűnöség szerepére vonatkozó egyes nézetek253
A bűnösség fokának befolyása257
A véletlen szerepe és értékelése261
Az enyhítő és a súlyosító körülmények262
Az objektív jellegű enyhítő és súlyosító körülmények267
A bűncselekmény tárgyával kapcsolatos körülmények267
A bűncselekmény tárgyára vonatkozó felfogások267
A bűncselekmény tárgyával kapcsolatos körülmények csoportosítása271
A megtámadott társadalmi viszony közösségi értékelése271
A társadalmi értékelés változása273
A bűnelkövetések elszaporodása274
A védelmi igény megszűnése275
A többlet-sérelem, illetőleg veszély értékelése276
A többszörös halmazat278
A sérelem fokozhatósága278
A bűntett következményeinek figyelembe vétele280
A súlyosabb sérelem elmaradása282
A kifejlődési stádiumok jelentősége283
A bűntett távolabbi kihatásai286
Az elkövetőt és hozzátartózóit ért hátrányok290
A vagyoni jellegű kár nagysága294
A passzív alannyalés az elkövetés tárgyával kapcsolatos körülmények294
A megtámadott fizikai dolog sajátosságainak jelentősége295
A sértettel kapcsolatos körülmények; az elkövető és a sértett között fennálló viszony jelentősége304
A sértett kívánságának jelentősége305
A bűncselekmény tárgyi oldalához tartozó elemekkel kapcsolatos körülmények307
A bűntett elkövetési módját jellemző körülmények308
A kényszer és fenyegetés alkalmazása308
Az ismétldő és a folytatólagos elkövetés310
A fondorlatos, a megtévesztő eljárás311
A kegyetlen, a brutális elkövetés312
Az orvul történő elkövetés313
Különböző elkövetői alakzatok megvalósulása egy célkövetőnél314
A felfedezést megnehezítő elkövetés315
A bűntett elkövetésének helyével kapcsolatos körülmények316
A bűntett elkövetésének idejével kapcsolatos körülmények316
A meghatározott időpont jelentősége317
Bizonyos idppontban fennforgó körülmények jelentősége318
Próbaidő alatt történő bűnelkövetések319
Az időmúlás jelentősége321
Egyéb időpontok és időtartamok jelentősége323
A szubjektív jellegű enyhítő és súlyosító körülmények325
A bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával kapcsolatos körülmények325
Az alannyá válás feltételei és az alanyisággal összefüggő körülmények325
Az életkor jelentősége326
A büntetést elviselő képesség329
Az értelmi színvonal331
A szakképzettség és hiánya334
A személyiség szerepe a büntetés kiszabásánál; a személyiséggel összefüggő körülmények336
A gyermek- és fiatalkori környezeti hatások339
A családi viszonyok340
A családos állapot342
A társadalmi helyzet344
Az elkövető életmódja345
Az italozó életmód és az ittas állapotba való bűnelkövetés348
A munkához való viszony350
A vezető és a bizalmi jellegű állás354
A bűntetlen előélet357
A büntetlen előélet és az életkor összefüggése357
A büntetlen előélet és meghatározott állások betöltése közötti összefüggés358
A büntetlennek tekinthető előélet, a Btk. 78. § (3) bekezdése359
A büntetett előélet364
Az elkövetői minőség370
A vádlottnak a bűnelkövetés utáni magatartása371
A beismerés és a tagadás371
Az önfeljelentés374
Az öngyilkosság375
Az okozott kár megtérítése376
Az elkövetés motívumának jelentősége378
A sértett kihívó magatartaás379
A boszú381
Menthető indokok382
Mások befolyása383
Az ellenőrzés lazasága384
Komoly indok nélküliség385
Az elkövető céljának jelentősége386
A halmazati büntetés387
A bűnhalmazat, mint a halmazati büntetés feltétele388
A bűnhalmazat mint minősítési probléma388
A bűncselekmény-egység és a halmazat lényege390
A látszólagos halmazat és következményei390
Halmazati büntetési rendszerek393
A kumuláció393
Az abszorpció394
Az aszperáció395
Hatályos jogunk rendelkezései396
Az abszorpció elvének érvényesítése396
Az aszperáció elvének az érvényesítése398
A halmazati pénzbüntetés399
A halmazati mellékbüntetés399
A fiatalkorú bűnelkövetők felelősségre vonása bűnhalmazat esetén400
A halmazati büntetés alsó határa401
Az összbüntetés402
Az összbünetés helye a büntetőjog rendszerében és történeti fejlődése402
Hatályos jogunk szabályozása404
Az öszbüntetésbe foglalás általános feltételei406
Több jogerős406
Végre nem hajtott ítélet406
A feltételes szabadság értékelése407
A feltételes szabadságra bocsátás előtt elkövetett bűntett miatti elítélés értékelése408
A feltételes szabadság ideje alatt elkövetett bűntett miatti elítélés értékeése409
Az összbüntetésbe foglalás módja411
Az egyes bűnelkövetések között történt ítélethozatal412
Valamennyi bűntettet az első ítélet jogerőre emelkedése előtt követte el413
Összbüntetésnek másik ítélettel való összbüntetésbe foglalása414
Szabadságvesztést kiszabó ítéletek összbünettésbe foglalása417
A végrehajtás feltételes felfüggesztése esetében417
Az egyik szabadságvesztés más büntetési nem átváltoztatásának az eredménye418
Szabadságvesztés fokozatának a meghatározása419
Szabadságvesztés és javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása420
Több javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása421
Az összbüntetésbe foglalás lehetőségének ideje421
Az összbüntetés tartama421
A bérlevonás mértéke422
Mellékbüntetések összbüntetésbe foglalása422
A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben eszözölt összbüntetésbe foglalás424
Feltételes szabadságra bocsátá összbüntetés esetében425
Az összbüntetésbe foglalás kizártságának esetei426
A büntetés enyhítése426
A büntetés enyhítésének általános feltételei427
A büntetés céljainak428
Egyéb körülményeknek a szerepe428
Az enyhítés mértéke429
A korlátozott enyhítés429
Az egyfokú leszállás429
A kétfokú leszállás431
A korlátlan enyhítés és esetei434
A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése436
A feltételes elítélés intézményének történeti fejlődése436
Az intézmény fejlődése a felszabadulásig436
A Csemegi-kódex436
A reformmozgalmak követelései és az I. Bn.437
A feltételes elítélés és a rövid időtartamú szabadságvesztés viszonya438
Az intézmény jogitermészetére vonatkozó felfogások440
A felszabadulás utáni fejlődés441
A Btá. rendszere441
A Legfelsőbb Bíróság X. és XX. sz. büntető elvi döntése442
Az 1961. évi V. tv. szabályozása443
A mai joghelyzet vizsgálata444
A feltételes elítélés jogi természete444
A büntetési jelleg kérdése444
Az alapját képező körülmények köre446
A feltételes elítélés intézményének két rendszere446
A büntetés végrehajtása felfüggesztésének a gyakorisága448
A büntetés végrehajtása felfüggesztésének a feltételei450
A próbaidő kezdő és befejező napja452
A büntetés végrehajtásának a felfüggesztését kizáró körülmények453
A törvényben felsorolt mellékbüntetések alkalmazása453
Abűntett elkövetésének az ideje453
Korábbi elítéltség; a rehabilitációval való összefüggés kérdése454
A felfüggesztett bűntetés végrehajtásának elrendelése455
A jogalap nélkül történt felfüggesztés456
A próbaidő kedvezőtlen eltelése456
A feltételes elítélés intézménye de lege ferenda458
A büntetés végrehajtása
Bevezető megjegyzések461
A büntetésvégrehajtás helye és jelentősége a bűnözés elleni küzdelemben461
A szabadságvesztés465
Gyakorisága465
Kialakulása és végrehajtásának módozatai467
Magánzárkarendszer467
Hallgató rendszer468
Fokozatos rendszer468
Ír fokozatos rendszer469
Hazai története469
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések469
A végrehajtás módjának alakulása471
A szabadságvesztés végrehajtásának törvényi szabályozása472
Alapelvek472
Célkitűzések472
Az igazságosság és a törvényesség követelménye474
A fokozatosság elvének érvényesülése476
A szabadságvesztés végrehajtására szolgáló intézetek479
A szabadságvesztés végrehajtásának rendje480
Mindegyik fokozatra jellemző követelmények480
A rend biztosítása481
Az elítéltek őrzése és felügyelete482
A szigorított börtön és a börtön közös jellemzői483
A korlátozások és a szigor nagyobb foka483
A napirend485
A külvilágal való kapcsolat486
A levelezés487
A sajtó, a rádió és a televízió488
A látogatás490
A szigorított börtön és a börtön közötti lényegesebb különbségek491
A szabadidő felhasználása492
Az elítéltek birtokában tartható tárgyak492
Az elítéltek keresményéből saját céljukra felhasználható összeg nagysága494
A büntetésvégrehajtási munkahely két fokozatának rendje495
A szigorított büntetésvégrehajtási munkahel és a büntetésvégrehajtási munkahely közös jellemzői495
A szigorított büntetésvégrehajtási munkahely rendje496
A büntetésvégrehajtási munkahely rendje497
Az elítéltek elkülönítése és csoportosítása498
Az elítéltek elkülönítése499
A szabadságvesztés egyes fokozatai alapján499
Férfi és nő elítéltek499
A fiatalkorú és a felnőttkorú elítéltek499
A beteg elítéltek500
A kisgyermekes anyák és a terhes nők500
Az államellenes bűntettek elkövetői500
Az elítéltek csoportosítása500
A csoportosítás szükségessége500
A csoportosítás szempontjai502
Az elítéltek kötelességei és jogai503
Az elítéltek jogállására vonatkozó elméleti állásfoglalások503
A tvr. idevágó rendlekezései504
Az elítéltek jogi helyzetének áltlaános elvi meghatározása504
Az elítéltek kötelességei505
A büntetés meghatározott helyen történő kiállása506
Azintézeti szabályok, utasítások megtartásának kötelessége507
Munkavégzési kötelesség508
Kártérítési kötelesség510
Az elítéltek jogai511
Az elítéltek jognyilatkozatai511
Az elítéltek panaszjoga és kérelmek előterjesztése512
Az elítéltek kívülálló személyekkel való érintkezése513
Keresményük felhasználása513
Az öntevékeny szervezetekben való részvétel514
Ingyenes orvosi ellátás515
Terhes nők és kisgyermekes anyák különleges jogosultságai516
Az elítéltek munkáltatása517
A munkáltatás céljai517
Az elítéltek átnevelése517
Testi és szellemi erejük fenntartása519
Szakmai gyakorlottság megszerzése 520
A munka kijelölése és szervezése521
A kijelölés szempontjai521
A munkáltatás szervezete522
Az elítéltek munkaidjee, munkavédelme és munkájuk díjazása522
A munkaidő522
Munkavédelem523
Munkabér524
Az elítéltek szakmai képzése526
Az elítéltek nevelése és oktatása, valamint fegyelmezésük, dicséretben és kedvezményekben részeítésük527
az elítéltek nevelése és oktatása527
Az elítéltek nevelésével összefüggő kérdések527
A nevelés, mint a büntetésvégrehajtás egyik célja527
A nevelés szükségessége527
A nevelés lehetősége527
A nevelés ódja és formái528
A csoportos és az egyéni nevelés529
A munkáltatás530
Az intézményes oktatás530
Az általános műveltség fejlesztése530
Az öntevékeny szervezetekben közreműködés531
Az oktatás formái532
Az elítéltek fegyelmezése, dicséretben éskedvezményekben részesítése; kényszercselekmények a szabadságvesztés végrehajtása során532
Az elítéltek fegyelmi felelőssége533
A fegyelmi eljárás lefolyása533
A fegyelmi fenyítés célja és mértéke534
A fegyelmi fenyítések535
Általános megjegyzések535
Az egyes fenyítések végrehajtása535
Különleges rendelkezések537
Dicséret és kedvezmények538
Alkalmazásuk feltételei539
Fajai540
Kényszercselekmények540
A szabadulás előkészítése; szabadítás541
Felkészítés a szabadulásra541
A szabaduló elítélt munkába állásával és letelepedésével kapcsolatos feladatok542
Az utógondozás fő feladatai és formái543
A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések544
A fiatalkorúak büntetésvégrehatjási intézetei és azok rendje544
A fiatalkorúak nevelése és oktatása546
A fiatalkorúak megfigyelése és megismerése546
Az oktatás és nevelés formái546
A kedvezményekben részesítés és a fenyítés547
A fiatalkorú elítéltek szabadítása és utógondozása549
Az előzetes letartóztatás fogamatosítása549
Az előzetesen letartóztatottak elhelyezése550
Az előzetesen letartóztatottak jogai és kötelességei550
A rend és a fegyelem biztosítása552
Veges és életbeléptető rendelkezések552

Dr. Földvári József

Dr. Földvári József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Földvári József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem