A bundás Vénusz

Fülszöveg

Gyakran használjuk a szót mazochista, s ezen olyan embert értünk, aki saját érdeke ellen cselekszik, szinte keresi a szenvedést. Arra már ritkábban gondolunk, honnan vette ez a megjelölés az eredetét. Nos, Sacher-Mazoch volt az, aki elsőként figyelt fel erre a szexuális aberrációra, mely az önsanyargatásban, a lelki terrorban nyer csupán kielégülést. Sacher-Mazoch nem pszichológus, hanem író, mégpedig nem is akármilyen író!!! Könnyed, légies stílusa, kifinomult, választékos nyelvezete jelentős művészt sejtet. Élete főművének tekinthető A bundás Vénusz című kisregény, melynek első hazai megjelentetésére a Betűvető vállalkozik. Ebben a könyvében adja a szerző a mazochizmus néven közismert szexuális eltévelyedés legtökéletesebb ábrázolását.
A mű cselekménye igen egyszerű, de ezért a részletek gazdagsága bőségesen kárpótolja az olvasót. Egy huszonéves fiatalemberen úrrá lesz az önkínzás szenvedélye. Intim kapcsolatba kerül egy szelíd, kedves, tetszetős külsejű özveggyel, akit tiltakozása ellenére rábír, hogy testileg, lelkileg megkínozza őt. A nő nagyon nehezen áll rá a dologra, míg végül maga is örömet lel a "játékban". A játék teljesen elfajul, mígnem szerződést kötnek, melynek értelmében a férfi az özvegy cselédjéül szegődik, és teljesen kiszolgáltatja magát szerelme kényének-kedvének. Ekkor azonban fordul a kocka, és a nőből hihetetlen erejű szadista ösztönök törnek elő. Megalázza, korbáccsal veri, szinte az öngyilkosságba kergeti "cselédjét". Mindezt azzal tetőzi be, hogy baldachinos ágyának tartóoszlopához kötözi, és legújabb szeretőjével félholtra vereti a szerencsétlen férfit. Azt a megaláztatások olyan súlyosan érintik, hogy kigyógyul a betegségből, és elfelejti az özvegyet. Valójában ez a gyógyulás csupán látszólagos. Hősünk ugyanis átesik a ló másik oldalára. Addig volt szerelmes egy szadista nőbe, mígnem őbelőle is szadista vált. Megnősül, és most már ő dresszírozza korbáccsal a feleségét... Vissza