A Budapesti IV. Kerületi Községi Gizella Királyné Leánygimnázium évkönyve az 1939-40. iskolai évről

Előszó

Soha sem fogjuk elfelejteni azt a zimankós, hidegesős 1919. november tizenhatodiki napot, midőn Kormányzó Urunk, elszánt tekintetű katonái élén, fehér lován, mint fővezér, az ország fővárosába vonult. Budapest - kevéssel előbb még a hűtleg hazafiság bűnös városa - most örömmámorban úszott. Lelkes morajlás zúgott végig az úttest mindkét peremén szorongó ünneplők százezreinek ajakán; esőcsapdosta, integető zászlók ezrei, virágok özöne és mélységes forró szeretet a magyar szívekben, amerre Horthy Miklós azon a napon a mi várva-várt nemzeti hadseregünket végigvezette! Fiatalos arcán fájó némaság, félelmetes, kemény szigorúság ült. Nagy viharokat átélt huszárjai a szűnni nem akaró örömrivalgásra mintha bizalmatlanul tekintettek volna ránk fáradt lovaikról. Nézésükből mintha azt lehetett volna kiolvasni: "Lehet-e nektek hinni?" - "Igaz-e a ti örömötök?" Igen, a mi örömünk őszinte volt, keménytekintetű Fővezér, megtépázott, viharvert magyar huszárok! Mi színarany lelkesedéssel vártunk és fogadtunk, mert mi hívek voltunk nemzeti hagyományainkhoz, megtépett háromszínű zászlótokhoz akkor is, amikor itt a bűn, a hazafiatlanság tombolt és ülte diadalát. Mi az alatt a gyászosemlékű 134 nap alatt végtelen kínokat szenvedtünk, lélekben többet mint testben. - De nem szűnt meg a katonák zord nézése, hiába hullott virágeső agyoncsigázott, fáradt lovaik lába elé. - Mélységes bánat, szótlan némaság, fagy és szigorúság ült az arcokon, mert tudták, hogy egy bűneitől lesüllyedt ország romjai közé jöttek, ahol az újraépítés munkája lehetetlennek látszott. Nemzetünk szerencséjére a kemény arcvágású és erőteljes lelkű fővezér március 1-től az ország egyhangúlag megválasztott kormányzója, aki mint tengernagy szemrebbenés nélkül nézte éveken keresztül a végtelen tengerek színén viaskodó toronymagasságú hullámhegyek harcát, és szívdobogás nélkül vezette Otrantónál 1917. május 15-én a tüzelést a sokkal nagyobbszámú ellenséges hajókra, s a kormányrudat még akkor sem adta ki kezéből, mikor hajóját szitává lőtte az ellenség, hanem hordágyról sebesülten is tovább parancsnokolt, vállalkozott a romok eltakarításának és az ország újraépítésének munkájára.
Az elmúlt húsz év alatt valósággal csodaszámba menő, legendás tetteket vitt véghez. Vezetése mellett néhány év alatt kihevertük azt a megrontást, amelyet a kommunizmus a lelkekben véghezvitt, azt az embertelen anyagi kártevést, amelyet az oláh megszállás vagyonunkban okozott. Azóta országunk megerősödött, ifjú nemzeti hadseregünk erős fává izmosodott, sőt az elmúlt évben már a tűzkeresztséget is dicsőségesen kiállotta. Kormányzónk megnövelte az ország területét, visszavezette elcsatolt raboskodó testvéreink egyrészét az anyaországba; barátokat szerzett nekünk, a trianoni békeparancs megszégyenítő bilincsét lerázta nemzetünk testéről, kivívta újra önállóságunkat. Vissza