Előszó
Ötven évvel ezelőtt - 1944-ben - hagyta el a nyomdát a Budapesti (Budai) Torna Egylet, a BBTE utolsó kiadványa, a 75. egyesületi évről szóló beszámoló.
Eseményeket, statisztikákat a történelem...
Tovább
Előszó
Ötven évvel ezelőtt - 1944-ben - hagyta el a nyomdát a Budapesti (Budai) Torna Egylet, a BBTE utolsó kiadványa, a 75. egyesületi évről szóló beszámoló.
Eseményeket, statisztikákat a történelem mégoly viharos korszakai után is viszonylag könnyű rekonstruálni. Érzéseket, érzelmeket sokkal nehezebb. Számomra, aki még apró gyermek voltam 1947-ben - a BBTE megszüntetése idején -, az Egylet családi és budai legendaként élt. Ez a legenda előttem 1992-ben elevenedett meg, amikor a Petőfi (Werbőczi) Gimnázium 100 éves évfordulóján a BBTE emléktábla leleplezésekor csillogó szemű idős hölgyek és urak idézték a múltat, tervezték a jövőt. Ezek a hölgyek és urak, budai polgárok, teremtő részesei voltak, majd őrzői, átmentői ennek a legendának és tevékeny részesei annak, hogy a legendából újra valóság legyen.
Ma a BBTE alapításának - Európában is ritkaságszámba menő - 125 éves évfordulóján fel kell tennünk a kérdést: mi volt, mi ma és mi lehet holnap a Budapesti (Budai) Torna Egylet. Az első kérdésre a további oldalak részletes választ adnak. Csak annyit tennék hozzá, hogy számomra a BBTE a budai polgárság kiegyezés utáni szervező ereje volt és ezt az erőt képviselte Budán sport és társadalmi téren elválaszthatatlanul egészen az 1947-es megszüntetéséig és szelleme továbbélésével még azon is túl.
Ma a BBTE nem több, de nem is kevesebb, mint hit. Hit abban, hogy a jelmondatunkban rögzített fogalmak - amelyeket korábbi létében mindig képviselt a BBTE -, az erő, az egyetértés, az egészség és az erkölcs az újjáéledő Magyarország számára elengedhetetlen értékeket fogalmaznak meg.
És a jövő? A jövő a remény, hogy lesz erőnk és ebben a gyorsan változó világban is találunk olyan támogatókat, akiknek a segítségével az erőnk érvényre jut akiknek a számára a mi értékeink szintén értéket jelentenek, olyat amelyért áldozatot hozni is érdemes. Ezzel a meggyőződéssel kell a következő évfordulós ünnepségig terjedő időszakot végig dolgoznunk.
A bevezető sorokat tisztelgéssel kell zárnom, tisztelgéssel az előtt, aki első-ként vállalta az újjá alakult BBTE elnöki tisztét: dr. Bikár Deján tagtársunk előtt.
Vissza