Előszó
Részlet a könyvből:
"1858. augusztus 21-én érkezett az uralkodótól, Ferenc Józseftói Conrád pesti polgármesterhez az a leirat, amelyben elrendelte gimnáziumunk felállítását. A polgármester a mai Vigadó helyén állott Redout első emeletének egyik szárnyát jelölte ki az iskola otthonául. A tanári kart a budai és a pesti középiskolákból toborozták. 1858. október 4-én nyílt meg a négyosztályos Pesti Császári-Királyi Gimnázium (K.K. Gimnasium in Pesth). A megnyitó ünnepségen Haás Mihály c. püspök német nyelven mondta el ünnepi beszédét, amelyben azt adta az iskola feladatául, hogy "német kitartást, német türelmet, német tudományt és német műveltséget" nyújtson diákjainak, tanárai német hűséggel, német odaadással azon legyenek, hogy a rábízott feladatot a leglelkiismeretesebben teljesítsék.
Az 1860. évi októberi diplomával beállott fordulat azonban véget vetett a Bach korszak németesítő törekvéseinek, és kedvezően hatott - a már a megnyitás évében nyolcosztályos gimnáziummá bővült - iskolánk szellemében való fejlődésére. 186lben a Helytartótanács - a tanári testület javaslatára - bevezette a magyar tanítási nyelvet. Az iskola magyarrá válásával működésének új korszakába lépett. A nemzeti szellem mellett jellemző volt rá, hogy tanárai között mindig szép számmal akadtak (pl. Ady Lajos, Benedek Marcell, Cherven Flóris, Kempf József, Luttor Ignác, Marót Károly, Mező Ferenc, Somorjai Ferenc, Szentpétery Imre, Szinyei József, Tangl Károly, Vajthó László és sokan mások), akik korunk társadalomtudományának, művészetének haladó irányzatait képviselték, sőt művelték, a progresszív társadalmi és tudományos eszmék sikeres terjesztői voltak az új gondolatokra mindig fogékony ifjúság körében. Hatásukra diákjaink közül igen sokan váltak a tudomány, a művészet és a közélet zászlóvivőivé, nem kevesen (sokak között pl. Alexander Bernát, Bálint György, Carelli Gábor, Gellért Endre, Károlyi Mihály, Kemény János, André Kostolany (Kosztolányi András) Lantos Tamás (Tom Lantos), Soros György, Stromfeld Aurél, Szabad György, Várnai Péter) kezdeményező tanáraikat is túlnőtték, ezzel is ösztönzést adva iskolánk további munkájához. Az egyes tantárgyakon kívül elsősorban az önképzőkör, a matematika és a természettudományos körök, a latin és más idegen nyelvi szakkörök voltak eszközei, műhelyei tanítványaink fejlődésének."
Vissza