1.063.133

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A bor, annak készítése és kezelése

Szerző
Budapest
Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 279 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Budapest. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Írta: Pettenkoffer Sándor m. kir. gazdasági főtanácsos szőlészeti és borászati főfelügyelő.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A szőlő összetétele s a benne levő anyagok.

Hogy a bort helyesen kezelhessük, ismernünk kell nemcsak egészében, hanem alkatrészeit is, valamint ezek tulajdonságát,... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

A szőlő összetétele s a benne levő anyagok.

Hogy a bort helyesen kezelhessük, ismernünk kell nemcsak egészében, hanem alkatrészeit is, valamint ezek tulajdonságát, származását és képződését. A bor alkatrészei a szőlőből származnak, ismernünk kell tehát úgy a szőlőfürtnek, mint a mustnak összetételét, hogy lássuk, mely anyagok honnét és milyen úton kerülnek a borba.
A szőlőfürt a kocsány okból és a bogyókból áll. A kocsány és bogyók aránya a szőlőfajták és az időjárás szerint változó, vannak fajták, melyeknek kocsánya alig 1.5 %-át teszi a fürtnek (pl. Zöld sylváni), míg más fajták kocsányának aránya 7-8% (Vörösdinka). De egy és ugyanazon fajtánál is az időjárás szerint 1 1/2-4 1/2% eltérést találunk. Átlagban a kocsányok súlyaránya 2-4%, minél nagyobb bogyójú és tömöttebb fürtű a szőlő, annál kevesebb a kocsány és viszont.
A kocsány képezi a fürt vázát s a bogyókba vándorló anyagoknak csatornául szolgál. Természetét tekintve, a szőlő zöld részeihez tartozik s összetétele is ezekéhez hasonló. A bor minőségére, izére lényeges befolyással van, amit legjobban bizonyít az a különbség, melyet a kocsány okon, vagy azoktól elkülönítve erjesztett borok között találunk. Különösen az éretlen, zöld, még el nem fásodott kocsányokból a csersav mellett sok más, az ízre nagy befolyással biró anyag kerül a borba, melynek egy része, úgy látszik, összefüggésben van a kocsányok klorofilltartalmával, s ha a szőlő leve hosszabb ideig van együtt a kocsányokkal, akkor a bornak sajátságos kellemetlen kesernyés, zöld, kocsány íze lesz.
Ha a fürt érni kezd, a kocsányok növekedése megszűnik s az érés előre haladtával megfásodnak, beszáradnak. A beszáradás a fürtnyeleken kezdődik, azután terjed a kocsányokra s végül a bogyók nyelecskéire. Vissza

Tartalom

A szőlő összetétele s a benne levő anyagok3
A szőlőfürt3
A kocsányok3
A bogyók4
A héjak4
A magvak4
A bogyók belső része5
A szőlőben levő cukor6
Dextroz7
Lávuloz7
A nádcukor8
A szőlőben levő savak s ezek sói8
Az almasav8
A borkősav9
A borkő9
A borkősavas mész10
A csersav10
A citromsav11
Az oxálsav11
A salicylsav11
A glykolsav11
Borostyánkősav11
A nitrogéntartalmú anyagok12
A nitrogénmentes anyagok12
Gumi és pektin12
Olaj13
Viasz13
Inosit13
Illat- és zamatanyagok13
Festő anyagok14
Ásványi vagy hamualkatrészek16
A szüret. Fehér és vörös borok készítése17
A szőlő érése17
Előkészületek, a szüret ideje, szüretelési terv22
A termés leszedése23
A válogatás25
A termés behordása27
A szőlő megzúzása és lebogyózása31
Sajtolás és sajtók35
A sajtolás munkája48
Fehér borok készítése49
Vörös borok készítése50
Az erjedés56
Az erjedés elmélete56
Az élesztő és szaporodása57
Az élesztő származása és fajtái59
Az élesztő táplálkozása és lélegzése60
Az élesztő kémiai összetétele61
A fizikai hatások befolyása az élesztőre62
A kémiai anyagok hatása az élesztőre63
Az erjedésnél keletkező anyagok65
A borélesztőn kívül a mustban előforduló szervezetek66
A tisztán tenyésztett élesztők68
Gyakorlati feladatok az erjedés vezetésénél69
A bor fejlődése és érése75
Az újbor s annak átalakulása75
Az utóerjedés76
A természetes savcsökkenés80
Az elpárolgás okozta változások85
A levegő befolyása a bor érésére86
A bor fejlődésének tetőpontja s hanyatlása88
A bor egyes alkatrészeinek egymásra való hatása88
Az alacsonyabb és magasabb hőmérséklet hatása a bor fejlődésére89
A bor alkatrészei90
Az alkatrészek felosztása90
Illó alkatrészek90
Nem illó alkatrészek87
A borok kezelése és ápolása101
A tisztaság mint a helyes borkezelés első feltétele101
A borok egyszerű kezelése102
Fehér borok102
Vörös borok106
A borok iskolázása106
A töltögetés107
A fejtés110
A fejtés általában110
Hordónyitó eszközök110
A lopó113
Fejtőcsövek114
Fejtőcsapok115
Fejtőedények116
Fejtőúszivattyúk119
Fejtőtömlők123
Fejtőfujtatók137
Hordóemelők127
Színbor szívók127
A derítés128
A vizahólyag131
A zselatin133
A csersav133
A tojás fehérje134
A tej és kazein134
A mechanikailag ható derítő szerek135
A derítéshez szükséges eszközök136
A próbaderítés137
A szűrés140
A kénezés155
A pasztőrözés160
A házasítás167
Palackborok169
A must és a bor javítása179
A must cukortartalmának pótlása179
A bor alkoholtartalmának emelése181
A savtalanítás181
A színtelenítés182
A fehér borok színének javítása183
Újra áterjesztés a törkölyön184
Silány borok felöntése a jobb borok seprőjére184
A borok felfrissítése tiszta szénsavval184
A bor fogyasztása185
Csemegeborok186
A csemegeborok általában186
A tokaji csemegeborok188
Másvidéki aszúborok190
Szalmaborok191
Sűrített must hozzáadásával készült csemege borok191
Fűszeres anyagok hozzáadásával készült csemegeborok192
A must és a bor fontosabb alkatrészeinek meghatározása194
A vizsgálat módjai194
A must sűrűsége, fajsúlya195
Az Oechsle-féle mustmérő195
A balling-féle cukormérő195
A Babo-féle mustmérő196
A Pillitz-féle mustmérő196
A Barth-féle mustmérő196
A Guyot-féle mustmérő196
A Wagner-féle mustmérő197
A mustban levő cukor meghatározása a Fehlimp-oldattal198
A must és a bor összes szabadsavának meghatározása201
Az alkohol meghatározása203
A Salleron-féle szeszmeghatározó205
A Malligand-féle ebullioszkóp205
A vinalkométer206
Vonatanyag-meghatározás207
A bor fajsúlyának meghatározása209
A borban néha előforduló idegen anyagok kimutatása209
Borbírálat a vegyi vizsgálat alapján211
A boroknak ízlelés útján való osztályozása és bírálása213
Borbetegségek és borhibák213
Megkülönböztetés és általános feladatok221
Borbetegségek223
A borvirág223
Az ecetesedés224
A nyúlósság226
A keseredés227
A tejsavas erjedés229
Baktériumok által okozott borkősav és glicerinbomlás230
Baktériumok által okozott megzavarodás (megfordulás)231
A sperő rothadása231
A savcsökkenés231
Borhibák231
A fekete törés231
A fehér törés233
A barna törés234
A záptojásszag237
Az egér-íz238
A penész-íz és dohosság238
A fa-íz240
A dugó-íz240
A hordó-íz240
A zsák-íz, kender-íz240
Bágyadtság241
Ó-íz, elvénülés, avas-íz241
A levegő- íz241
Labrusca-íz241
Főtt-íz, karamel-íz242
Fém-íz242
Lugos-íz242
Kocsány-íz242
Pálinkaszag242
Romlott derítőanyagtól származó hiba242
Seprő-íz és szag 243
Kénes-íz243
Talaj-íz243
Az összetételben mutatkozó hibák244
Idegen íz és szag244
Borkőkiválás244
Fagyott borok245
Fehér borok színemelkedése245
Vörös borok elhalványulása245
Fehér borok megkékülése246
Rézgálicos must és bor246
Sajtóházak és pincék246
A pincegazdasági épületek felosztása246
A sajtóház246
Az erjesztő249
A pince252
Épített pincék253
Sziklapincék, földpincék256
Rosszul épített pincék kijavítása256
A boroshordók259
A hordók készítéséhez használt fa259
A hordó részei s ezek elnevezése260
A hordó nagysága261
A boroshordók méretei262
A hordó alakja263
A hordó űrtartalmának kiszámítása263
Új hordók előkészítése266
Az üres hordók kezelése és tisztogatása269
A hordók ászokra helyezése270
A hordó megtöltése272
A hordók elhelyezése a pincében272
A cementhordók274

Pettenkoffer Sándor

Pettenkoffer Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pettenkoffer Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem