A bolgárok története

Szerző

Jirecek Konst. József

Szerkesztő

Szabó Ferencz

Fordító

Mayer Rezső

Nagybecskerek

'Jirecek Konst. József: A bolgárok története ' összes példány

Kiadó:	Szabó Ferencz
Kiadás helye:	Nagybecskerek
Kiadás éve:	1889
Kötés típusa:	Félbőr
Oldalszám:	551 oldal
Sorozatcím:	Történeti nép- és földrajzi könyvtár
Kötetszám:	18
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Bordázott gerincű félbőr könyvkötői kötésben. Kiadja Szabó Ferencz n.-eleméri plébános. Pleitz Fer. Pál Könyvnyomdája nyomása, Nagy-becskerek.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az európai Törökország népei között (szerző ezen müvet 875-ben irta) számra és nyelvök területének kiterjedésére nézve a bolgárok foglalják el az első helyet. Lakóhelyeik, néhány benső vidék és partvidék kivételével, a régi Moesiát, Thrákiát és Makedóniát foglalják magukban, mintegy 4000 négyszög mérföldet. A közép-korban hatalmas államot képezve, igen gyakran hatalmasan nyúltak be a Balkán félsziget eseményeibe. A legújabb korban Európa figyelme mindinkább növekedő mértékben irányul sajátságos nemzeti mozgalmuk, régi nemzeti egyházuk visszaállítását czélzó harczuk s ipari és kereskedői munkásságuk felé.
A bolgár tartományok földirata újabb korban folytonos kutatások tárgya. Dr. Boué Ami, a Balkán-kutatók tiszteletreméltó nesztora, sok követőre talált. Grisebach, Viquesnel, Lejean, Hahn, Barth, Hochstetter, Kiepert és a fáradhatatlan Kanitz F. eredménynyel folytatták az általa megkezdett munkát. Azon sötét homály, mely ezen országokat még jelen századunk elején borította, hála ezen férfiak buzgó kutatásainak, legnagyobbrészt eloszlott.
Másként áll a dolog a bolgárok történetével. Ennek első összefüggő elbeszélését a szerb Raic kisérlette meg az ö délszlávok történetében (1794). Raic utóda Engel J. Ch. az ő „Geschichte der Bulgarei (1797)" czimü művében először nyújtott kritikai áttekintést a bolgár nép egész múltjáról. Safarik P. J. az ő „Slavische Alterthümer" cz. művében (1837) és számos későbbi értekezésében a régibb korszakra nézve maradandó becsű munkákat nyújtott. Hasonlíthatatlanul csekélyebb tudományos értékkel birnak az orosz Venelin művei. A legújabb korban Hilferding, Grigorovic, Golubinski, Makusev orosz történetírók, a horvát Racki és különösen a bolgár Drinov, népe történetének legjelesebb ismerője, egyes részletek alapos feldolgozása által nagy érdemeket szereztek maguknak.
Mindezek daczára nélkülözzük a bolgárok egész történetének áttekintő leírását, mely, a történeti kritika követelményeinek értelmében, a legújabb időben napfényre hozott gazdag anyagot értékesítené. Vissza

Tartalom

Földrajzi áttekintés	1
A)Hegységek. Balkán, Sztrandzs, Szredna Góra, Vitos, Ryl, Rhodope, Sar stb. B) Vizek. A Fekete-tenger folyamrendszere. Az Aegaeusi tenger rendszere. Az Adriai tenger rendszere
A thrák-illyrek és a rómaiak	50
A félsziget őskora. Tumulusok. A thrák-illyrek; törzseik, nyelvök, szokásaik és viszontagságaik. A rómaiak uralma. Az őslakók romanisátiója. Benszülöttek-e a szlávok a félszigeten.
A szlávoknak megtelepedése a Balkán-félszigeten	68
A szlávok beköltözése a III-VII. században. A rómaiak uralma Dákiában és a szlávoknak ezekkel való érintkezése. Szláv gyarmatosoknak első nyomai a félszigeten. Hunnok, góthok, bolgárok. Justinianus császár (527-565). Slovenek és antok Dákiában a VI. és a VII. században. Az avarok. Az avarok és a byzantinusok birodalmának hanyatlása; szláv törzseknek fegyveres előnyomulása a Peloponnezoszig.
A beköltözött szlávoknak életmódja, szokásai, telepei, törzsei és az őslakossággal való érintkezései	90
A) A szlávok életmódja. B) A szláv gyarmatosodás. Helynevek. C) A szlávok viszonyai a benszülöttekhez. D) A Balkán-félszigeten levő szlávok eredete és törzsei. A szlávok Görögországban.
A bolgárok beköltözése	119
Az ural-bolgárok költözködése és egy hatalmas birodalomnak alapítása Moesiában 979-ben. Az eredeti bolgárok erkölcsei, szokásai, nyelve, állami és hadi szervezete. Nemzetiségük. A beköltözők viszonya a régebben megtelepedett szlávokhoz és ezekkel való eggyéolvadásuk.
Krum és Omortag	131
A bolgárok története Moesiába beköltözésüktől kezdve a keresztény hitre való áttérésökig (679-864). A Dulo családból származott fejedelmek (Duloidák). V. Kopronimosz Konstantin háborúi. Krum és Omortag khánok. Harczok a görögökkel és a frankokkal. Omortag felirata. A bolgár hatalom kiterjesztése Konstantinápolytól a Tiszáig.
A keresztény hit terjedése a bolgárok között	141
Boris fejedelem (852 körül 888-ig). Konstantin és Methodisz a szlávok apostolai. A kereszténység felvétele a bolgárok által 864. Boris ingadozása Róma és Byzancz közt. Szvatopluk birodalma Nagy-Morvaországban. Vladimir fejedelem. Boris halála 907-ben
Simeon császár	151
Simeon uralkodása (893-927). Bolgárország fénykora. Simeonnak Konstantinápolyra vonatkozó tervei s hadjáratai a byzantinusok ellen. Császárság és főpapi uralom Bulgáriában. Az ó-szlovén irodalom fellendülése. A magyarok és a morva birodalom bukása
A bogomilok	160
Bulgária felbomlása Péter czár alatt (927-968). A birodalom felosztása egy keleti és egy nyugati államra. Ryli sz. János és a makedóniai anachoreták. A paulikánusok. Bogomil pópa és az általa támasztott mozgalom. A bogomilok vallási és erkölcsi elveinek áttekintése.
Ay oroszok fellépése északi Bulgáriában	173
Szvjatoszláv orosz fejedelem betörése és a Balkán környéki tartományoknak megszállása az oroszok álta. Tzimischesz János császár meghódítja keleti Bulgáriát (971)
Sámuel czár és a trnovoi Sismanidák Nyugat-Bulgária bukása	177
Sámuel czár (976-1014). Negyvenévi háború II. Basziliosszal, a bolgárok megsemmisítőjével. Gábor Román (Radomir) és Vladiszláv János czárok Vladiszláv halála Durazzo előtt. Bulgáriának végleges egyesítése a byzanczi birodalommal (1018)
A byzancziak uralma Bulgáriában a XI. és XII. században	188
Az ochridai bolgár egyház. Delján Péter (1040) és Bodin Konstantin (1073) szerencsétlen felkelései. A kunok és a pecsengek betörései. Nemzeti és vallási mozgalom Bulgáriában.
Bulgária belső viszonyai a XI. és XII. században	198
Az ochridai nemzeti templom elgörögösítése. A bogomilok elterjedése Görögországban, Boszniában, Olasz- és Francziaországban. A félsziget ethnographiai áttekintése.
A birodalom visszaállítása I. Aszen és Péter testvérek által	209
A byzanczi birodalom állapota a XII. század végén. Péter és Aszen fivérek lázadása 1186-ban. Az új bolgár birodalom Moesiában. Kaloján czár (1197-1207). Független fejedelemségek: Ivánko Rhodopéban, Sztrez Proszekben. Alkudozások Rómával.
A bolgárok harczai a latinokkal	220
A frankok Konstantinápolyban. Kaloján uniója. Görög-bolgár szövetség a frankok ellen. Balduin császár sorsa a drinápolyi csatában (1205). Véres harczok Thrákiában és Makedóniában. Kaloján halála Thesszalonikai előtt. A bitorló Boril czár (1207-1218). A bogomilok üldöztetése (1211). Szláv és Sztrez makedóniai fejedelmek.
II. Aszen János czár	233
A bolgár birodalom fénykora II. Aszen János czár alatt (1218-1241). A klokotniczai ütközet és egész Thrákia és Makedónia megszállása. Bulgária belső fellendülése. Trnovo a székváros. A bolgárok és görögök szövetsége a konstantinápolyi latinok ellen. Aszen viszonya a pápához és a magyarokhoz.
Az utolsó Aszenidák	247
A birodalom bukása I. Kaliman (1241-1246) és Aszen Mihály (1246-1257) alatt. A thrákiai és makedóniai tartományok elvesztése. Mihályt az utolsó Aszenidát meggyilkolja II. Kaliman.
Polgárháborúk. Aszen Konstantin czár. Ivajlo trónbitorló. Tatár főuralom	253
Benső zavarok és felforgatások. Aszen Konstantin, szerb származású uralkodó (1258-1277). Háborúk Magyarországgal. A nápolyi Anjou Byzancz ellen a szerbekkel és a bolgárokkal szövetkezik. Mária czárnő cselszövényei. Ivajlo (Lachanasz) kalandor forradalma, uralkodása és halála (1277-1279). III. Aszen János görög trónkövetelő. Terterij György (1280-1292), egy új uralkodó család alapítója. Nogaj khán betörései. Szmilecz czár, tatár hűbéres. Csoki khán. Szvetszláv a haza megmentője (1294).
A kún Terteridák és a bdyni Sismanidák	268
Szvetszláv Tódor czár (1295-1322). Háborúk Byzancz-czal. II. Terterij György (1322-1323) családjának utolsó sarja. Bdyni Mihály (1323-1330). Konstantinápolynak meghiusult megtámadása. A velbuzsdi ütközet 1330 jun. 28.
A szerb birodalom fénykora	279
Szerbia Dusán István alatt (1331-1355) mint a félsziget főhatalmassága. János Sándor bolgár czár (1331-1365). A szerb és bolgár birodalom kiterjesztése a byzanczi polgárháborúk ideje alatt. A törökök Európában (1353)
Vallási zavarok Bulgáriában a XIV. században	291
Bogomilok, heszychaszták, adamiták, zsidók. A zsidó czárné. Trnovoi sz. Theodoszij. Irodalom.
A déli szlávok első harczai a törökökkel	298
Fejetlenség Szerbiában Dusán czár halála után (1355). Belviszályok Bulgáriában. A bolgárok utolsó harczai a görögökkel és első küzdelmeik a törökökkel. Bulgária felosztása a trnovoi és a bdyni birodalomra. Szavojai Amadeo gróf hadjárata Bulgária ellen. A magyarok Bdynben (1365-1369). Sisman János czár (1365-1393) török alattvaló. A Maricza melletti csata (1371). Márko király. Dobrotics despota fejedelemsége a Pontusz mellett.
Bulgária meghódítása a törökök által	318
A délszláv szövetkezés Tvrdko István boszniai király alatt. A szövetségesek győzelme a Toplicza mellett (1387-ben). Sismán első meghódolása. A rigómezői csata (1389). A törökök második ostroma Bulgáriára. Trnovo meghódítása és a bolgár államnak és a nemzeti egyháznak letűnése (1393-ban). Sismán czár sorsa. Csata a Rovina-mezőn és Márko király halála. A nikápolyi csata (1396-ban). Szraczimir czárnak halála (1398-an). Egész Bulgária a törököknek meghódol.
Bulgária a XV. században	338
Az angorai ütközet (1402) és ennek következményei. A bolgár herczegek felkelése (1405 körül). Polgárháború Bajezid fiai között (1409-1413). Ulászló magyar király hadjárata Zlaticzáig a Balkánban (1443). A várnai csata (1444). Konstantinápoly és valamennyi félszigetbeli keresztény állam bukása. Szkanderbég.
Az ó-bolgár állami és társadalmi élet a XII. és XV. században	353
Bulgária bukásának okai. A birodalom neve, határai és beosztása. Állam- és népjog. Udvari élet. Udvari é birodalmi tisztségek. Állami egyház. Jobbágyság. Jogok, törvények, országgyülések, közigazgatás és pénzügyek. Földművelés és kereskedelem. Hadügy. Nemzeti jelleg
Ó-bolgár irodalom	401
Konstantin (Kyrillos) és Methodisz. Ó-bolgár és ó-szlovén nyelv. Kyrillicza s Glagolicza. A hét szent. Simeon czár. A bogomilok irodalma. Apokryphok s görög-keleti regék. A trnovoi korszak irodalma. Euthymij iskolája.
A török uralom Bulgáriában a XVI-XVIII. századokban	425
Bolgár vojnikfalvak a Balkánon, Szredna-Górában s a Rhodopén. Wlach kereskedő városok, ezek virágzása s bukása. A raguziak. Hatholikusok Bulgáriában. Ochridai egyház. Fanarióták. Osztrák-török háborúk. Hajdúk, tatárok, albánok, czigányok.
Paszvanogin és a krdzsalijek	454
Török zavarok 1791-1808. A franczia forradalom következményei. III. Szelim reformjai. Független basák. A krdzsalijek rablótársulata. (1792-1804). Ozmán Paszvanoglu a vidini pártütő basa. A szerb forradalom. A tilsziti béke és Napoleon keleti tervei.
A fanariota püspökök és a görög szellem Bulgáriában	479
A fanariota püspökök és a görög szellem Bulgáriában. A bolgár nép helyzete századunk elején. Nyugat ismeretei Bulgáriáról. A görög szellem hódításai. Görög iskolák és írás. A fanariota papság. A kéziratok elégetése.
A bolgár nép újjáébredése	491
A bolgár nemzeti mozgalom kezdete és jellege. Szamokovi Payszij történész (1762) és Szofronij vraczai püspök (1739-1815).
Az orosz hadjáratok és a görög forradalom	497
Az 1806-1812-i orosz háború. A görög forradalom. Az 1828-1829. évi orosz hadjárat. Mamarcsov Georgi kapitány. A kapinovói összeesküvés 1836-ban. Bolgár gyarmatok Besszarábiában
Az új-bolgár mozgalom	508
A bukaresti kereskedők és kivándorlók. Venelin György történetíró. Aprilov és az első bolgár iskola Gabrovóban (1835). Neofyt Rylski az új-bolgár iskolaügy fejlődése.
A bolgár egyházi viszály	517
Török reformok. Bozveli Neofyt és Ilárion metropolita. A bolgár egyház kérdése 1858-1872. Az exarkátus felállítása. Forradalmi kísérletek.
Az új-bolgár irodalom	534
Függelék. A bolgárok lakóhelyei és a népesség száma 1875-ben	544