| Kiadó: | Szabó Ferencz |
|---|---|
| Kiadás helye: | Nagybecskerek |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félbőr |
| Oldalszám: | 551 oldal |
| Sorozatcím: | Történeti nép- és földrajzi könyvtár |
| Kötetszám: | 18 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Bordázott gerincű félbőr könyvkötői kötésben. Kiadja Szabó Ferencz n.-eleméri plébános. Pleitz Fer. Pál Könyvnyomdája nyomása, Nagy-becskerek. |
| Földrajzi áttekintés | 1 |
| A)Hegységek. Balkán, Sztrandzs, Szredna Góra, Vitos, Ryl, Rhodope, Sar stb. B) Vizek. A Fekete-tenger folyamrendszere. Az Aegaeusi tenger rendszere. Az Adriai tenger rendszere | |
| A thrák-illyrek és a rómaiak | 50 |
| A félsziget őskora. Tumulusok. A thrák-illyrek; törzseik, nyelvök, szokásaik és viszontagságaik. A rómaiak uralma. Az őslakók romanisátiója. Benszülöttek-e a szlávok a félszigeten. | |
| A szlávoknak megtelepedése a Balkán-félszigeten | 68 |
| A szlávok beköltözése a III-VII. században. A rómaiak uralma Dákiában és a szlávoknak ezekkel való érintkezése. Szláv gyarmatosoknak első nyomai a félszigeten. Hunnok, góthok, bolgárok. Justinianus császár (527-565). Slovenek és antok Dákiában a VI. és a VII. században. Az avarok. Az avarok és a byzantinusok birodalmának hanyatlása; szláv törzseknek fegyveres előnyomulása a Peloponnezoszig. | |
| A beköltözött szlávoknak életmódja, szokásai, telepei, törzsei és az őslakossággal való érintkezései | 90 |
| A) A szlávok életmódja. B) A szláv gyarmatosodás. Helynevek. C) A szlávok viszonyai a benszülöttekhez. D) A Balkán-félszigeten levő szlávok eredete és törzsei. A szlávok Görögországban. | |
| A bolgárok beköltözése | 119 |
| Az ural-bolgárok költözködése és egy hatalmas birodalomnak alapítása Moesiában 979-ben. Az eredeti bolgárok erkölcsei, szokásai, nyelve, állami és hadi szervezete. Nemzetiségük. A beköltözők viszonya a régebben megtelepedett szlávokhoz és ezekkel való eggyéolvadásuk. | |
| Krum és Omortag | 131 |
| A bolgárok története Moesiába beköltözésüktől kezdve a keresztény hitre való áttérésökig (679-864). A Dulo családból származott fejedelmek (Duloidák). V. Kopronimosz Konstantin háborúi. Krum és Omortag khánok. Harczok a görögökkel és a frankokkal. Omortag felirata. A bolgár hatalom kiterjesztése Konstantinápolytól a Tiszáig. | |
| A keresztény hit terjedése a bolgárok között | 141 |
| Boris fejedelem (852 körül 888-ig). Konstantin és Methodisz a szlávok apostolai. A kereszténység felvétele a bolgárok által 864. Boris ingadozása Róma és Byzancz közt. Szvatopluk birodalma Nagy-Morvaországban. Vladimir fejedelem. Boris halála 907-ben | |
| Simeon császár | 151 |
| Simeon uralkodása (893-927). Bolgárország fénykora. Simeonnak Konstantinápolyra vonatkozó tervei s hadjáratai a byzantinusok ellen. Császárság és főpapi uralom Bulgáriában. Az ó-szlovén irodalom fellendülése. A magyarok és a morva birodalom bukása | |
| A bogomilok | 160 |
| Bulgária felbomlása Péter czár alatt (927-968). A birodalom felosztása egy keleti és egy nyugati államra. Ryli sz. János és a makedóniai anachoreták. A paulikánusok. Bogomil pópa és az általa támasztott mozgalom. A bogomilok vallási és erkölcsi elveinek áttekintése. | |
| Ay oroszok fellépése északi Bulgáriában | 173 |
| Szvjatoszláv orosz fejedelem betörése és a Balkán környéki tartományoknak megszállása az oroszok álta. Tzimischesz János császár meghódítja keleti Bulgáriát (971) | |
| Sámuel czár és a trnovoi Sismanidák Nyugat-Bulgária bukása | 177 |
| Sámuel czár (976-1014). Negyvenévi háború II. Basziliosszal, a bolgárok megsemmisítőjével. Gábor Román (Radomir) és Vladiszláv János czárok Vladiszláv halála Durazzo előtt. Bulgáriának végleges egyesítése a byzanczi birodalommal (1018) | |
| A byzancziak uralma Bulgáriában a XI. és XII. században | 188 |
| Az ochridai bolgár egyház. Delján Péter (1040) és Bodin Konstantin (1073) szerencsétlen felkelései. A kunok és a pecsengek betörései. Nemzeti és vallási mozgalom Bulgáriában. | |
| Bulgária belső viszonyai a XI. és XII. században | 198 |
| Az ochridai nemzeti templom elgörögösítése. A bogomilok elterjedése Görögországban, Boszniában, Olasz- és Francziaországban. A félsziget ethnographiai áttekintése. | |
| A birodalom visszaállítása I. Aszen és Péter testvérek által | 209 |
| A byzanczi birodalom állapota a XII. század végén. Péter és Aszen fivérek lázadása 1186-ban. Az új bolgár birodalom Moesiában. Kaloján czár (1197-1207). Független fejedelemségek: Ivánko Rhodopéban, Sztrez Proszekben. Alkudozások Rómával. | |
| A bolgárok harczai a latinokkal | 220 |
| A frankok Konstantinápolyban. Kaloján uniója. Görög-bolgár szövetség a frankok ellen. Balduin császár sorsa a drinápolyi csatában (1205). Véres harczok Thrákiában és Makedóniában. Kaloján halála Thesszalonikai előtt. A bitorló Boril czár (1207-1218). A bogomilok üldöztetése (1211). Szláv és Sztrez makedóniai fejedelmek. | |
| II. Aszen János czár | 233 |
| A bolgár birodalom fénykora II. Aszen János czár alatt (1218-1241). A klokotniczai ütközet és egész Thrákia és Makedónia megszállása. Bulgária belső fellendülése. Trnovo a székváros. A bolgárok és görögök szövetsége a konstantinápolyi latinok ellen. Aszen viszonya a pápához és a magyarokhoz. | |
| Az utolsó Aszenidák | 247 |
| A birodalom bukása I. Kaliman (1241-1246) és Aszen Mihály (1246-1257) alatt. A thrákiai és makedóniai tartományok elvesztése. Mihályt az utolsó Aszenidát meggyilkolja II. Kaliman. | |
| Polgárháborúk. Aszen Konstantin czár. Ivajlo trónbitorló. Tatár főuralom | 253 |
| Benső zavarok és felforgatások. Aszen Konstantin, szerb származású uralkodó (1258-1277). Háborúk Magyarországgal. A nápolyi Anjou Byzancz ellen a szerbekkel és a bolgárokkal szövetkezik. Mária czárnő cselszövényei. Ivajlo (Lachanasz) kalandor forradalma, uralkodása és halála (1277-1279). III. Aszen János görög trónkövetelő. Terterij György (1280-1292), egy új uralkodó család alapítója. Nogaj khán betörései. Szmilecz czár, tatár hűbéres. Csoki khán. Szvetszláv a haza megmentője (1294). | |
| A kún Terteridák és a bdyni Sismanidák | 268 |
| Szvetszláv Tódor czár (1295-1322). Háborúk Byzancz-czal. II. Terterij György (1322-1323) családjának utolsó sarja. Bdyni Mihály (1323-1330). Konstantinápolynak meghiusult megtámadása. A velbuzsdi ütközet 1330 jun. 28. | |
| A szerb birodalom fénykora | 279 |
| Szerbia Dusán István alatt (1331-1355) mint a félsziget főhatalmassága. János Sándor bolgár czár (1331-1365). A szerb és bolgár birodalom kiterjesztése a byzanczi polgárháborúk ideje alatt. A törökök Európában (1353) | |
| Vallási zavarok Bulgáriában a XIV. században | 291 |
| Bogomilok, heszychaszták, adamiták, zsidók. A zsidó czárné. Trnovoi sz. Theodoszij. Irodalom. | |
| A déli szlávok első harczai a törökökkel | 298 |
| Fejetlenség Szerbiában Dusán czár halála után (1355). Belviszályok Bulgáriában. A bolgárok utolsó harczai a görögökkel és első küzdelmeik a törökökkel. Bulgária felosztása a trnovoi és a bdyni birodalomra. Szavojai Amadeo gróf hadjárata Bulgária ellen. A magyarok Bdynben (1365-1369). Sisman János czár (1365-1393) török alattvaló. A Maricza melletti csata (1371). Márko király. Dobrotics despota fejedelemsége a Pontusz mellett. | |
| Bulgária meghódítása a törökök által | 318 |
| A délszláv szövetkezés Tvrdko István boszniai király alatt. A szövetségesek győzelme a Toplicza mellett (1387-ben). Sismán első meghódolása. A rigómezői csata (1389). A törökök második ostroma Bulgáriára. Trnovo meghódítása és a bolgár államnak és a nemzeti egyháznak letűnése (1393-ban). Sismán czár sorsa. Csata a Rovina-mezőn és Márko király halála. A nikápolyi csata (1396-ban). Szraczimir czárnak halála (1398-an). Egész Bulgária a törököknek meghódol. | |
| Bulgária a XV. században | 338 |
| Az angorai ütközet (1402) és ennek következményei. A bolgár herczegek felkelése (1405 körül). Polgárháború Bajezid fiai között (1409-1413). Ulászló magyar király hadjárata Zlaticzáig a Balkánban (1443). A várnai csata (1444). Konstantinápoly és valamennyi félszigetbeli keresztény állam bukása. Szkanderbég. | |
| Az ó-bolgár állami és társadalmi élet a XII. és XV. században | 353 |
| Bulgária bukásának okai. A birodalom neve, határai és beosztása. Állam- és népjog. Udvari élet. Udvari é birodalmi tisztségek. Állami egyház. Jobbágyság. Jogok, törvények, országgyülések, közigazgatás és pénzügyek. Földművelés és kereskedelem. Hadügy. Nemzeti jelleg | |
| Ó-bolgár irodalom | 401 |
| Konstantin (Kyrillos) és Methodisz. Ó-bolgár és ó-szlovén nyelv. Kyrillicza s Glagolicza. A hét szent. Simeon czár. A bogomilok irodalma. Apokryphok s görög-keleti regék. A trnovoi korszak irodalma. Euthymij iskolája. | |
| A török uralom Bulgáriában a XVI-XVIII. századokban | 425 |
| Bolgár vojnikfalvak a Balkánon, Szredna-Górában s a Rhodopén. Wlach kereskedő városok, ezek virágzása s bukása. A raguziak. Hatholikusok Bulgáriában. Ochridai egyház. Fanarióták. Osztrák-török háborúk. Hajdúk, tatárok, albánok, czigányok. | |
| Paszvanogin és a krdzsalijek | 454 |
| Török zavarok 1791-1808. A franczia forradalom következményei. III. Szelim reformjai. Független basák. A krdzsalijek rablótársulata. (1792-1804). Ozmán Paszvanoglu a vidini pártütő basa. A szerb forradalom. A tilsziti béke és Napoleon keleti tervei. | |
| A fanariota püspökök és a görög szellem Bulgáriában | 479 |
| A fanariota püspökök és a görög szellem Bulgáriában. A bolgár nép helyzete századunk elején. Nyugat ismeretei Bulgáriáról. A görög szellem hódításai. Görög iskolák és írás. A fanariota papság. A kéziratok elégetése. | |
| A bolgár nép újjáébredése | 491 |
| A bolgár nemzeti mozgalom kezdete és jellege. Szamokovi Payszij történész (1762) és Szofronij vraczai püspök (1739-1815). | |
| Az orosz hadjáratok és a görög forradalom | 497 |
| Az 1806-1812-i orosz háború. A görög forradalom. Az 1828-1829. évi orosz hadjárat. Mamarcsov Georgi kapitány. A kapinovói összeesküvés 1836-ban. Bolgár gyarmatok Besszarábiában | |
| Az új-bolgár mozgalom | 508 |
| A bukaresti kereskedők és kivándorlók. Venelin György történetíró. Aprilov és az első bolgár iskola Gabrovóban (1835). Neofyt Rylski az új-bolgár iskolaügy fejlődése. | |
| A bolgár egyházi viszály | 517 |
| Török reformok. Bozveli Neofyt és Ilárion metropolita. A bolgár egyház kérdése 1858-1872. Az exarkátus felállítása. Forradalmi kísérletek. | |
| Az új-bolgár irodalom | 534 |
| Függelék. A bolgárok lakóhelyei és a népesség száma 1875-ben | 544 |
A borító enyhén kopott.
A lapélek mintázottak.
Folytatás Microsoft-tal