A boldog ember

Szerző

Móricz Zsigmond

Szerkesztő

Grafikus

Budapest

'Móricz Zsigmond: A boldog ember ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	417 oldal
Sorozatcím:	Móricz Zsigmond összegyűjtött művei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Ez a könyv nem regény, ez valóság. Egy magyar földműves életén keresztül a magyar falu képe: nehéz sorsa, apró örömei, nagy nyomorúságai. Az író csak tolmácsa annak a kis világnak, amely önmaga szólal meg a nagy világ előtt: csöndesen, egyszerűen, de rejtett erők viharával csöndje mögött." Ezzel a - kétségtelenül Móricz Zsigmond által fogalmazott - szöveggel hirdette annak idején a regényt a kiadóvállalat. S nehéz lenne tartalmát és célzatát ennél tömörebben és világosabban összefoglalni: valóban az egyszerű, szegény tiszaháti paraszt életének pontos, hű tükörképe- de egyúttal s ettől elválaszthatatlanul vad, éles tiltakozás saját kora ellen....
Joó György, a magosligeti szegényparaszt története Móricz Zsigmond egyik legcsodálatosabban sikerült alkotása: ebben valósítja meg mind között a legtökéletesebben a beszélt nyelv, a paraszti mesélés irodalmi megszólaltatását. Móricz egyik legnagyobb művészi ereje mindig az volt, hogy úgy tudta visszaadni riportban, karcban egy-egy ember... Tovább

Tartalom

Első beszélgetés, melyben Joó György elmondja röviden, dióhéjban az egész életét	11
Második beszélgetés arról, milyen boldog lehet az élete egy árva fiúnak	19
Harmadik beszélgetés arról, hogy milyen csodálatosan szép és érdekes egy ostoros gyerek élete	30
Negyedik beszélgetés arról, hogy kezd emberkedni a kis ember	40
Ötödik beszélgetés arról, hogy verekedik a nyúl a menyéttel, a kocsis meg az élettel	52
Hatodik beszélgetés arról, hogy a fösvény ember kétszer költ, a rest kétszer jár	60
Hetedik beszélgetés arról, hogy egy kis legénynek a szava milyen sokat jelent	67
Nyolcadik beszélgetés arról, hogy tanulja meg az ember, milyenek az emberek	79
Kilencedik beszélgetés arról, hogy az ember a legnagyobb baj közt is boldogan tud élni	89
Tizedik beszélgetés arról, hogy mire tanítgatja fiát a jó édesanya	103
Tizenegyedik beszélgetés arról, hogy nem baj, ha szegény az ember, a szegény is hóttig él	114
Tizenkettedik beszélgetés arról, hogy milyen boldog is az ember ha nincs baja	123
Tizenharmadik beszélgetés arról, hogy az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni	135
Tizennegyedik beszélgetés arról, hogy mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy ahogy szeretne	147
Tizenötödik beszélgetés arról, hogy rúgós tehénnek egy az orvossága: el kell adni. A szép üszőnek meg az hogy meg kell venni	160
Tizenhatodik beszélgetés arról, hogy semmi sem tart örökké, még a lányhűség sem	173
Tizenhetedik beszélgetés arról, hogy mennyi baja van a férfinak, a nő miatt ok nélkül	186
Tizennyolcadik beszélgetés arról, hogy a kutya is tanul abból, ha megverik, csak az ember nem	196
Tizenkilencedik beszélgetés arról, hogy annak nem való a per, aki csak egyszer tud esküdni egy életben	213
Huszadik beszélgetés arról, hogy szegény ember mit csinál a gazdag városban	225
Huszonegyedik beszélgetés arról, hogy Budapest az ország fővárosa, de azért Budapesten se jobb szegénynek lenni, mint a legkisebb faluban	239
Huszonkettedik beszélgetés arról hogy milyen az első nagy verekedés. Nem rossz az, ha erős ember karja és pénz van a zsebében	252
Huszonharmadik beszélgetés arról, hogy az emberi természet esendő, de azért jó az isten, gondot visel az édesanyákra	270
Huszonnegyedik beszélgetés arról, hogy fiatalnak való a szerelem, de annak se igen	289
Huszonötödik beszélgetés arról, hogy azt sohasem tudhatja az ember, mire él, csak él. Azután egyszer csak huszonegy esztendős lesz	307
Huszonhatodik beszélgetés arról, hogy szegény embernek egy kötelessége van, jó lenni mindenkihez és vigyázni hogy senki ellensége ne legyen	326
Huszonhetedik beszélgetés arról, hogy mindenek megjön a maga ideje, a házasodásnak is	346
Huszonnyolcadik beszélgetés arról, hogy csakugyan a legnehezebb jó feleségre szert tenni. Próba szerencse, de ritkán sikerül	361
Huszonkilencedik beszélgetés arról hogy be sok felesleges jány is van a világon	373
Harmincadik beszélgetés arról, hogy ha a házasodhatnék beleüt az emberbe, az olyan betegség, hogy azt nem lehet kikúrálni	386
Utolsó beszélgetés arról, hogy minden hibának van korrektúrája, csak annak az egynek nincs, hogy az ember megszületett és él. Vagy talán annak is van?	404
Jegyzet	413