A boldog életről, a rendről, a türelemről

Fülszöveg

A JEL Kiadó az Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) és az Erkölcsteológiai Könyvtár (ETK) melletti harmadik morálteoiógiai könyvsorozata az Erkölcsteoíógiai Források (ETF). Ez utóbbiban rendszeresen olyan szerzők írásaiból válogat, akik nemcsak foglalkoztak morálteoiógiai problémákkal, de jelentősen meg is határozták az Egyház erkölcsről szóló tanításának látószögét és hangsúlyait. Nem időrendben halad e sorozat, hanem a különféle egyháztörténeti korszakok egy-egy jelentős szerzőjét iparkodik újra felfedeztetni azon Olvasókkal, akik az erkölcsteológia fejlődését mélyebben szeretnék nyomon követni.
SzenMmbrus műveivel az ETF/2-es kötetben foglalkoztunk, most pedig Szent Ágoston (354-430) írásaira irányítjuk a figyelmet. Ágoston éppen Ambrus milánói prédikációinak hatására tért meg 386-ban, s még ebben az évben katekumenként (387. április 24-én bekövetkezett megkeresztelése előtt) írta meg a De beata vita (A boldog életről) és a De ordine (A rendről) című munkáit. Ezekben a hatalmas... Tovább

Fülszöveg

A JEL Kiadó az Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) és az Erkölcsteológiai Könyvtár (ETK) melletti harmadik morálteoiógiai könyvsorozata az Erkölcsteoíógiai Források (ETF). Ez utóbbiban rendszeresen olyan szerzők írásaiból válogat, akik nemcsak foglalkoztak morálteoiógiai problémákkal, de jelentősen meg is határozták az Egyház erkölcsről szóló tanításának látószögét és hangsúlyait. Nem időrendben halad e sorozat, hanem a különféle egyháztörténeti korszakok egy-egy jelentős szerzőjét iparkodik újra felfedeztetni azon Olvasókkal, akik az erkölcsteológia fejlődését mélyebben szeretnék nyomon követni.
SzenMmbrus műveivel az ETF/2-es kötetben foglalkoztunk, most pedig Szent Ágoston (354-430) írásaira irányítjuk a figyelmet. Ágoston éppen Ambrus milánói prédikációinak hatására tért meg 386-ban, s még ebben az évben katekumenként (387. április 24-én bekövetkezett megkeresztelése előtt) írta meg a De beata vita (A boldog életről) és a De ordine (A rendről) című munkáit. Ezekben a hatalmas pogány műveltségű Ágoston már keresztényként foglalt állást az erkölcsöt mélyen befolyásoló antik etikai eszmékről. A későbbiekben 391-ben pappá szentelték, majd 39S-ben Hippo püspöke lett. Egész élete az Egyház hitének tisztán tartásáért folytatott dogmatikai problémákban való állásfoglalás lett, amellett hogy híveit számtalan prédikációval igyekezett szellemi-lelki táplálékhoz juttatni. Idősödve a külső (eretnekségekkel viaskodás) nehézségek megtapasztalásához a belsők (saját betegségeinek és közössége életének terhei) is társultak. 417-ben írta me^a De patientia (A türelemről) című művét, melyből kiérződik, hogy csak a kegyelemmel való együttműködő ember képes nem összeroskadni a külső-belső terhek alatt.
Szent Ágoston jelentősége elsősorban dogmatikai munkáin alapszik, de e három könyve (mely jelen kötetünkben, az ETF/4-ben olvasható Perendy László professzor kísérő tanulmányával együtt) jelzi, hogy méltán tartjuk őt számon az erkölcsteológia történetének is kihagyhatatlan alakjai között.
Tarjányi Zoltán Vissza