A bölcsészet története 1.

Tartalom

Bevezetés.
I. A bölcsészet fogalma és viszonya a többi tudományokhoz 1-11
II. A bölcsészet történetének fogalma 11-18
III. A bölcsészet történetének kezdete 19-21
IV. Á görög bölcsészet jelleme összehasonlítva más népek bölcsészetével 21-27
V. A philosophia korai 28
Ó-KOR.
ELSŐ KORSZAK,
Sokrates előtti bölcsészet jelleme 31
I. Jóniai philosophia 31-36
1. Thales 31-32
2. Anaximauder 32-34
3. Anaximenes 34-35
4. Apolloniai Diogenes 35-36
II. Pythagoras és iskolája, Philolaus 36-42
III. Eleai philosophia 43-48
1. Xenophanes 43-44
2. Parmenides 44-46
3. Zeno 46-48
4. Melissus 48
IV. Heraklit 48-52
V. Empedokles 52-56
VI. Atomisták. Leucipp. Demokrit 56-62
VII. Anaxagoras 62-67
VIII. Sophiaták 67-75
1. Általában 67-68
2. A sophisták tanai 68-75
Protagoras. Gorgias 69-70
Erkölcstan. Vallás 71-72
Ékesszólás 72-73
Összeredmény 73-75
MÁSODIK KORSZAK.
A görög bölcsészet virágzási kora.
Általános átnézet 76-78
I. Sokrates 78-90
Személye. Jelleme 78-80
Philosophiája 80-84
Etilicája 84-86
Természet- és istentan 87
Elítéltetése 87-90
II. Sokrates egyoldalú követői 90-98
1. Megarai iskola. Euclides, Eubulides, Stilpo, Diodor 90-92
2. Cynikusok. Antisthenes, Diogenes 92- 95
3. Cyrenoi philosophia. Idősb Aristipp, Arete, ifj. Aristipp, Theodorus, Hegesias, Aniceris 95-98
III. Plató és az ó-academia 98-140
Plató élete, jelleme, iratai 98-100
A platói philosophia jelleme és módszere 100-102
A philosophiai gondolkodás szükségessége 102-103
Czáfolat a sophisták ellen 103-104
Philosophiai ösztön. Eros 104 106
Dialecticai módszer. Fogalom képezés és felosztás 106-107
A philosophia kifejlése az emberben 107-109
A philosophia felosztása 109
A) Dialectica vagy ideatan 109-115
a) Az ideatan megalapítása 110-111
b) Az idea fogalma 111 -113
c) Az ideák világa 113 - 115
B) Physica 115-130
a) A jelenségvilág alapjai, Anyag. Az érzékinek viszonya az
ideákhoz. Világlélek 115-123
b) A világépület és részei 123-126
c) Ember 126-130
C) Ethica 130-137
a) Legfőbb jó 131-132
b) Erény 132-135
c) Állam. Czélja, alkotmánya, társadalmi intézvények 133-137
Vallás és művészet 137-138
Plató államtanának módosítása 138-140
O-acadomia. Speusippus. Xenokrates 140
IV. Aristoteles 110-231
Élete. Jelleme 140 -142
Philosophiájának álláspontja, módszere és részei 142-145
Logica 146-167
Az ismerőt természete és támadása 146-148
Első analytica. Az általános. Fogalom. ítélet. Észlet 148 - 152
Második analytica. Deductio. Inductio. Valószínűségi bebizonyítás. Meghatározás 152-157
Metaphysica 157 - 177
A) Bevezetés. 1. Categoriák 157-158
2. Az első philosophia 158-160
3. A metaphysicai fökérdések az előbbi philosopliusoknál 160-163
B) A metaphysicai fökérdések 163-177
1. Az egyes és általános 164-165
2. Forma és anyag 165-172
3. A mozgás és az első mozgató 174-177
Természettan 177-198
A) A természet fogalma és a természeti lét általános alapjai. Mozgás.
Határtalan. Tér. Idő. Az anyagok minőségi különbsége.
Vegyület. Czélműködés 177-185
B) A világépület és az elemek 185-180
C) Az élőlények 186-196
Lélek és élet. A lélek fokai 186-190
Növények. Állatok 190-193
Az ember. Cselekvő és szenvedő ész. Akarat 193 196
Visszapillantás Aristoteles lélektanára 196-198
Gyakorlati philosophia 199-225
A) Ethica 199-208
1. Az ethica főkérdése 199-200
2. Ethicai erény 201-203
3. Értelmi erények 203-20o
Barátság 205-207
B) Politica 208-224
1. Az állam szükségessége, fogalma és feladata 208-211
2. Család 211-212
Polémia a platói állam ellen 212 213
3. Állam és polgárai 214-210
4. Állami alkotmányok 215-219
5. A legjobb állam 220-222
6. Tökéletlen államok 222-221
Rlietorica 225
Művészet 226-227
A philosophia viszonya a valláshoz 227-228
Visszapillantás Aristoteles rendszerére 220-234
V. Peripateticai iskola. Theophrastus. Eudómus. Strato. Kritolaus 234-238
Visszapillantás ezen korszak philosophiájára 238-240
A görög philosophia története Aristoteles halála óta ezen philosophia elenyésztéig. A görög philosoophia hanyatlása. Az
Aristotelts utáni philosopia jelleme és kifejlésének formái 242-245
I. Stoikusok. Zeno. Kleauthes. Chrysippua 245 -270
Logica 246-24S
1. Ismeretelmélet 246-248
2. Formai logica 248
Physica 249-256
A) Az utolsó alapok 249-251
B) A világ mint egész 252-255
C) A részletes physica 255 256
Ethica 257 - 267
A) Erkölcsi eszmény 257-260
B) Az erkölcsi eszmény mérséklése 260-262
C) Az erkölcsi elvek alkalmazása 2 )2-267
1, Az egyéni és közösségi élet 262-265
2. Az ember viszonya a világfolyáshoz 265-267
A stoicus philosopliia viszonya a valláshoz 267-268
A stoicus rendszer belső összefüggése és történeti álláspontja. 268-270
II. Az epicurei rendszer 270-281
Canonica 271-272
Physica 272-275
Ethica 275-279
1. Általános elvek 275-277
2. Különös erkölcsi viszonyok 277-279
Az epicurei rendszer történeti álláspontja 279-281
III. Scepsis 281-287
1. Keletkezésének okai. Pyrclio. Timon 281-282
2. Az uj-academia. Arcesilaus. Karneades 282-287
IV. Eclecticismus 287-300
1. Az eclecticismus elve 287-289
2. Egyes eclecticusok. Panatius. Posidonius. Antiochus. Andronicus. Cicero. T. Varró. Seneka. Musonius. Epiktet. M.
Aurelius 289-300
V. Uj scepsis. Aeneazidemus. Sextus. Empiricus 300-304
VI. Az uj-platonismus előfutói 305-332
A) Uj-pythagoreusok. Nicomachus. Tyaiiai Apollonius. Philosztvitus 306 - 312
B) Pythagorasi irányú platoiak. Plutareh 312-317
C) Numenius 317-318
D) A zsidó-, görög philosophia 318-332
Aristobulus. A bölcseség könyve 320
Philo 321-332
1. Istentan 322-323
2. Az isteni erők, logos 323 - 326
3. Anyag 326-327
4. Világ 327
5. Anthropologia 327-32S
6. Ethica 328-332
VII. Új-platói iskola 332-366
Átalános átnézet 332 - 335
A) Plotin 335-355
1. Érzékfölötti világ 336-342
a) Tan az őslényről 336-310
b) A nous 340-342
e.) A lélek 342
2 Jelenségvilág 342-350
a) Általános rajz 34 2-346
b) A világépület és részei 346-347
c) Az ember 347
d) Az ember időbeli élete 347-319
e) A lélek visszatérése az érzék fölötti világba 349 350
3. A szellem felemelkedése az érzéki világból az érzékfölöttibe 350-355
B) Porphyrius 355-357
C) Jamblich 357-359
D) Athénéi iskola. Proelus 359-366

Témakörök