A bölcselet átlényegülése esztétikummá - középpontban Madách Imre Az ember tragédiája című művével

Tartalom

ELŐSZÓ 9
ELSŐ RÉSZ
A filozofikum esztétikummá való átlényegülésének folyamata Az ember tragédiájában 17
I. Az ember tragédiája „másképp-értéséről" 24
I. 1. A „másképp-értés" tényezőiről és folytonosságáról 26
I. 2. Az értelmezés szabadsága 45
2. 1. A „hermeneutikai feltölthetőség" 46
2.2. Az értelmezés szabadsága és meghatározottságai 50
II. Hogyan lényegül át a filozofikum esztétikummá Az ember tragédiájában? 61
II. 1. Az átlényegülés folyamata és fordulópontjai 63
1. 1. A Tragédia filozófiai forrásairól és gondolati párhuzamairól 64
1.2. Filozófiai diszkurzus és narratívák a Tragédiában 90
1.3. Nyitottság, kérdésfeltevések és a válaszvariációk jellege 113
1.4. Filozófiai hermeneutikai argumentáció 122
1.5. Dialektika és a filozofikus problémakörök formaalkotó elve i 152
1. 6. Filozofikus problémakörök (humboldtiánus) holisztikus mintázata 156
II. 2. A feszültségteremtés mint az intenzív esztétikai hatás forrása 160
II. 3. Megformált filozofikus problémakörök 181
3. 1. A két-világ és az eszme megvalósíthatósága problematikája 183
3.2. Monizmus és dualizmus, az abszolút és/vagy a relatív Lucifer 189
3. 3. Értelemadás és értelemhiány, Ádám bizonyos bizonytalansága 206
3. 4. Szabad akarat és determináció 215
II. 4. Az „és mégis" küzdés filozofikuma és 'új mítosza' 222
III. Százötven éve Az ember tragédiája „bűvöletében" 242
III. 1. Az ember tragédiája könyv-illusztrációiról 254
III. 2. Az adaptáció problematikája - a Tragédia ősbemutatóján ,., 263
III. 3. A Tragédia első 'továbbírása' - Czóbel Minka: Donna Juanna 271
MÁSODIK RÉSZ
A madáchi líra mint az átlényegülés kísérlete 289
I. A madáchi alkotófolyamat 'szabálytalanságairól' 297
II. A madáchi líra 'más-ízűségéről' 318
II. 1. Képalkotás és reflexió 320
II. 2. A halál témájú versek filozófikuma 336
II. 3. Az 'egymásba-játszás' 348
II. 4. Ellentételezések, kétszólamúság, nézőpontváltások 354
11. 5. A két-világ narratívája a madáchi lírában 365
5.1. A két-világ szétszakítottsága 371
5.2. A két-világ közötti kapcsolódás lehetőségei 391
III. Filozófikum - versek sorozatán keresztül 406
IV. „nem egy világnézetében, nem egy kimondott elvében" 416
HARMADIK RÉSZ
Az átlényegülés lehetőségére vonatkozó ellentétes művészetfilozófiai válaszok 431
I. Platón művészet- és költészetellenessége 433
II. 'Kisemmizte' volna a filozófia a művészetet? 439
III. Homogenizáció a korai német jénai romantikus esztétikákban és a Tragédiában 446
UTÓSZÓ HELYETT 460
JEGYZETEK 478
FELHASZNÁLT IRODALOM 566

Témakörök