| ELŐSZÓ | 5 |
| BEVEZETÉS | 8 |
| Nyíregyházával foglalkozó irodalom rövid összefoglalása | |
| A várostörténet legfőbb szakaszai | |
| Három benépesedési hullám | |
| TÁRSADALOMRAJZ | 17 |
| A bokortanyák világa | |
| A tanyák népessége a statisztikai helyzetkép alapján | |
| Régebbi, cenzus szerinti társadalmi tagolódás | |
| A nemesek szerepe, rangrejtett múltja, későbbi öntudatosodása és szervezkedése a helyi jobbágytársadalomban | |
| Az örökváltság ténye, ennek eredményei | |
| A tanyai élet kezdete | |
| Elszakadás a belsőségi élettől, az ebből eredő kérdések, társadalmi kettéválás | |
| A további társadalmi fejlődés útja | |
| A mai társadalmi helyzet | |
| Rangos és nem-rangos családok | |
| Nagygazdák, kisgazdák, szegény-gazdák, törpe-birtokosok, nincstelenek, taksások, szolgák, szőlőlakók, idénymunkások (aratók, fonók, cséplők, stb.), pásztorok, cigányok | |
| A bokortanyai lakosság fajisága, az embertani vizsgálatuk eredménye | |
| NYELVJÁRÁS | 48 |
| A tót nyelvjárás-kutatás múltja és mai állása | |
| A tirpák-tót és a tirpák-magyar nyelvjárás megkülönböztetése | |
| Közös vonások az északkeleti magyar és a tirpák-magyar nyelvjárásban | |
| A tirpákok kétnyelvűsége | |
| A tirpák népnév eredete | |
| A tirpák-tót és a középtót nyelvjárásterület kapcsolatai | |
| A középtót nyelvjárás legfőbb hangtani és alaktani jellegzetességei | |
| A tirpák-tót nyelvjárás hangtani és alaktani jelenségei; a magánhangzók, mássalhangzók, hasonulás, hanghelyettesítés, hangzóvesztés, hangátvevés, ritmustörvény | |
| A tirpák-tót magánhangzó- és mássalhangzó-rendszer áttekintése | |
| A tirpák-tót nyelvjárás hangtani kapcsolatai és megfelelései a középtótságban | |
| Bohemizmusok, az egyházi nyelv hatása a köznyelvben | |
| A tirpák-tót nyelvjárás alaktani sajátságai; névragozás, névmások, melléknevek, számnevek, - igeragozás; tematikus és atematikus igék | |
| A nyelvjárás alaktani megfelelései a középtótságban | |
| A tirpák-tót nyelvjárásban jelentkező magyar nyelvi hatás; magyar jövevényszavak | |
| Tót nyelvi hatás a tirpák-magyar nyelvjárásban; tót jövevényszavak | |
| Összefüggő tirpák-tót nyelvjárási szövegek | |
| A BOKORTANYA KIALAKULÁSA | 110 |
| A magyar tanyarendszer és problémái | |
| A nyíregyházi tanyarendszer eddigi irodalma | |
| Nyíregyháza mint egykori hajdúváros | |
| A hajdúvárosok kertes rendszerének itteni nyomai, a régi kertek nevei | |
| Az állattartás foka | |
| A két-beltelkűség maradványai | |
| Nyíregyháza múltbeli kapcsolatai a szomszédos hajdúvárosokkal | |
| A külső, kitelepített szállás-földek használata, a mai földhasználat előzményei | |
| A mai bokor-rendszer kezdetei | |
| A szállásföldek egyenetlen volta, újabb határmérés; Sexty mérnök szerepe a mai bokortanyák határ-kimérésénél | |
| A felvidéki pásztor-szállások intézménye | |
| A távollevő földek használata Gyetván és környékén | |
| Csoportos pásztor-szállások, főleg állattartó jelleggel | |
| A későbbi mezőgazdálkodás kialakulása | |
| Taksások, szolgák tartása | |
| Nyári idénymunkák | |
| Lassú kitelepedés | |
| Szálláson való lakás tilalmazása | |
| Túlszaporodás és a kényszerű helyzetből eredő engedmények megadása | |
| A bokortanya elnevezés kezdete | |
| A bokortanya rendszerének rövid összefoglalása | |
| A TIRPÁK NÉPÉLET HAGYOMÁNYAI | 144 |
| A népi élet a városban és tanyán | |
| A magyarsággal való régebbi együttélés | |
| A nemesség vezető szerepe | |
| Igazodás a hajdúsági és a szabolcsi magyarság felé | |
| A magyar nyelv elsajátítása: magyar szóra menő szolgálat intézményesítése | |
| A városi és a tanyai élet egyidejűsége | |
| A régebbi városi gazdálkodás életformája és maradványai | |
| A városi gazda-réteg szerepe a város életében, a közigazgatás vezetése | |
| Az öreg-gazdák hétköznapi élete a városban, a tanyaiak szerepe | |
| Az ünnepnapok szerepe, a templomba-járás rendje | |
| A tanyaiaknak a belsőséghez kötött városi, azaz "otthoni" kapcsolatai; az iskoláztatás kérdése | |
| Az elszegényedett városi kisgazdák újabb életformája | |
| A taligás-rend kialakulása, a foglalkozás leírása, a taliga formája, különböző típusai | |
| A CSALÁDI ÉLET HAGYOMÁNYAI | 163 |
| Foganás, terhesség, szülés, születés hagyományai | |
| A kereszteléssel kapcsolatos szokások, komaság, komatál hordásának múltja, az avatás és névadás szokásai | |
| A gyermekkel való bánásmód, ringatás, babusgatás, gyermeknyelv, az iskola szerepe, az innen közvetített játékok, szokások stb. | |
| A köszöntés módja, a konfirmáció, különböző serdülőkori élmények | |
| A gyermek és a szülő viszonya, - magázás és tegezés | |
| A fiatalok egymás között, leányok és fiúk találkozási alkalmai | |
| Az udvarlás és kérés módja | |
| Lakodalom és házasság | |
| Családi élet | |
| Az egykenyéren való élés egykori hagyományos módja | |
| Férj és feleség egymáshoz való viszonya | |
| Névadás, a családnevek, kettősnevek kérdése | |
| Rokonsági szavak | |
| A felvidéki és alföldi tótsággal való összehasonlítása | |
| A betegség, gyógyítás különféle fajai, gyógyszerek, füvek és kenőcsök | |
| Javasasszonyok, tudós emberek | |
| A halál és a halottal kapcsolatos szokások | |
| A temetés rendje, tortartás, elföldelés, a sír ápolása | |
| A halottak visszajárása elleni intézkedések | |
| A VAGYONI ÖRÖKLÉS RENDJE | 219 |
| Az örökség és a juss fogalma | |
| A jobbágygazdák egykori öröklésrendje | |
| Végrendelkezés, osztozkodás | |
| Az árvák vagyonának kezelése | |
| Az örökváltság utáni vagyoni öröklésrend módosulása | |
| A Pápai-család pere | |
| Sághy István végrendelete | |
| A TÁRSAS ÉLET ALKALMAI | 226 |
| A fonóeste, kukoricafosztó vagy hántóka, kenderdörzsölő, tollfosztó vagy röviden fosztóka, vecsierkázás (estézés), disznótor, bál, majális, bursza | |
| Közmunka, tanyai séta, országos vásár | |
| VALLÁSOS ÉLET | 237 |
| A vallásos néprajz fogalmi meghatározása | |
| Az egyházi ünnepek rendje; az advent, karácsony, szilveszter-est, újév napja, vízkereszt; - az ünnepekkel kapcsolatos szokások: betlehemezés, kántálás, koledálás, háromkirály-járás, csillag-hordozás | |
| Farsangolás, böjt, nagyhét, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, pünkösd; - májusfa-állítás | |
| A templom felszentelésekor tartott vendégeskedés, az ú.n. hosztyina-tartás emlékei | |
| Az imádkozás, éneklés kedvelése, házi ájtatoskodás | |
| A vasárnap jelentőségének megtartása | |
| A templommal kapcsolatos hagyományok | |
| A papi fizetés módja, a papi hatalom gyakorlása | |
| A pap iránti tisztelet, a liturgia módja | |
| A mendikánsok szerepe | |
| Az evangélikus tirpákság keveredése katolikusokkal | |
| Az együttélés menete | |
| Evangélikusok búcsújárása Máriapócsra | |
| Az evangélikusok Tranoszciusz énekeskönyv katolikus családoknál | |
| A felekezeti hagyományok keveredésének útja | |
| NÉPI HIEDELEMVILÁG | 267 |
| A népi hiedelemvilág egyes alakjai: a lidérc vagy zmok, a boszorkány, sztriga vagy friga | |
| A boszorkányok találkozóhelye | |
| A rontás különböző módjai | |
| A büdi-boszorkányról való hit | |
| A hazajáró lelkekben való hit | |
| Kísértet vagy máloha | |
| Lámpásos ember vagy inzsiljer | |
| A varázstudomány megszerzésének módja és helye | |
| A nagytudományú pásztor-emberek varázslatai | |
| Gyermekijesztő mitikus lények: a Jezsibaba, Bobo, vízibornyú, stb. | |
| NÉPKÖLTÉS | 277 |
| A kétnyelvű dalolás módja | |
| A dalok tanulásának alkalma, színhelye | |
| Tirpák-tót népdalok és megfelelő párhuzamaik | |
| A nótafák szerepe | |
| Átköltés, régi dallamra új szöveg éneklése | |
| Kétnyelvű dalok | |
| Fordításon átment dalok | |
| Különféle gúnydalok, katona- és betyárdalok | |
| A dalok élete | |
| A mesélés módja, színhelye és hallgatói | |
| A tirpák-tót és magyar mesemondás, ennek eredményei | |
| A mesetudók társadalmi hovatartozása | |
| ÖSSZEFOGLALÁS | 287 |
Folytatás Microsoft-tal