Előszó
A gazdasági jelenség, melyet biztosításként ismerünk, minden nyelvben rokon fogalom a biztonsággal, éspedig a károsító hatások, a veszélyhelyzetek miatt fellépő bizonytalanság ellentételeként...
Tovább
Előszó
A gazdasági jelenség, melyet biztosításként ismerünk, minden nyelvben rokon fogalom a biztonsággal, éspedig a károsító hatások, a veszélyhelyzetek miatt fellépő bizonytalanság ellentételeként jelentkező bizonytalansággal. Az egyes nyelvekben ismert biztosításfogalom szorosan összefügg a biztonság használatos definícióival. így a német Siecher - Siecherung - Versicherung kifejezések éppúgy mutatják a gazdasági és timológiai összefüggéseket, mint a francia securité-assurance, de utalhatunk az angol insurance, az olasz assicuracione, a lengyel ubezpiczenie. ill. a hasonló más szláv nyelvi kifejezésekre is. Mind az individuális értelemben felfogott ember, az egyén mind a társadalmi hatásoknak is kitett, kötelékekben élő egyed, kisebb és nagyobb közösségcsalád, társaság egylet, lakóközösség - gazdasági veszélyeknek és létfenntartási bizonytalanságoknak egyaránt kitettként létezik.
A lehetséges, potenciális - de fenyegető jellegű veszélyek gazdasági-pénzügyi hatásainak kompenzálása iránti határozott igény teremtette meg a biztosítás szervezett intézményrendszerét. A gazdaságilag hátrányos esemény bekövetkeztének a lehetőségét nevezhetjük veszélynek, vagyis azt az állapotot, melyben a károsító, illetve gazdaságilag fenyegető hatás érvényesülhet. A biztosítás szempontjából azonban ez a veszély akkor tekintendő relevánsnak, ha a bekövetkezése lehetséges és bizonytalan. A lehetetlennek látszó események hatására ésszerű üzleti vállalkozás nem szervezhető, a biztosnak látszó, időpontüag is meghatározható események hatását pedig az érintett egyén vagy közösség tervezése, kalkulációja - különösebb gazdasági összefogások nélkül is - képes figyelembe venni.
A bekövetkezhető veszély bizonytalanságának rangsorolása, vagyis fokozatai lényegileg a veszély fokozatainak tekintendők. A veszély bekövetkeztének lehetőségét kockázatnak (risic) szokták nevezni. A kockázat objektív értelemben a veszély realitását, mértékét, nagyságrendjét fejezi ki, szubjektív értelemben pedig az adott személy (tulajdonos, más érdekelt) érdekviszonyait tükrözi, milyen érdeke fűződik az adott vagyontárgy épségéhez, használhatóságához, jövedelmezőségéhez.
Az az érdek tehát, melynek a biztosítási jogviszonyok körében is nagy jelentősége van, személyes, reális gazdasági tartalommal megtöltött, de jogilag is releváns kapcsolat, mely a biztosítással kapcsolatba kerülő jogalany és ennek vagyona, gazdasági érdekeltsége, illetőleg a vagyonában szereplő, vagy érdekkörébe tartozó vagyontárgyak között képződik.
Vissza