1.062.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A biztosítás jogi és gazdaságtani alapjai

Közgazdaságtan joghallgatók számára

Szerző
Budapest
Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 179 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kötetünk nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy a biztosítás szinte valamennyi fontosabb kérdését érintve lehetővé tegye a biztosítás jogi és gazdaságtani alapjainak a megismerését. Jelen... Tovább

Előszó

Kötetünk nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy a biztosítás szinte valamennyi fontosabb kérdését érintve lehetővé tegye a biztosítás jogi és gazdaságtani alapjainak a megismerését. Jelen munka ugyanakkor (a rendelkezésünkre álló terjedelem szabta korlátok következtében) csak az alapintézmények tárgyalását vállalhatja magára. Az sem feledhető, hogy a jegyzet csak a biztosítás egy meghatározott területével foglalkozik, így nem tettük munkánk tárgyává sem a társadalombiztosítási rendszer, sem a (nyugdíj- stb.) pénztárak működését - kizárólag a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó biztosítási tevékenységre, illetve piaci szereplőkre alkalmazandó szabályokat vizsgáljuk meg. A biztosításgazdaságtan fogalmát sokféle tartalommal használják. Általában elfogadott, hogy tárgyát képezi valamennyi, a biztosítással kapcsolatos gazdasági természetű és a gazdaságtudományok módszereinek, eszköztárának alkalmazására épülő, azok segítségével magyarázható tény, jelenség, feltételezés, összefüggés. A biztosításgazdaságtan törvényszerűségeinek kiindulópontja a biztosítási szükségleteknek az a sajátossága, melynek értelmében azok egy egyedileg bizonytalan, összességében azonban becsülhető pénzszükséglet kielégítésére irányulnak, a kockázatkiegyenlítődés bázisán. Napjainkban elterjedten három nagyobb területet sorolnak a biztosításgazdaságtan összetevői közé, amelyek a biztosítási termék gazdaságtanának, a biztosítási üzemgazdaságtannak, valamint a biztosítás makrogazdasági szerepének lényegi kérdéseit foglalják magukban. Természetesen e három terület ismeretanyaga egymással szorosan összefügg. Az összekötőkapcsot a biztosítás mint az immateriális gazdasági javak egyike jelenti, melyet a biztosítók lényegében csak rájuk jellemző szabályok szerint állítanak elő, a biztosítottak (szerződők) pedig ugyancsak sajátos mérlegelési szempontok alapján vásárolnak meg a piacon. A biztosításgazdaságtan egyik területe tehát azokra a sajátosságokra koncentrál, amelyek a biztosítás mint termék előállításának, illetve szolgáltatás nyújtásának szabályait, feltételét jelentik. Ide tartozik egyebek mellett a kockázatok és a biztosítási szükségletek folyamatos elemzése, a biztosítási védelem tartalmát, terjedelmét, díját meghatározó tényezők, és alkalmazásuk követelményeinek karbantartása, a termékek ki- és továbbfejlesztése. Ide soroljuk az általános, valamint az egyes ágakra, ágazatokra jellemző gazdaságtani sajátosságok összességét, összefüggéseik folyamatos értékelését stb. A biztosítási üzemgazdaságtan a biztosítási üzem alapításának és működésének szabályait és gyakorlatát, közkeletűbb kifejezéssel élve a biztosító gazdálkodását foglalja magában. Itt említhetjük mindazon szabályokat, amelyek a biztosító tevékenységének kereteit jelentik, továbbá azokat a döntési szempontokat is, amelyeket mozgásterének kihasználása során mérlegel. Ehhez a területhez soroljuk - az ügyfél és a biztosító kapcsolatában jelentkező (pl. értékesítési), valamint azon túlmutató, a biztosítási termék előállításával és fejlesztésével kapcsolatos (befektetési, adatfeldolgozási stb.) tevékenységet, - az egyes munkafolyamatok és a szervezeti felépítés ki- és továbbfejlesztését, a munkafázisok és a szervezet optimalizálásának szempontjait, az azt mérő mutatókat stb., - a biztosító működési célrendszerét, kockázatkezelési (pl. viszontbiztosítási) szempontjait és gyakorlatát, - a vonatkozó számviteli szabályokat, a számítástechnikai rendszert stb. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 8
1. A BIZTOSÍTÁS, A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS A BIZTOSÍTÁSI
SZERZŐDÉS FOGALMA 10
1.1. A biztosítás 10
1.1.1. A biztosítás fogalma 10
1.1.2. A biztosítás funkciója 10
1.1.3. A biztosítás mint kockázatkezelés 11
1.1.4. A biztosítási módszerek és intézmények történeti fejlődése 13
1.1.5 A biztosítás gazdasági szerepe 15
1.1.6 A biztosítás gazdasági súlya 16
1.1.7 A biztosítás gazdasági szerepe a magyar gazdaságban 17
1.2. A biztosítási tevékenység 19
1.2.1. A biztosítási tevékenység fogalma 19
1.2.2. A vállalkozási szabadság korlátozása 19
1.2.3. A tulajdonjoggal kapcsolatos korlátozások 20
1.3. A biztosítási szerződés 20
1.3.1. A biztosítási szerződés fogalma 20
1.3.2. A biztosítási szerződés sajátosságai 20
2. A BIZTOSÍTÁSI KÖZJOG ALAPJAI 23
2.1. A biztosítási közjog forrásai 23
2.2. A biztosítási törvény 23
2.2.1. A biztosítási törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamatában 23
2.2.2. A biztosítási törvény hatálya 24
2.3. A biztosítási törvény végrehajtási rendeletei 25
2.4. A biztosítást érintő egyéb jogszabályok 30
3. A BIZTOSÍTÁSI PIAC 32
3.1. A biztosítási piac fogalma, szereplői 32
3.2. A biztosítási piac keresleti oldalának szereplői 32
3.3. A magyar biztosítási piac kínálati oldala 34
3.3.1. A biztosító részvénytársaság 34
3.3.2. A biztosító egyesület 34
3.3.3. A külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe 37
3.4. Biztosításközvetítők 38
3.4.1. A biztosítási alkusz 39
3.4.2. A biztosítási ügynök és a vezérügynök 39
3.5. A biztosítási szaktanácsadó
3.6. A biztosítók szakmai érdekképviseleti szervezeti 40
3.7. A biztosítási verseny sajátosságai 40
4. A BIZTOSÍTÓK PIACRA LÉPÉSÉNEK ÉS MŰKÖDÉSNEK EGYES
SZABÁLYAI, A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATA ÉS KOCKÁZATKEZELÉSÉNEK
SAJÁTOSSÁGAI 41
4.1. A biztosítók piacra lépésének szabályai 41
4.1.1. A biztosítási tevékenység engedélyezése iránti kérelem 41
4.1.2. A biztosítási tevékenység engedélyezése 45
4.1.3. A biztosítási tevékenység módosítása 45
4.2. A biztosítástechnikai tartalékok fajtái és képzésük szabályai 46
4.3. A biztosító fizetőképessége 48
4.4. A biztosítástechnikai tartalékok és a biztonsági tőke befektetésének szabályai 49
4.5. A biztosító specifikus kockázatának, az ún. biztosítástechnikai kockázatnak
az összetevői 51
4.6. A biztosítók kockázatkezelésének sajátosságai 52
4.7. A biztosítástechnikai kockázat kezelésénél alkalmazható különböző
biztosítástechnikai intézkedések
4.7.1. A díjpolitika formái, mozgástere 52
4.7.2. Az állománypolitika törekvései 53
4.7.3. További lehetőségek 54
4.8. A viszontbiztosítás és az együttbiztosítás szerepe 54
4.8.1. A viszontbiztosítás 54
4.8.2. Az együttbiztosítás
5. ÁLLAMI BEAVATKOZÁS ÉS BIZTOSÍTÁS 56
5.1. A fokozott állami beavatkozás formái és indokai 56
5.2. A biztosításfelügyeleti hatóság 56
5.3. A biztosításfelügyeleti hatóság Magyarországon 57
5.3.1. A biztosításfelügyelet története 5 7
5.3.2. Az Állami Biztosításfelügyelet 59
6. A BIZTOSÍTÁSGAZDASÁGTAN ÁLTALÁNOS ÉS ÁGAZATI
SAJÁTOSSÁGAI 64
6.1. A biztosítási szükségletek 64
6.2. A biztosítási védelem tartalma, összetevői 65
6.3. A kockázat fogalmának tartalma a biztosításban 66
6.4. Kockázatáthárítás - biztosíthatóság - kockázatkiegyenlítődés 67
6.5. A termék felépítése jellemző paraméterei
6.5.1. A biztosítási tartam 69
6.5.2. A termék felépítése 69
6.5.3. A biztosítási védelem terjedelme 70
6.5.4. A biztosítási teljesítés
6.5.5. A biztosítási (kockázat- és kárviselési) formák
6.5.6. A biztosítási védelem értékállóságának követelménye
6.6. A biztosítási díj 74
6.6.1. A biztosítási díj felépítése, követelményei 74
6.6.2. Az egyenértékűség követelménye és a díjdifferenciálás 76
6.6.3. A díjmeghatározással és a díjfizetéssel kapcsolatos alapfogalmak 78
6.7. A termékfejlesztés 79
6.7.1. A termékfejlesztés fogalma, intézményi háttere 79
6.7.2. A termék életgörbéje 80
6.8. A biztosítási termék és állami kontroll 81
6.8.1. A biztosítási termékek feletti állami ellenőrzés háttere 81
6.8.2. Előzetes engedélyezés, utólagos ellenőrzés 82
6.8.3. Az Európai Unió irányelveinek a szabályozása 83
6.8.4. A magyar szabályozás 84
7. A BIZTOSÍTÁSI MAGÁNJOG ALAPJAI 86
7.1. A biztosítási magánjog forrásai 86
7.2. A biztosítási szerződés fogalmának tartalmi elemei 86
7.2.1. A biztosítási szerződés szereplői 86
7.2.2. A felek kötelezettségei 87
7.2.3. A biztosítási esemény 90
7.3. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, módosítása és megszűnése 90
7.3.1. A biztosítási szerződés létrejötte 90
7.3.2. A biztosítási szerződés hatálybalépése 90
7.3.3. A biztosítási szerződés módosítása 91
7.3.4. A biztosítási szerződés megszűnése 92
8. BIZTOSÍTÁSI ÁGAK ÉS BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATOK 93
8.1. A biztosítások csoportosíthatósága 93
8.1.1. A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban 93
8.1.2. A biztosítások csoportosítása a biztosítási magánjogban 94
8.2. Az életbiztosítás 94
8.2.1. Fogalma, történeti fejlődése, szabályai 94
8.2.2. Gazdaságtani sajátosságok 95
8.2.3. Terméktípusok, termékcsoportok, ügyfélcsoportok 99
8.2.4. Az életbiztosítások egyéb szempontból történő csoportosítása 101
8.2.5. Magánjogi keretei 101
8.3. A balesetbiztosítás 103
8.3.1. Fogalma, történeti fejlődése 103
8.3.2. Gazdaságtani sajátosságok 104
8.3.3. Termékek, termékcsoportok, ügyfélcsoportok 105
8.3.4. Magánjogi keretei 106
8.4. A betegségbiztosítás 106
8.4.1. Fogalma, történeti fejlődése 106
8.4.2. Gazdaságtani sajátosságok 107
8.4.3. Termékek, termékcsoportok, ügyfélcsoportok 109
8.4.4. Magánjogi keretei 110
8.5. A vagyonbiztosítás 110
8.5.1. Fogalma, történeti fej lődése 110
8.5.2. Gazdaságtani sajátosságok 111
8.5.3. Termékek, termékcsoportok, ügyfélcsoportok 112
8.5.4. Magánjogi keretek 117
8.6. A felelősségbiztosítás 121
8.6.1. Fogalma, történeti fejlődése 121
8.6.2. A vagyon- és a felelősségbiztosítás elhatárolása 122
8.6.3. Gazdaságtani sajátosságok 122
8.6.4. Termékek, termékcsoportok, ügyfélcsoportok 123
8.6.5. Magánjogi keretei 125
8.6.6. A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítása 127
9. A SZOLGÁLTATÁSI ÜGYLET 129
9.1. A szolgáltatási ügylet és a munkafolyamatok általános jellemzői 129
9.2. Biztosítási ágak és ágazatok munkafolyamati sajátosságai 130
9.2.1 Az életbiztosítási munkafolyamatok sajátosságai 130
9.2.2. A balesetbiztosítási munkafolyamatok néhány sajátossága 130
9.2.3. A betegségbiztosítás munkafolyamatainak néhány sajátossága 131
9.2.4. A vagyonbiztosítási munkafolyamatok néhány sajátossága 131
9.2.5. A munkafolyamatok fontosabb sajátosságai a felelősségbiztosításban 131
10. A BIZTOSÍTÓK KÖNYV- ÉS SZÁMVITELÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 132
10.1. A biztosító társaságokra vonatkozó számviteli jogszabályok 132
10.1.1. A számviteli törvény 132
10.1.2. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 260/1997. (XII.21.) Korm. rendelet 135
10.2. A biztosító mérlegének sajátosságai 138
10.2.1. Az eszközök 138
10.2.2. A források 141
10.3. A biztosító eredménykimutatásának sajátosságai 145
10.3.1. A biztosítás üzleti eredménye 145
10.3.2. Befektetési eredmény 148
10.3.3. Nem biztosítási tevékenység eredménye 148
11. AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTOSÍTÁSI JOGA 149
11.1. Az Európai Unió biztosítási irányelvei 149
11.2. Viszontbiztosítási irányelv 150
11.3. Az irányelvek első nemzedéke 151
11.3.1. Első nem-életbiztosítási irányelv 151
11.3.2. Egyéb nem-életbiztosítási irányelvek 152
11.3.3. Első életbiztosítási irányelv 153
11.3.4. Együttbiztosítási irányelv 154
11.3.5. A Bíróság szerepe a biztosítási irányelvek megszületésében 154
11.4. Az irányelvek második nemzedéke 155
11.4.1. Második nem-életbiztosítási irányelv 155
11.4.2. Második életbiztosítási irányelv 156
11.5. Az irányelvek harmadik nemzedéke 156
11.5.1. Harmadik nem-életbiztosítási irányelv 157
11.5.2. Harmadik életbiztosítási irányelv 157
11.6. A biztosítási irányelvek és a biztosítási anyagi jog 158
12. A BIZTOSÍTÓK A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK PIACÁN
(BANKBIZTOSÍTÁS) 160
12.1. A bankbiztosítás fogalma 160
12.2. A bankbiztosítási stratégiák követését kiváltó tényezők 160
12.3. A bankok és a biztosítók oldalán megmutatkozó előnyök és hátrányok 162
12.3.1. A bankok oldalán jelentkező előnyök 162
12.3.2. A bankok oldalán jelentkező hátrányok 162
12.3.3. A biztosítók oldalán jelentkező előnyök 163
12.3.4. A biztosítók oldalán jelentkező hátrányok 163
12.4. A bankbiztosítás segítségével elérhető kedvező hatások 163
12.4.11 Kedvező hatások a bank oldalán 163
12.4.2. Kedvező hatások a biztosító oldalán 163
12.5. Bankbiztosítási stratégiák 164
12.5.1. Tulajdonosi (strukturális) stratégiák 164
12.5.2. Terjesztési (kereskedelmi) stratégiák 165
12.5.3. Termékszintű stratégiák 166
12.6. A bankbiztosítás korlátai 166
12.6.1. A szakmai sajátosságokkal kapcsolatos korlátok 167
12.6.2. Az egyes stratégiákból fakadó korlátok 167
12.6.3. Az ügyfelek oldaláról jelentkező korlátozás 167
12.6.4. Az állami szabályozás mint a bankbiztosítás korlátja 167
12.7. A bankbiztosítás Magyarországon 170
12.8. A pénzügyi konglomerátumok problémaköre 171
12.8.1. A pénzügyi konglomerátumok fogalma 171
12.8.2. A pénzügyi konglomerátumok létrejöttének háttere 172
12.8.3. A pénzügyi konglomerátumok veszélyei 172
12.8.4. A pénzügyi konglomerátumok felügyelete 172
MELLÉKLETEK 175
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem