1.067.288

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A bírói ténymegállapítási folyamat természete

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 268 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 18 cm x 12 cm
ISBN: 963-05-6302-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az értekezés nemcsak nyelvfilozófiai síkon kísérli meg, hogy jogi gondolkodásunkat új alapokra fektesse. Korunk alapvető kultúrantropológiai megfontolásaira is hagyatkozva arra törekszik, hogy a jogi folyamatokat ne valamely kiválasztott hazai kultúrához kötötten láttassa (a kulturális előfeltevések ideologikus megerősítésével helyettesítve a tárgyszerű vizsgálódást), hanem a belső és külső látásmód egységét létrehozva, egyetemes érvényességgel járja fogalmilag körül.
Ennek megfelelően - döntően a tény bírói megállapítása s a jog tényre vetített aktualizálása problémaköre köré felfűzve - gondolja újra nyelv, fogalom és logika természetét, jelentésmeghatározás és jelentés általi meghatározás kapcsolatát, megismerés és gyakorlati cselekvés viszonyát, végezetül a jogi tevékenységnek a mindennapi élet sokszínű összetettségétől s a többi homogenizált tevékenységi formáktól is megkülönböztetett sajátszerűségét.
Kísérlete arra irányul, hogy a jogi kultúrákat éltető ideológiák mögé... Tovább

Fülszöveg

Az értekezés nemcsak nyelvfilozófiai síkon kísérli meg, hogy jogi gondolkodásunkat új alapokra fektesse. Korunk alapvető kultúrantropológiai megfontolásaira is hagyatkozva arra törekszik, hogy a jogi folyamatokat ne valamely kiválasztott hazai kultúrához kötötten láttassa (a kulturális előfeltevések ideologikus megerősítésével helyettesítve a tárgyszerű vizsgálódást), hanem a belső és külső látásmód egységét létrehozva, egyetemes érvényességgel járja fogalmilag körül.
Ennek megfelelően - döntően a tény bírói megállapítása s a jog tényre vetített aktualizálása problémaköre köré felfűzve - gondolja újra nyelv, fogalom és logika természetét, jelentésmeghatározás és jelentés általi meghatározás kapcsolatát, megismerés és gyakorlati cselekvés viszonyát, végezetül a jogi tevékenységnek a mindennapi élet sokszínű összetettségétől s a többi homogenizált tevékenységi formáktól is megkülönböztetett sajátszerűségét.
Kísérlete arra irányul, hogy a jogi kultúrákat éltető ideológiák mögé tekintsen, és ezzel lehetővé tegye a valóságban lezajló folyamatok valóságos arculata lerajzolását. Vagyis arra, hogy pusztán ideológiakritika helyett ontológiai magyarázattal szolgáljon.
Az elemzés végső eredménye azt sugallja, hogy a jogban (miként a cselekvés többi homogenizált szféráiban is) a különféle ideológiák homlokzata mögül társadalmi jellegű konszenzusaink végső forrásaként a gyakorlat folytonossága, valamint folyamatos visszacsatoltságában megnyilvánuló megbízhatósága bukkan elő. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
1. ELŐFELTEVÉSEK 23
2. A TÉNY MEGKÖZELÍTÉSE 33
2.1. Felfogása 34
2.2. Megismerése 39
2.3. Nyers és intézményi tény 48
2.3.1. Folyamatként kifejlés 51
2.3.2. Fokozatiság 55
2.3.3. Objektivációhoz kapcsoltság vagy önmaga generálása 58
2.3.4. Meghatározatlanság 63
2.3.5. Viszonylagosság 68
2.3.6. Történetiség és a megismerés módszertani dilemmája 72
2.4. A jogban megjelenő tény sajátossága 74
3. A BÍRÓI TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS IMPUTATÍV JELLEGE 80
3.1. Problémamegoldás és igazolás logikájának különbsége 80
3.2. Megismerés és megítélés különneműsége 86
3.3. A relevancia kiválasztó szerepe 93
3.4. Tény és eset: a gondolati átalakítás 97
3.5. A minősítés gyakorlati függősége 107
3.6. Deszkriptivitás hiánya a normatív szférában 112
3.6.1. Fogalom és típus, szubszumpció és szubordináció kérdése 119
3.7. Tény és érték egysége 126
3.8. Tény és jog szétválaszthatatlansága a jogi kérdésfeltevésben 131
3.8.1. „Ténykérdés" és „jogkérdés" dilemmája 136
3.8.2. A „közönséges szavak" kérdése 147
3.9. Tény- és normaoldal egymásravetítettsége 150
3.10. Ismereteink korlátozottsága és nyelvünk határozatlansága 159
3.11. A normatív besorolás nem megismerő dialektikája 169
3.12. Az eredmény aszkriptív jellege 176
4. A BÍRÓI TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS ELJÁRÁSI KÖZEGE 181
4.1. A ténymegállapítás konstitutivitása 182
4.2. Bizonyítás és proceduralitás 191
4.2.1. A „bizonyosság" kérdése 198
4.3. A jogerő szerepe 203
5. A BÍRÓI TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS TERMÉSZETE 207
5.1. Mint játék játszása 208
5.2. Mint a jogkövetkezmény-levonás előfeltétele 210
5.3. Mint a megismeréstől eltérő homogén tevékenység 214
5.4. Mint a jog rendszerként történő reprodukálása 220
5.4.1. A normatív zártság igénye 220
5.4.2. A ténykommunikáció ideologikus és gyakorlati nyitottsága 227
Irodalom 232
Névmutató 255
Tárgymutató 259

Varga Csaba

Varga Csaba műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Varga Csaba könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem