A birodalom romjain (dedikált példány)

Fülszöveg

Krasznai Zoltánt és írásait a hetvenes évek végén ismertem meg. már akkor feltűnt tájékozottsága, elemzéseinek előrelátó tárgyilagossága.
A rendszerváltás előtt és után írt tanulmányai, cikkei nagy hasznomra voltak az 1992-ben elkészült, s azóta több nyelven megjelent, A népi demokráciák vége és a posztkommunizmus első lépései című könyvem megírásában. Fejtő Ferenc
Krasznai Zoltán besorolhatatlan műfajú szerző. Egyszerre elsőrangú publicista, közgazdász és politológus. Mindegyik tevékenységi körében egyértelműen a magyar progresszió ügyét szolgálja. Amikor Hírmondó címmel szamizdat folyóiratot szerkesztettem és adtam ki a nyolcvanas években, politikai kommentárjaival Szabó Miklós mellett - olykor vele közösen - ő világított be a legélesebb fénnyel a kádárizmus kulisszái mögötti homályba.
Tevékenysége nem gyömöszölhető be pártkeretek közé. Az MDF-ben a kezdetekről kizárásáig képviselte a liberális szellemiséget. A kilencvenes években megjelent tanulmányaiban ezért a leghitelesebben - egyszerre belülről és távolságtartással - elemezhette az Antall-kormány és a vezető kormánypárt politikáját.
Válogatott írásainak ez a kötete tehát két politikai kurzusról is kivételesen fontos és tiszta képet ad. Az utolsó két évtized történelme iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen munkának tartom. Demszky Gábor
A szerző, a progresszív nemzeti gondolkodás legjobb hagyományainak folytatója, az autonóm szellemi tevékenységhez elengedhetetlen bátorság megtestesítője. Többszörösét hozta ki magából annak, mint amire a kor predesztinálta. Kiss Endre
A barát ajánlja a barátot, a szerzőtárs a szerzőtársat. Egykori közös írásaink hangulata, a gondolatcserék ma már a hőskor nosztalgikus emlékei. Zoltán született szamizdat-szerző volt. A Hírmondóban megjelent elemzéseiben kikezdhetetlen logikával mutatott rá a poszt-sztálini gazdaság fonákságaira.
Nem hitt a rendszer megreformálhatóságában, és kezdettől fogva a nyugati piacgazdasággal szembesítette a "létező szocializmus" viszonyait. Elemzéseinek egyik jellemző erőssége a szatirikus hangvétel.
A rendszerváltás idején útja Lakitelekre vezetett. A szomszédos országokban élő magyarok ügye iránti szenvedélyes elkötelezettsége párosult az egyértelmű nyugati orientációval, és a piacgazdaság megvalósításának szándékával. Elsőként említett kötődése kapcsolta össze az induló MDF-fel, a második azonban hamarosan konfliktusokat okozott a "Lakitelekiekkel"; útjaik elváltak. Azóta újra magányos, politikai tábor nélküli elemzőként folytatja közírói munkásságát. Szabó Miklós Vissza