A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A birodalom kormányzása

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Közoktatásügyi Kiadóvállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 347 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Görög  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: A görög szöveget kiadta és magyarra fordította Moravcsik Gyula. 1 facsimilével illusztrálva. Franklin-nyomda nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Épen ezer éve annak, hogy a bizánci császári palota könyvtárában Bíborbanszületett Konstantin császár munkatársai és írnokai társaságában egy nagy munkán dolgozott, melyet fia, az akkor körülbelül... Tovább

Előszó

Épen ezer éve annak, hogy a bizánci császári palota könyvtárában Bíborbanszületett Konstantin császár munkatársai és írnokai társaságában egy nagy munkán dolgozott, melyet fia, az akkor körülbelül 10-13 éves Romanosz számára készített. A császári szerzőnek az volt a célja, hogy a majdan ő utána trónra lépő trónörökösnek olyan tájékoztatást adjon a birodalom külpolitikájáról, amelynek ismerete birtokában fia a Bizánc határain élő s vele háborús és békés kapcsolatokban levő népeket eredményesen tudja kihasználni a birodalom érdekeinek védelmében. Aligha sejtette, hogy ez a munka, melyen hosszú éveken át dolgozott, nemcsak fia számára fog diplomáciai kézikönyvül szolgálni, hanem az utókor történeti ismereteinek egyik legbecsesebb forrása is lesz. Hiszen a munka nemcsak a magyar és orosz történet egyik legrégibb és legfontosabb görög nyelvű forrása, hanem még egész sereg más nép, így a besenyők, kazárok, délszlávok, örmények, grúzok stb. történetére nézve is alapvető jelentőségű.
A szerző, (ejtsd: Konsztantínosz Porfürojénitosz) annak a Bölcs Leó császárnak a fia volt, aki 904 táján írt Taktikájában a honfoglaló magyarság hadiszervezetéről és hadművészetéről olyan szemléletes képet rajzolt. Konstantin 905-ben született atyja negyedik házasságából, s a Porfürojénitosz («bíborban született», helyesebben: «a bíborteremben született») melléknevet onnan kapta, hogy a császári palota bíbortermében (ejtsd: i porfűra) látta meg a napvilágot, vagyis akkor született, midőn atyja már a bizánci trónon ült. Alig volt még hét éves, amikor 912-ben elvesztette atyját. Ettől kezdve ifjúsága sok megaláztatás és viszontagság között telt. Nagybátyja rövid uralkodása után ugyan ő került a trónra, de kiskorúsága miatt régens-tanács vezette a birodalom ügyeit, amelynek tagjai ellenséges indulattal viseltettek iránta. Ezek közül Romanosz Lekapinosz 920-ban erőszakosan magához ragadta az uralmat, s bár a fiatal Konstantint is megkoronáztatta és feleségül adta hozzá leányát, mint társcsászár csak mellérendelt, sőt később, midőn Romanosz Lekapinosz fiait is maga mellé emelte a trónra, egészen alárendelt szerepet játszott. Vissza

Tartalom

Előszó 2
Bevezetés 15
1. Kéziratok 15
2. Kiadások 25
3. Fordítások 27
4. A kéziratok és a kiadások viszonya 28
5. Az új kiadásban követett módszer 36
Jelmagyarázat 43
KONSTANTÍN A RÓMAIAK KRISZTUSBAN AZ ÖRÖK KIRÁLYBAN VALÓ CSÁSZÁRA FIÁHOZ ROMANOSZHOZ AZ ISTENKORONÁZTA BÍBORBANSZÜLETETT CSÁSZÁRHOZ 44
Előszó 45
1. A besenyőkről, és hogy milyen hasznosak, ha a rómaiak császárával békében élnek 49
2. A besenyőkről és az oroszokról 49
3. A besenyőkről és türkökről 51
4. A besenyőkről, oroszokról és türkökről 51
5. A besenyőkről és a bulgárokról 53
6. A besenyőkről és cherszóniakról 53
7. A császári megbízottakról, akiket Gherszónból Besenyöországba küldenek 55
8. A császári megbízottakról, akiket az istenoltalmazta városból csapatszállító hajókkal a Dima, Dnyeper és Dnyeszter folyón Besenyőországba küldenek 55
9. Az Oroszországból fatörzscsónakokon Konstantinápolyba jövő oroszokról 57
10. Kazáriáról, hogyan és kikkel kell azt megtámadtatni 63
11. Gherszón városáról és Boszporosz városáról 65
12. Fekete Bulgáriáról és Kazáriáról 65
13. A türkökkel szomszédos népekről 65
14. Mohamed származásáról 77
15. A fatemiták törzséről 79
16. A kánonból, melyet István asztrológus a szaracénok kijöveteléről csillagjóslás alapján készített, hogy a világ teremtésének melyik évében történt, és ki tartotta akkor kezében a rómaiak birodalmának jogarát 81
17. A megboldogult Theofánisz krónikájából 81
18. Az arabok második uralkodója, Abúbakr, három évig 83
19. Az arabok harmadik uralkodója, Umar 83
20. Az arabok negyedik uralkodója, Uszmán 85
21. Theofánisz krónikájából: a világ teremtésétől kezdve a 6171. év 85
22. A megboldogult Theofánisz krónikájából ugyanezekről a dolgokról s Muávijáról és nemzetségéről, hogy hogyan kelt át Hiszpániába. A rómaiak császára Levágottorú Jusztinián 92
23. Ibéráról és Hiszpániáról 99
24. Hiszpániáról 103
25. A szigrianíi Theofánisz történeti művéből 103
26. A nagytekintetű Húgó király származása 109
27. Longobardia tartományról és az abban levő hercegségekről és fejedelemségekről 113
28. Elbeszélés arról, hogy hogyan települt be az, amit most Velencének neveznek 119
29. Dalmáciáról és az ott levő szomszédos népekről 123
30. Elbeszélés Dalmácia tartományról
31. A horvátokról és a földről, melyen most laknak 152
32. A szerbekről és a földről, melyen most laknak 160
33. A zachlumokról és a földről, melyen most laknak 161
34. A terbuniótákról és a kanalitákról s a földről, melyen most laknak 163
35. A diokleciánuszokról és a földről, melyen most laknak 163
36. A paganokról, akiket arentanoknak is neveznek, és a földről, melyen most
laknak 165
37. A besnyők-népéről 167
38. A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak 171
39. A kabarok népéről 175
40. A kabarok és a türkök törzseiről 175
41. Moravia földjéről 181
42. Földleírás Thesszalonikétől a Duna folyóig és Belgrád városáig, Turkíáé és Besenyőországé a kazár erődig, Sarkéiig és Oroszországig és Nekrópüláig, amely a Pontosz-tengerben van, közel a Dnyeper folyóhoz, és Cherszónig Boszporosszal együtt, ahol a klíma-vidék városai vannak, azután a Meótisztóig, melyet nagysága miatt tengernek is neveznek, és a Tamátarchának nevezett városig, ezenkívül még Zichíáé, Papagíáé, Kaszachíáé, Aláníáé, Abaszgíáé és Szotiriúpolisz városáig 183
43. Tárón földjéről 189
44. Apahunik földjéről, Manckert városáról, Rerkriről, Hlatról, Ghaliatról, Áresésről, Dvinről, Herről, Szalmászról és Dzsermazsorról 199
45. Az ibérekről 205
46. Az ibérek származásáról és Artanudzs városáról 215
47. A ciprusiak átköltözéséről a történet így szól 225
48. A nagy palota kupolatermében tartott hatodik szent zsinat 39. cikkelye 225
49. Aki az iránt tudakozódik, hogy a szlávokat hogyan tették a patrászi egyház szolgáivá és alattvalóivá, tanulja meg azt a jelen írásból 229
50. A Peloponnészosz tartományban levő szlávokról, a miiingekről és ezeritákról és az adókról, melyeket fizetnek, úgyszintén Maíni városának lakosairól és az adóról, melyet fizetnek 233
51. Arról, hogy hogyan jött létre a császári naszád, ennek a naszádnak
a kapitányairól, és ami csak a kútcsarnokbeli főkardhordozóra vonatkozik 247
52. Lovak bekövetelése Peloponnészosz tartományban, ami, mint előbb mondottuk, Romanosz úr alatt történt 207
53. Történet Gherszón városáról 259
Névmutató 288
Szómutató 314
Nyelvhasználat 333
Források és párhuzamos helyek jegyzéke 337
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem