Előszó | 11 |
A szabályozás alapelvei (Vekerdi László) | 13 |
A szabályozás története és mai irányai | 13 |
A szabályozás története | 13 |
Szabályozás a "szabályozás" előtt | 13 |
A szabályozás születése | 17 |
Entrópia és kibernetika | 19 |
A szabályozás általános elmélete: a kibernetika | 22 |
A szabályozás modern irányai | 24 |
Információ, jelentés, szabályozás | 24 |
Rendszer, modell, jel, szabályozás | 29 |
Irodalom | 36 |
Molekuláris szuperrendszerek önszabályozása és önszerveződése (Gánti Tibor) | 37 |
Lágy rendszerek | 37 |
Kémiai szuperrendszerek és szabályozási szintjeik | 39 |
A rendszerek stabilitása | 40 |
Kémiai körfolyamatok | 41 |
Akkumulációs folyamatok | 45 |
Térben és időben oszcilláló kémiai rendszerek, biológiai órák | 50 |
Önreprodukáló szupramolekuláris rendszerek | 53 |
Kémiai szabályozóelemek | 55 |
Osztódással szaporodó kémiai szuperrendszer | 56 |
Homogén chemotonok | 58 |
Szeparatív chemotonok | 61 |
A kémiai szuperrendszerek evolúciója | 64 |
Irodalom | 71 |
Genetikai szabályozás (Csányi Vilmos) | 75 |
Bevezetés | 75 |
A génspecifitás szabályozása | 77 |
Mutáció | 78 |
Mutagének és antimutagének az anyagcserében | 79 |
A DNS-polimeráz szerepe a mutáció szabályozásában | 80 |
Génreparáció | 81 |
Saját gén felismerés | 82 |
A génpozíció szabályozása | 83 |
A kromoszóma szerkezete szabályozott | 83 |
Paramutáció | 86 |
A gén funkciója függ az elhelyezkedésétől | 87 |
Megfelelő pozíció szükséges a géntermékek kölcsönhatásához is | 87 |
A sejtekben szétterült állapotban levő kromoszóma-elhelyezkedés nem véletlenszerű | 88 |
Gének szabályoznak géneket | 88 |
Szabályozó gének szerepe a halak rosszindulatú daganatainak kialakításában | 89 |
A géndózis szabályozása | 90 |
Az X kromoszóma génjei nem mindig működnek | 90 |
Génsokszorozódás | 91 |
Az egyes gének különböző számban kerülnek az ocitába | 91 |
Az extrakromoszomális gének példányszáma is változó | 91 |
A szomatikus sejtek géntartalma különbözhet a csírasejtekétől | 92 |
A génfunkció szabályozása | 92 |
A génműködés fontos része a transzkripció megindítása és megállítása | 92 |
Közösen szabályozott gének csoportja az operon | 94 |
A promoter gén több száz nukleotid hosszú | 95 |
Az operátor szabályozó funkciója lehet negatív vagy pozitív | 95 |
Szabályozó gének komplex hierarchiája teszi lehetővé a vírusok szintézisének menetrendszerű pontosságát | 97 |
A génfunkció szabályozódhat a transzláció szintjén is | 101 |
A DNS szabályozza saját replikációját | 102 |
Replikon | 103 |
Irodalom | 104 |
Az enzimműködés szabályozása (Horváth István) | 107 |
Bevezetés | 107 |
Az anyagcsere szabályozása az enzimek mennyiségének változtatásával | 108 |
A fehérjeszintézis szabályozása baktériumokban | 108 |
A katabolikus represszió. A cAMP szerepe a baktériumfehérje-szintézis szabályozásában | 111 |
A bakteriális fehérjeszintézis szabályozásának egyéb lehetőségei | 113 |
Fágspecifikus fehérjék szintézisének szabályozása | 113 |
A spórásodás mechanizmusa | 114 |
Enzimszintézis szabályozása eukarióta sejtekben | 115 |
Enzimaktivitás-változások szabályozó szerepe | 118 |
A végtermékgátlás | 120 |
Alloszterikus aktiválás és gátlás | 127 |
Az enzimaktivitás szabályozása kémiai módosítással | 130 |
Enzimreakciók szabályozása izoenzimek segítségével | 132 |
Irodalom | 134 |
A sejtosztódás szabályozása (Balázs András) | 135 |
Bevezetés | 135 |
A sejtciklus anyagcsere-folyamatai és a sejtosztódás | 135 |
Az interfázisos sejtek nyugalmi periódusai (G0, G2, GH) | 136 |
A sejtosztódás szabályozásának természetes és mesterséges faktorai | 137 |
A sejtproliferáció stimulációja | 138 |
A sejtszaporodás gátlása | 139 |
Morfogenetikai gátlófaktorok | 139 |
A sejtpopulációk növekedésének szabályozása | 140 |
Az operonelmélet - a replikátor inaktiválódása | 142 |
Intracelluláris represszió differenciált sejtekben | 143 |
Egyéb gátlófaktorok és kutatási területek | 144 |
A ciklusgátlók sejtbiológiai hatásmechanizmusa | 146 |
A daganatos sejtszaporodás szabályozása | 148 |
Irodalom | 150 |
Az egyedfejlődés szabályozása (Csaba György) | 153 |
Bevezetés | 153 |
A sejtek differenciálódási folyamatai a szervezetben | 154 |
Az egyedfejlődés sejten belüli szabályozása | 154 |
Az egysejtűek differenciálódása | 155 |
A szabályozás lehetőségei | 158 |
A szabályozási modellek | 158 |
A sejtmag szerepe a differenciálódásban | 162 |
A heterokromatinizáció és az eukromatinizáció problémája | 162 |
A represszor anyag Eukaryotákban | 163 |
A hisztonszabályozás | 163 |
A nonhiszton-szabályozás | 166 |
A hiszton-nonhiszton kombinált szabályozás | 166 |
A citoplazma szerepe a differenciálódásban | 169 |
Az egyedfejlődés sejtek közötti szabályozása | 171 |
A kétéltű pete fejlődése mint modell | 171 |
A fejlődési potenciák magyaráta a szabályozási modellek alapján | 174 |
Az induktorok és a reagáló sejt | 176 |
A receptorok szerepe az indukcióban | 179 |
A gátlás és a gátló anyagok | 180 |
A sejtek közötti kapcsolatok jelentősége az indukcióban és a gátlásban | 180 |
A morfogenezis problémái | 181 |
A sejtek felismerési rendszere | 181 |
A cell contact hatás | 182 |
Az "external coat" és a markerek | 183 |
A kontakt gátlás | 183 |
A differenciális adhézió | 183 |
Immunológiai jelenségek a sejtfelismerésben | 184 |
A sejtek helyzetfelismerése | 184 |
A távolhatás problémái | 186 |
A szabályozás hibái az egyedfejlődésben | 186 |
A kóros fejlődés génfüggősége | 187 |
A fejlődés genetikai szabályozásában bekövetkező zavarok | 187 |
A kromoszómaaberrációk | 187 |
A kóros fejlődés poligének alapjai | 188 |
A génszabályozásra közvetlenül ható tényezők | 189 |
A gének által hordozott utasítás megváltozásának egyéb lehetőségei | 190 |
Irodalom | 192 |
Hormonális szabályozás a növényvilágban (Farkas Gábor) | 197 |
Hormonforgalom a növényvilágban | 197 |
A növényi hormonok csoportosítása | 198 |
A növényi hormonok hatásmódja az egész növény, az egyes szervek szintjén és sejtszinten | 199 |
Auxinok | 199 |
Az auxinok keletkezése | 199 |
Az auxinok kémiája és biokémiája | 200 |
Az indolecetsav hatása egyes életfolyamatokra | 202 |
Gibberellinek | 208 |
A gibberellinek felfedezése | 208 |
A gibberellinek kémiája és biokémiája | 208 |
A gibberellinek hatása egyes életfolyamatokra | 210 |
Citokininek | 212 |
A citokininek felfedezése | 212 |
A citokininek kémiája és biokémiája | 213 |
A citokininek hatása az egyes életfolyamatokra | 215 |
Abszcizinsav | 216 |
Az abszcizinsav felfedezése | 216 |
Az abszcizinsav kémiája és biokémiája | 217 |
Az abszcizinsav hatása az egyes élefolyamatokra | 217 |
Etilén | 218 |
Az etilén mint növényi hormon felfedezése | 218 |
Az etilénképződés biokémiája | 218 |
Az etilén biológiai hatása | 219 |
A növényi hormonok hatásmódja molekuláris szinten | 219 |
Irodalom | 222 |
Hormonális szabályozás az állatvilágban (Kondics Lajos) | 223 |
Bevezetés | 223 |
A belső elválasztású mirigyek idegi szabályozása | 227 |
Közvetlen idegi szabályozás, az idegi szabályozás fejlődése | 227 |
Az adenohypofízis kétszintű idegi szabályozása | 229 |
Releasing hormonok, inhibiting hormonok, a hipofízis hormonjai | 231 |
Feed back szabályozás, szenzibiliáció, deszenzibiláció | 234 |
A hormonok kötődése szérumfehérjékhez | 238 |
Hormonkötő receptorok | 239 |
Az epifízis jelentősége a szabályozásban | 242 |
Az endokrin mirigyek napszakos és évszakos ritmusa | 244 |
Néhány endokrin szabályozási mechanizmus | 247 |
A kacsa sómirigyének szabályozása | 247 |
Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer | 248 |
A metamorfózis szabályozása a rovarokban | 252 |
Az ovariális ciklus szabályozása | 254 |
Irodalom | 259 |
Az idegi szabályozás alapmechanizmusai (Salánki János) | 271 |
Bevezetés | 271 |
Az idegi szabályozás és elemi mechanizmusai | 272 |
Az idegimpulzus mint jel | 272 |
Az idegsejt (neuron) szerkezete és típusai | 274 |
Az idegingerület keletkezési mechanizmusa | 277 |
Nyugalmi potenciál | 278 |
Akciós potenciál | 281 |
Az ionelmélet hiányosságai | 283 |
A jelgenerálás alapjai és idegi folyamata | 284 |
Ingerületáttevődés | 286 |
Az idegközpont működése | 290 |
A neuron funkcionális differenciáltsága | 291 |
A szinapszisok funkcionális differenciáltsága | 294 |
Neuronok közötti kapcsolatok, szabályozási módok | 299 |
Irodalom | 303 |
A magatartás pszichológiai szabályozása (Popper Péter) | 305 |
A pszichológiai szabályozás elemi folyamatai | 306 |
A reflexszintű szabályozás tanult formái | 306 |
A szociális tanulás elemi formái | 308 |
Az anya-gyermek kapcsolat szerepe a viselkedés regulációjában | 309 |
A magatartás szabályzásának személyiséglélektani alapjai | 313 |
A család szerepe a magatartást szabályozó én-erők fejlődése szempontjából | 313 |
Az erkölcsi értékrendek beélpülése a magatartás szabályozásába | 317 |
Az elhárító mechanizmusok | 322 |
A magatartás szociális szabályozásának alapjai | 324 |
Az attitűdök szerepe a viselkedés regulációjában | 326 |
Szociális szerep és viselkedés | 330 |
Irodalom | 336 |
Szupraindividuális organizáció (Juhász-Nagy Pál és Vida Gábor) | 337 |
Bevezetés | 337 |
Szupraindividuális jelenségek | 337 |
Szemléleti nehézségek | 338 |
Az organizáció intuitív folyamata | 340 |
A szupraindividuális organizáció fontossága | 341 |
Alaptények; alapfeltevések; alapproblémák | 343 |
Néhány alapfogalom | 345 |
Kiindulás | 345 |
Populációs attributumok a modellezésben | 346 |
Attributumcsaládok | 346 |
Vizsgálati attributumosztályok | 347 |
Hatások és kölcsönhatások | 349 |
Populációs kölcsönhatások | 349 |
Elemi kölcsönhatástípusok | 349 |
Kvantitatív közelítés | 351 |
Dinamikus viselkedés | 353 |
Nem elemi kölcsönhatások | 354 |
A populációnövekedés szabályozása | 356 |
Exponenciális populációnövekedés | 356 |
Egyedszámváltozás természetes populációkban | 358 |
Logisztikus növekedés | 360 |
A populáció korcsoportstruktúrája | 362 |
A populáció genetikai szabályozása | 365 |
A populáció génállománya és géngyakorisága | 365 |
A Hardy-Weinberg-féle egyensúlyi állapot | 366 |
A genotípus-gyakoriság szabályozása | 367 |
Géngyakoriság-változások (evolúció) dinamikája | 372 |
A populáció egyedszámváltozásának genetikai szabályozása | 379 |
A populációk polimorfizmusának szabályozása | 379 |
A kölcsönhatásviszonyok organizációja | 381 |
Nyitó megjegyzések | 381 |
Egy elemi kompetíciós modell | 381 |
Egy elemi predációs modell | 383 |
További kompetíciós modellek | 385 |
Kompetíció és konkurrencia | 387 |
További predációs és vizsgálati modellek | 389 |
Az izolátumok biotális szabályozottsága | 392 |
A társulások organizáltsága | 395 |
Záró megjegyzések | 400 |
Néhány következtetés | 400 |
Néhány tanulság és probléma | 400 |
Mentegetőzés | 402 |
Irodalom | 403 |
A könyv szerzői | 407 |