Előszó | 5 |
Tartalomjegyzék | 7 |
Természetismeret és kísérlet | |
Az élet fogalma | 11 |
Tyúkkolera | 14 |
Penicilian | 14 |
Salvarsan | 16 |
Transzformáció | 16 |
Fenil-ketonúria | 19 |
A sejt az életjelenségek színtere | |
Mi látható az elektronmikroszkópban? | 22 |
Sejtmag (nucleus) | 24 |
Citoplazmatikus retikulum | 25 |
Golgi-féle lemezek | 25 |
Mitokodrimuok | 26 |
Kloroplasztok | 28 |
A szerkezetek jelentősége | 31 |
A napenergia megkötése és raktározása | |
A zöld pigemntrendszer szerepe | 35 |
A CO2 redukálódásának bizonyítása | 41 |
Aminosav- és dikarbonsavszintézis | 42 |
A zsírok szintézise | 44 |
A pigmentek szintézise | 45 |
Az energia biológiai átalakulása | |
Az energianyerés mechanizmusa | 50 |
A biológiai cukorelbontás | 52 |
Glükolízis | 52 |
Oxidatív légzés | 54 |
Citromsav-ciklus (Krebs-ciklus) | 55 |
Terminális oxidáció | 57 |
Pentózfoszfát-ciklus | 61 |
A légzés szabályozása | 61 |
A légzés jelentősége | 65 |
A respirációs energiát konzerválása | 66 |
Növényi hormonok és hormonszerű vegyületek | |
A növényi hormonok felfedezésének története | 72 |
A sejtosztódás hormonális szabályozása | 78 |
A növekedés (megnyúlás) hormonális szabályozása | 82 |
A szerveződés és differenciálódás homonális szabályozása | 84 |
Palaritás | 84 |
Hajtás- és gyökérképzés | 88 |
Virágképzés | 88 |
Átoltási kísérletek | 91 |
Biokémiai kísérletek | 93 |
Hormonkezelések | 94 |
A növekedési és gátlóanyagok térhódítása a gyakorlatban | 100 |
A gyökérképződés előmozdítása | 101 |
A szervek leválásának fokozása és gátlása | 101 |
A virágzás és megtermékenyülés szabályozása | 102 |
A rügyfakadás és csírázás befolyásolása | 103 |
A vegyszeres gyomirtás | 105 |
A növekedés gátlása | 107 |
Vernalizáció és fotoperiodizmus | |
A vernalizáció | 109 |
A vernalizáció ábrázolása diagramokban | 111 |
A vernalizáció folyamata | 113 |
A fotoperiodizmus | 114 |
A fotoperiódus és a környezeti hatások | 115 |
A fotoperiódus érzékenység belső tényezői | 117 |
A fény- és sötétperiódus viszonya | 119 |
Vírusok | 125 |
A vírusok szerkezete | 126 |
A vírusok életmódja | 130 |
Hogyan pusztítja el a fág baktériumot? | 131 |
A lizogénia jelensége | 133 |
Transzdukció | 134 |
Van-e vírusoknak önálló anyagcseréjük? | 135 |
A vírusok sokfélesége | 137 |
Hogyan képeznek a sejtek molekulákat? | |
A nukleinszavak jelentősége és szerkezete | 140 |
A DNS szerkezete | 141 |
A replikáció módja | 143 |
A DNS szintézise | 144 |
Az RNS szerkezete | 145 |
A genetikai információ megvalósítása | 146 |
Az információs RNS szintézise és szerepe | 147 |
A szállító-RNS szerepe az aminosavak szállításában | 148 |
Milyen hosszú életűek a riboszómák? | 149 |
Az aminosavak aktiválása | 150 |
A polipeptid- és proteinláncok képződése | 151 |
Az enzimek és aminosavak bioszintézisének szabályozása | 152 |
Adaptáció | 152 |
Indukció | 152 |
Represszió | 153 |
Az enzimszintézis szabályozása | 153 |
A molekuláris genetika | |
A genotípus analízise | 161 |
A sejtmag genetikai jelentősége | 162 |
Az elsődleges genetikai anyag | 166 |
A genetikai információ | 166 |
Mutáció | 171 |
Mutagén sugarak | 171 |
Mutagén ágensek | 172 |
A gének hatásmódja | 173 |
A gének és az enzimek kapcsolata | 175 |
Baktériumrekombináció | 178 |
Fágrekombináció | 180 |
A DMV mesterséges mutációja | 180 |
Öröklés és evolúció | 181 |
Név- és tárgymutató | 185 |