Novák Róbert és Dr. Matkovics Béla: Az SI mértékegységrendszer bevezetése és biológia alkalmazása | 13 |
Bevezetés | 13 |
Történeti áttekintés | 14 |
Az SI mértékegységrendszerrel kapcsolatos alapfogalmak | 15 |
Az alapegységek | 15 |
A kiegészítő egységek | 19 |
A származtatott egységek | 19 |
A prefixumok használata | 19 |
Az SI-n kívüli, de korlátozás nélkül használható egységek | 22 |
Az 1980. január 1-ig használható nem SI-egységek | 23 |
Az SI mértékegységrendszer alkalmazása biokémiai és biológiai rendszerekre | 26 |
Definíciók | 26 |
Rendszer | 26 |
Összetevő (komponens) | 26 |
Mérték (mennyiség) | 27 |
A mérték típusa vagy általános mérték | 27 |
Mértékfajta | 27 |
Numerikus érték vagy mérőszám | 28 |
Egység | 28 |
Dimenzió | 28 |
Az alap mértékegységfajták | 29 |
Az alapegység | 29 |
A származtatott mértékegységfajták | 29 |
Koherens (összetartozó) származtatott egységek | 29 |
Nem koherens (nem összetartozó) származtatott egységek | 29 |
Az extenzív mérték | 30 |
Az intenzív mérték | 30 |
A mennyiség | 30 |
Jelölések, egységek, terminológia, a biokémiai adatok leírása | 31 |
Általános szempontok | 31 |
Hőmérséklet | 32 |
Nyomás | 32 |
Energia | 33 |
Az oldatok összetétele | 33 |
Koncentráció | 33 |
Tömegkoncentráció | 33 |
Molalitás | 34 |
Móltört | 34 |
Állapotegyenletek | 34 |
Az egyensúlyi állandó | 35 |
Elektródmérések | 35 |
Standard körülmények az egyensúlyi méréseknél | 36 |
Kísérleti körülmények | 36 |
Hőmérséklet | 37 |
Puffer és pH | 37 |
Komplexképződés ionokkal | 38 |
Általános megfontolások az egyensúlyi adatok beírásához | 39 |
Katalitikus biokémiai folyamatok | 45 |
Katalizátor | 45 |
Szubsztrát és termék | 46 |
Elemi folyamat(ok) vagy lépés(ek) | 46 |
Az enzim katalizálta reakció | 47 |
Az enzim katalizálta reakciókat befolyásoló tényezők | 47 |
Homogén katalízis | 47 |
Heterogén katalízis | 47 |
Enzimes katalízis | 48 |
Aktív hely | 48 |
A kémiai reakció | 48 |
A reakció terjedelme | 49 |
A reakció sebessége | 49 |
Egy komponens keletkezési sebessége | 50 |
Volumetrikus reakciósebesség | 50 |
Egy komponens anyagmennyiségének növekedési sebessége | 50 |
A reakció rendje | 51 |
A sebességi állandó | 51 |
Az "aktivitás" (nem enzimatikus, kémiai) | 52 |
Mértékfajták, mértékegységek az enzimológiában, és alkalmazásuk | 53 |
A módszertől függő önkényes egység | 53 |
Az "enzim mennyisége" és a nemzetközi egység | 53 |
A katalitikus mennyiség és a catal | 54 |
A katalitikus mennyiség és a katal | 54 |
Az enzimaktivitás és a katal | 55 |
A katalitikus mennyiség és a katal | 55 |
A katalizátoraktivitás | 55 |
A katalizátor relatív mennyisége és a katal | 56 |
A kataliztikus képesség és a katal | 56 |
Katalicitás és mol/másodperc kilogramm | 56 |
Katalitikus aktivitás és mol/másodperc | 57 |
Katalitikus aktivitás és reciprok másodperc | 57 |
Önkényes mértékegységfajták és önkényes egységek | 57 |
Néhány gondolat a klinikai, kémiai eredmények SI-számításához | 60 |
A vér gáztartalmának mérése | 62 |
Ozmolalitás | 63 |
Hematológiai eredmények | 64 |
A sugárbiológiában használatos egységek és SI-átszámításaik | 64 |
A radiaktív sugárforrás aktivitása | 66 |
Az elnyelt sugárdózis | 66 |
A besugárzási dózis | 67 |
Függelék | 67 |
Folyóiratokban történő közléseknél betartandó előírások az SI mértékegységrendszer használatával kapcsolatban | 67 |
Az SI-használattal kapcsolatos egyéb fontos megjegyzések | 69 |
Néhány fontos angol kifejezés általunk használt és javasolt fordítása | 70 |
Utószó | 71 |
Rövidítések | 72 |
Irodalom | 74 |
Dr. Kapa Eszter: A pigmentsejtek biológiája | 77 |
A pigmentsejtek jelentősége | 77 |
Az 1965-ös kongresszus által elfogadott új terminológia | 77 |
A melanin kialakuklásának ontogenetikai állomásai | 78 |
Patológiás sejttípusok | 80 |
A benignus melanoma sejtjei | 80 |
A malignus melanomák sejtjei | 81 |
A pigmentsejtek megjelenési formái az élővilágban | 81 |
A hőmérséklet szerepe a színváltoztatásban | 85 |
A színváltoztatás jelentősége a környezethez való alkalmazkodásban | 85 |
A pigmentsejtek funkcionális morfológiája | 86 |
A pigmentsejt ontogenezise és a folyamat szabályozása | 87 |
A pigmentsejtek képződését és életciklusát befolyásoló tényezők és azok kölcsönhatásai | 87 |
A pigmentsejtek eredete | 88 |
A pigmentsejtek migrációja | 89 |
A pigmentmigráció szabályozása | 89 |
A melanogenezis a pigmentsejtekben | 90 |
Az endoplazmás retikulum szerepe a melanogenezisben | 92 |
A pigmentszemcsék vándorlása a citoplazmában | 94 |
A pigmentsejtekre ható hormonok és hormonszerű anyagok kémiája | 94 |
A MSH (melanocitastimuláló hormon, intermedin) kémiája | 94 |
A neurohumoralis szabályozás | 99 |
A pigmentképződés, a pigmentsejtek "működésének" humorális és idegi szabályozása | 99 |
A hipotalamikus kontroll jellemzői | 106 |
Az emberi pigmentsejt | 106 |
A melanin | 106 |
A pigmentképzés hormonális és idegi szabályozása emberben normális és kóros körülmények között | 109 |
Irodalom | 112 |
Dr. Solymosi Péter: Újabb eredmények a lichenológiában | 112 |
Zuzmóökológia | 117 |
Alapjelenségek | 117 |
A zuzmók élettani és ökológiai sajátosságai | 118 |
A vízellátás és változásai | 120 |
A vízfelvétel dinamikája | 121 |
A telep struktúrája és a vízfelvétel kapcsolata | 122 |
A fény hatása a zuzmókra | 124 |
A fotoszintézis sebessége | 125 |
Nitrogénfelvétel | 127 |
Karbonos metabolitok | 128 |
A hőmérséklet hatása az anyagcserére | 129 |
Szubsztrátumhoz kötött tényezők | 130 |
Zuzmocönológia | 131 |
Zuzmókémia | 134 |
Extracelluláris vegyületek | 134 |
Kalcium-oxalát | 135 |
Lipidek | 135 |
Zuzmósavak | 135 |
Hatóanyagok | 136 |
Alifás sorozat | 137 |
Alciklusos vegyületek, triterpének | 138 |
Aromás sorozat | 138 |
Heterociklusos nitrogén vegyületek | 143 |
A hatóanyagok képződésének feltételei | 144 |
A kémiai taxonok | 144 |
A zuzmókban előforduló vegyületek szerepe | 147 |
Környezetvédelmi kutatások | 148 |
A szennyezett levegőjű területek lokalizációja | 149 |
A légszennyezettség térképezése | 153 |
A lichenológia hazai feladatai | 153 |
Irodalom | 155 |
Dr. Matkovics Béla, Dr. Kelemen János és Dr. Márffy Ferenc: Kután termográfiás vizsgálatok folyadékkristály-oldatokkal és -lemezekkel | 159 |
Bevezetés | 159 |
Történeti áttekintés | 160 |
Fontosabb irodalmi előzmények, nómenklatúraproblémák és néhány szó a hazai folyadékkristály-kutatások állásáról | 161 |
A folyadékkristályok főbb alkalmazási területei | 167 |
Kontakt kután folyadékkristály-termográfiás módszerek és felhasználási területek | 168 |
Az emlő folyadékkristály-termográfiás vizsgálata | 173 |
Termográfiás vizsgálatok az erek és a nyirokutak megbetegedéseiben | 175 |
Termográfiás vizsgálatok csont- és ízületi megbetegedésekben | 176 |
Termográfiás vizsgálatok a szülészet-nőgyógyászatban | 177 |
A has és a mellkas termográfiás vizsgálata | 178 |
Termográfia a szemészetben, a fül-, orr-, gégészetben, a fogászatban és a szájsebészetben | 179 |
A sebgyógyulás termográfiája | 180 |
Egyéb alkalmazások | 180 |
A termográfiás eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok és észrevételek | 181 |
Utószó | 182 |
Irodalom | 183 |
Dr. Barna József: A reprodukció sugárérzékenysége | 187 |
Bevezetés | 187 |
A gametogenezis sugárzékenység in utero | 189 |
A gametogenezis posztnatális sugárérzékenysége pubertásig | 195 |
A gametogenezis sugárérzékenysége kifejlett korban | 199 |
A reprodukciós szervek, szövetek sugárérzékenysége | 210 |
A reprodukciós hormonhatások sugárbiológiája | 215 |
Sugárérzékenység az intrauterin utódfejlődésben | 218 |
A zigóták, az embriók és a fetusok sugárreakciói az egyes gasztációs napok alatt | 220 |
Irodalom | 237 |
A kötet szerzői | 243 |