A bíborbanszületett

Előszó

Részlet a könyvből:
Bizanc
Először a medvék érezték meg a hajnalt. A Hyppodrom körül fényes, fekete szemekkel esett az éjszakai eső, az őrök behúzódtak kamráikba, de az állatok nyugtalankodtak, mintha lesnék, elhalványodnak-e már az árnyékok? A ketrecek körül még éjjel volt, az élet lehúzódott a kocsmákba, titkos pincehelyekbe, melyek megőriztek valamit az ősi világ szerkezetéből. Egy kéz kinyitotta a szökőkút csapját. Vásár reggele volt, a Márvány-tenger környékéről hetipiacra gyűltek be a kisemberek. Szekerek kocogtak végig a macskaköveken, behajtottak a főút, a Mese felé. Vissza

Fülszöveg

A bíborban született, a császár fenn ül aranytrónján, méltóságos merevséggel, szinte élettelenül, palotája hideg csöndjében, de a falakon túl Bizánc, a Hellespontus titokzatos világa élvezi csodálatos virágkorát s a határokon túl mohó hódítók lármája zúg. Az imperium hosszú századok óta elérhetetlen álomképe a barbároknak, akiknek keze sóvárogva nyúlik ki az arany, bíbor, hercegnők teste s a görögtűz titka után. Nyugaton országok káoszából, Keleten birodalmakat temet el a homok, de Kommenos Mánuel mágikus birodalmát a Duna s az Eufrátesz határolja. Mánuel vérében titokzatos örökségeket hordoz. Apai nagyapja alapította meg a Komnenosok istenkirályságát, anyjának Szent László az apja. Csillagszférákban trónol, parancsát a Szent Palota húszezer körmölő eunukja s a világ legelső hadserege lesi. De azért szűntelen látja a négy sarkán felgyujtott birodalmat, érzi vetélytársának, Andronikosznak fenyegető árnyékát, s fojtott és fülledt szenvedélyét unokahuga, Theodora iránt az évek nem tudják lehűteni. Tragikus lélek: világrészek távlataiban él, de lelkének latin fele megretten a Róma és Bizánc közötti szakadéktól. Anyjának vére viszi a magyar végek ellen, ám anyjának vérét látja a kilencesztendős Béla hercegben is, akit sorsa egy évtized multán elüt a császártól - hogy Magyarország egy nagy királlyal, III. Bélával legyen gazdagabb. A mű a lovagkor Európájának sokrétű, gazdag szintézise. Az Esőisten siratja Mexikót és a Nápolyi Johanna szerzője félig eltemetett, csodálatos civilizációt tár fel a regényíró gazdag képzeletével, de a történelem pompázatos jeleneteiből is az örök emberit emeli ki. Vissza