A Biblia: Isten szava

Előszó

Egész negyedévi tanulmányunk vezérfonalának tekinthetjük a fenti igét, amely fontos kérdésekkel szembesít bennünket:
Hisszük-e, hogy a Biblia „valósággal Isten beszéde"? Ha így hisszük, akkor úgy igazodunk-e kijelentéseihez és úgy engedelmeskedünk-e parancsolatainak, ahogyan egy teremtménynek helyes viszonyulnia a Teremtő szavához? Munkálkodik-e bennünk Isten beszéde, szemmel láthatóak-e ennek az eredményei jellemünkben és tetteinkben? Elgondolkoztató az alábbi bizonyságtétel:
„Szomorú és lehangoló látni, milyen csekély mértékben befolyásolják az utolsó időkre szóló ünnepélyes igazságok a magukat hívőknek valló gyülekezeti tagok elméjét és szívét. Meghallgatják az igeszolgálatot, s úgy tűnik, hogy nagyon figyelnek az igehirdetőre, szinte csüngnek az ajkán. Értékelik a szépen hangzó szavakat... De amint az igehirdetés befejeződik, a hatás is megszűnik... Mi az oka ennek? Az, hogy a megtanult igazságokat nem viszik át a gyakorlatba. Nem úgy fogadják az Igét, mint amely Isten személyesen hozzájuk szóló szava. Nem veszik komolyan, hogy a hallott igék mögött valóságosan maga a szüntelenül munkálkodó Krisztus áll... Nem fogják fel, hogy az elhangzott Ige Isten különleges üzenete hozzájuk, annak hirdetője pedig csupán közvetítő... Általában túl sok a prédikáció, de kevéssé hallják meg benne Isten hangját. Jobbára csak emberi hangot hallanak, bevezetés és lelkük üres marad, mint azelőtt volt... Tisztán csak emberi teljesítménynek fogják fel az egészet." (Ellen G. White: 1888-as anyagok/Kiben bízhatunk? I., 27-28. o.) Vissza